Francia-magyar tanácskozás a digitális könyvtárról

A könyv metamorfózisa címmel kétnapos előadássorozatot szervezett a budapesti Francia Intézet Médiatára és a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ november 8-án, 9-én. A francia és magyar előadások egyik központi kérdése a kulturális örökség digitális archiválása, a jövő könyvtára volt.

A digitális könyvek nagy visszhangot kiváltó megjelenése óta eltelt időben egyre központibbá vált az írott kulturális örökség digitális rögzítése, archiválása. Franciaországban az írott kultúra digitalizációja az elmúlt évek egyik fontos kormányprogramja volt - számolt be erről Alain Giffard a mikroinformatika, az internet és a multimédia témában megbízott tárcaközi elnök. 2000. januárjában készült el a Gallicának nevezett 35 ezer francia nyelvű művet tartalmazó virtuális könyvtár. A Francia Nemzeti Könyvtár (BNF) ingyenes szolgáltatása a középkortól a XX. század elejéig teszi hozzáférhetővé a világhálón a francia nyelvű kultúrát - 12 millió oldalnyi irodalmat, enciklopédiát, képeket. A kötetek számával világelső a Gallica; a washingtoni kongresszus internetkönyvtára több címet kínál, de elsősorban szövegkivonatokat. A digitalizált könyvtárban, amelynek legfrissebb fejlesztése 70 millió frankba került, a szabad hozzáférésnek egyik korlátja: a szerzői jog. Olyan a művek olvashatók a hálón a BNF jóvoltából, amelyeknek szerzője több mint 70 éve meghalt. A gondosan szerkesztett adatbázis 45 százaléka a XIX., 30 százaléka a XVII. és XVIII. században íródott.

A digitális archiválás problémái

Maga az archiválás - fejtette ki Giffard - rengeteg problémát vet fel mind etikai mind gazdasági vonatkozásban. Alapvetően aggályos kérdés sokak számára a kultúra digitális archiválása például a Louvre festményeinek esetében: nem veszik-e el a művészi érték a digitalizáció közben.

A kulturális örökség vagy akár egy nemzeti könyvtár anyagának digitális archiválása egyfajta kanonizációt is jelent, így igen nagy felelősség terheli azokat, akik kiválasztják a digitalizálandó műveket - mondta Giffard. A nemzeti könyvtár ugyanis minden Franciaországban megjelenő könyvből kap automatikusan példányokat, az internetere azonban nem tehetik fel az öszeset. Franciaországban a Kulturális Minisztérium választotta ki a digitalizálandó műveket, figyelembe véve a könyvtárosok javaslatait.

További sarkalatos pont a hozzáférés kérdése: bár az Internet elméletben mindeniki számára hozzáférhető, a valóságban azonban szociológiai gátak, a lakosság anyagi és intellektuális hiányosságai miatt egyelőre nem a széles néprétegek használják a világhálót. Ezt, a "Digital Divide"-nak nevezett problémát 2000. júniusa óta kormányszinten próbálja megoldani a francia állam.

A gyakorlati kérdések közé tartozik az archiválás technikája, formátuma, amire Jacques Roubaud matematikus, költő, regényíró, a kollokvium moderátora hívta fel a figyelmet, utalva a rohamtempóan fejlődő technológiára. Roubaud a folyamatos tökéletesedést az adathordozók változásának példájával érzékeltette: egy hajlékony lemezre mentett információt már nem minden gépen lehet előhívni, hamarosan ez lehet a sorsa a floppy lemezenek is, ha kiszorítja CD ROM és az utána következő adathordozók, formátumok. Elképzelhető-e, hogy túl sokszor kell majd frissíteni az adatbázist? Erre a kérdésre azonban nem érkezett megnyugtató válasz.

Magyarországi digitális könyvtárak

Magyarországon az első lépést a köyvek digitalizációja során a lelkes, fiatal könyvtárosok által készített Magyar Elektronius Könyvtár (MEK) jelentette, mely 1994-től kezdte meg működését, s csak öt évvel később, 1999-ben került az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) alá. Jelenleg közel ötezer könyv és nyolcszáz folyóirt található a MEK-en - mondta el Monok Isván az OSZK főigazgatója. Szintén fontos szerepet vállalt e téren a Szegedi Tudományegyetem Eletronikus Könyvtára is.

1997-ben először közhasznú társaságként jött létre a Neumann János Digitális Könyvtár azzal az elsődleges feladattal, hogy részt vállaljon a kulturális örökség digitalizálásában. A közgyűjtemény célja a hosszú élettartamra szánt digitális dokumentumok megbízható, korszerű technológián alapuló létrehozása, tárolása és szolgáltatása; a digitális könyvtári feladatok tartalmi, módszertani kérdéseinek kidolgozása és részbeni ellátása, metaadatbázis építése és folyamatos karbantartása, kutatási tevékenység, webszolgáltatás, valamint a szakmai képzésben és továbbképzésben való részvétel. Az 1999. szeptember 1-jétől elérhető WebKat.hu nevű on-line katalógusban gyűjtik a magyar internetszervereken található, a magyar kulturális örökség körébe tartozó dokumentumokat; a nemzetközi szabványok alkalmazásával feldolgozzák és az interneten keresztül elérhetővé teszik azokat. A konferencián Tószegi Zsuzsanna, a Neumann digitális könyvtár igazgatója bemutatta a katalógus működését, valamint a könyvtár többi részét: a Digitális Irodalmi Akadémiát, a Bibliotheca Hungarica Internetiana-t a magyar klasszikusok költeményeit és a kortárs művek gyűjteményét.

Az átfogó tematikájú konferencián szó esett még többek közt az elektronikus könyvről, könyvkiadásról és könyvkereskedelmről is. E témákban Franciaországot Pierre Le Loarer, a Grenoble-i Politikai Tanulmányok Intézete Dokumentációs Központjának igazgatója, Jean-Pierre Sakoun, a bibliopolis.fr kiadó igazgatója és Alain Schmidt könyvkereskedő, a Cytale Társaság digitalizációs konzultánsa képviselte. Magyar részről Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnökhelyettese, Kovács Gábor az Objection Kft. e-publishing üzletág vezetője tartott előadást.

Az előadássorozat díszvendége, Bánhegyi B. Miksa, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Igazgatója volt, aki a konferencia elején tartott beszédében arra szólította fel a résztevőket, hogy bármi történjen is a technológiai változások következtében a könyvvel és a könyvtárakkal, továbbra is tisztelettel és szeretettel forduljanak a könyvekhez.

Korábban:
A Gutenberg-galaxisból a cybertérbe, avagy eljött az elektronikus könyvek kora

Elektronikus könyvek: a megfontolt forradalom

Elektronikus könyvek - immár magyarul is

Ajánlat:
Francia Intézet

Neumann Ház

Országos Széchenyi Könyvtár - Magyar Elektronikus Könyvtár

Gallica