A kedvező adók Szlovákiába csábíthatják a magyar cégeket

A kedvezőbb adózási feltételek miatt több hazai vállalkozás fontolgatja azt, hogy székhelyét - és termelését - az uniós csatlakozás után átteszi a szomszédos Szlovákiába - értesült a Magyar Hírlap. Sőt, tehetős magánszemélyek máris pozsonyi lakás után néznek, a személyi jövedelemadó ugyanis éppen fele az itthoninak.

Magyar cégek tucatjai települhetnek át északi szomszédunkba az uniós csatlakozást követően. Az ottani adók és járulékok ugyanis sokkal alacsonyabbak, mint nálunk, ezért már közepes méretű cégeknek is megfontolandó a székhely áttelepítése. Az uniós országgá váló Magyarországon és Szlovákiában ugyanis a szabad tőke- és munkahelyvándorlás már nem gördít akadályt az ilyen mozgások elé.

A társasági nyereségadó itthoni 16 százalékos szintje ugyan alacsonyabb a szlovákok 19 százalékánál, ám a különféle, magas hazai terhek és járulékok a szlovákok felé billentik a mérleg nyelvét. Szlovákiában például ismeretlen az iparűzési adó, ami nálunk a cég teljes bevételének két százalékára is rúghat. Ez egy tízszázalékos nyereséggel dolgozó vállalkozás esetében máris húszszázalékos profitadót jelent, amihez még jelentős bérköltségek is járulnak. A magyar adórendszerben meglevő szakképzési hozzájárulás és innovációs hozzájárulás egyaránt ismeretlen Szlovákiában.

A szlovákiai áttelepülés lehetősége a "könnyen mozgó" vállalkozások számára valós alternatíva Erdős Gabriella szerint is. A PricewaterhouseCoopers adótanácsadója szerint főleg a munkaerő-igényes termelő és bérmunkát végző cégek tehetik át székhelyüket, mert nekik a kedvezőbb adófeltételek mellett további előnyt jelent az ottani olcsó munkaerő is. Ráadásul a magyarországi 5,5 százalékkal szemben ott 17 százalék körül van a munkanélküliség, s főleg betanított munkásból bő a kínálat.

Az ilyen jellegű beruházások mozgását csak az ottani infrastruktúra fejletlensége akadályozhatja. Erdős példaként az autópálya-hálózat hiányát említette. Mivel a multik néhány órás beszállítási ütemezésben dolgoznak - vagyis egyáltalán nem raktároznak alkatrészeket -, a fejletlen úthálózat miatti késés egyszerűen megengedhetetlen. Vélhetően azok a cégek sem váltanak, amelyek főleg hazai piacra szállítanak, vagy hazai beszállítói háttérrel dolgoznak.

Egyre több magyar vesz Pozsonyban lakást

Pozsonyi utca

Nem csupán a cégeknek, de a tehetős magánszemélyeknek is nagy lehetőséget jelenthet a szlovák, minden adónemben egységesen 19 százalékos kulcsot alkalmazó adórendszer - véli Oszkó Péter, a Deloitte & Touche partnere. A személyi jövedelemadó ugyanis ott szintén 19 százalék, ami éppen fele a legmagasabb adósáv magyar megfelelőjének. Ez arra ösztönözheti az ennél magasabb személyi adót fizető magyarokat, hogy "székhelyüket" például Pozsonyba tegyék át. Az ingatlanpiacon már érzékelhető is, mert egyre több tehetős magyar vásárol a szlovák fővárosban lakást. Ha ugyanis állandó lakhelyként Pozsonyt jelölik meg - állampolgárságtól függetlenül -, a szlovák törvények szerint adóznak. A pozsonyi lakásárak ugyan megközelítik a budapestit, de Dunaszerdahelyen például már a magyar főváros átlagos négyzetméterárának feléért lehet lakóingatlant vásárolni - írja pénteki számában a Magyar Hírlap.