Szünidei diákfoglalkoztatás

A nyári szünidő beköszöntével sok vállalkozás foglalkoztat szünidős diákot, illetve fogad nyári szakmai gyakorlaton nappali tagozatos tanulókat. A SALDO Rt. összeállításából kiderül, hogy foglalkoztatásnak több módja lehetséges, ennek függvényében a kapott díjazás adó- és járulékvonzata is eltérő.

Bármilyen formában is foglalkoztatják a diákokat, ahhoz, hogy díjazásbban részesüljenek adóazonosító jellel kell rendelkezniük (ez nem azonos az adószámmal). Akinek még nincs adóazonosítója, a lakóhelye szerint illetékes APEH kirendeltségen formanyomtatványon igényelheti.

A kötelező nyári szakmai gyakorlat díjazásának adóvonzata tévesen jelent meg, amelyre a SALDO Rt. tanácsadói felhívták figyelmünket, a javított változat itt olvasható:

Munkaviszony, megbízási jogviszony keretében

A Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosított arra, hogy a tizenötödik életévüket betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanulók az iskolai szünetben munkaviszonyt létesítsenek, vagy megbízásos jogviszonyban alkalmazzák őket. Munkaviszony esetén munkaszerződést kell kötni a diákkal, amelyben a személyi alapbér nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, illetve annak munkaidővel arányos része. A munkabér teljes összege adó- és járulékalapot képez. A fizetendő díjból a foglalkoztatónak le kell vonnia a személyi jövedelemadó-előleget (a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint), az egyéni járulékokat (3% egészségbizotsítási járulékot, és a 8,5% nyugdíjjárulékot, vagy magánnyugdíjpénztári tagság esetén a 1,5% nyugdíjjárulékot és a 7% tagdíjat), továbbá az 1 % munkavállalói járulékot. Az adóelőleg számítása során az adójóváírás, valamint a nyugdíjjárulék engedménye viszont őt is megilleti.

Megbízási szerződés keretében történő munkavégzés esetén az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni mind az adóelőleg, mind a társadalombiztosítási járulékok megállapítása során. A megbízási díj költségekkel csökkentett része az adóköteles jövedelem, amelyből a személyi jövedelemadó előleg levonásra kerül. A diáknak nyilatkozatot kell adnia a költségekre vonatkozóan, mely nem lehet több a díj 50%-ánál. Költségnyilatkozat hiányában a bruttó összeg 90%-át kell adóalapnak tekinteni. Az adóelőleg levonásánál a diktált 40%-os adókulcs helyett az adótábla szerinti 20%-os kulcsot lehet alkalmazni, ha a magánszemély nyilatkozata szerint az éves jövedelme várhatóan nem haladja meg az egymillió-háromszázötvenezer forintot. Az egyéni járulékokat akkor kell levonni, ha az adóelőleg számításának alapjául szolgáló jövedelem eléri a minimálbér 30%-át (havi 15000 Ft-ot), vagy annak az egy naptári napra jutó részét (napi 500 Ft-ot). Munkavállalói járulékot ilyenkor nem kell levonni, azt csak munkaviszony esetében kell megfizetni.

Kötelező nyári szakmai gyakorlat

A szakképző iskolai tanulóknak nyári szakmai gyakorlaton kell részt venniük. Amennyiben a szakképző iskolai tanuló szorgalmi idővel egybefüggő szakmai gyakorlatára a céggel kötött tanulószerződés alapján kerül sor, akkor a kötelezően fizetendő díjazás a szakképzés első féléve után - a szakképzési törvény júniusban hatályba lépett módosítása szerint - legalább a minimálbér 15%-a, azaz 7500 Ft/hó, illetve annak időarányos összege fizetendő. A juttatást a tanulmányi eredménytől függően félévente legalább 10 százalékkal kell emelni. Ez az összeg - az Szja törvény szerint - adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, tehát a rá jutó adót nem kell megfizetni, mindaddig, amíg a juttatás el nem éri a minimálbér 30 százalékát. Ha a cég a minimálbér 30 százalékánál többet fizet a diáknak, akkor az e fölötti rész már adóköteles. A tanulószerződés megkötése társadalombiztosítási jogviszonyt keletkeztet, ezért, ha a foglalkoztatás a céggel kötött tanulószerződés alapján valósul meg, akkor a teljes összegből 11% egyéni járulékot (3% egészségbizotsítási járulékot, és a 8,5% nyugdíjjárulékot, vagy magánnyugdíjpénztári tagság esetén a 1,5% nyugdíjjárulékot és a 7% tagdíjat) is le kell vonni.

Ha nem tanulószerződés, hanem együttműködési megállapodás alapján végzi a diák a nyári szakmai gyakorlatát, akkor a szünidei munkáért a fentiek szerinti kötelező juttatást kell fizetni. Ennél a konstrukciónál a diák és a foglalkoztató között nem keletkezik társadalombiztosítási jogviszony, ezért járulékfizetési kötelezettség sincs. Ugyanakkor a kötelező mértéket (7500 Ft-ot) meghaladó rész után a foglalkoztató terheként 11%-os EHO-t kell fizetni. Az egyetemi vagy főiskolai nappali tagozatos hallgatóknak szintén módjukban áll tanulmányi szerződést kötni valamely vállalkozással. A szerződésben a felek általában megállapodnak a juttatásokban és rögzítik, hogy a tanuló a tanulmányai befejezését követően a cégnél helyezkedik el. Amennyiben a nyári szakmai gyakorlatra az ilyen előre megkötött tanulmányi szerződés alapján kerül sor, a kifizetett pénzbeli juttatás a hallgató összevonandó egyéb jövedelmeként adóköteles lesz. Társadalombiztosítást eredményező jogviszony itt sincs, ezért a fizetendő összeg nem esik társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alá, ugyanakkor a 11%-os EHO alapját képezi.

Ugyanúgy nem tb-köteles, ha a nyári szakmai gyakorlat alkalmával a díj fizetése nem tanulmányi szerződés, hanem az egyetemmel vagy a főiskolával megkötött együttműködési megállapodás alapján történik. Az EHO-t azonban ilyenkor is meg kell fizetni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy tanulmányi szerződés hiányában az e címen felmerülő költségeket a társasági adó nem ismeri el vállalkozás érdekében felmerülő ráfordításként, ezért adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe kell venni.