Egységesítenék a családi pótlékot

Vágólapra másolva!
Fokozatosan csökkenő családi adókedvezmény, a támogatás családi pótlékká alakítása, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatás családi pótlékba történő bevonása - többek között erre tett javaslatot a hétvégi informális kormányülésen Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter. A szociális ellátórendszer átalakításáról szóló csomagban új elem a munkába állást ösztönző segélyezési rendszer, ami érdekeltté tenné a munkanélkülieket abban, hogy munkát vállaljanak - írja a Népszabadság.
Vágólapra másolva!

A családi adókedvezményre fordított összeg, a családi pótlék, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatás forrásainak egybegyűjtésével egy egységes új családi pótlék bevezetését javasolta az esélyegyenlőségi tárca a hét végi gödi kormánymegbeszélésen. Az előterjesztés valamennyi családtámogatás összevonását, alanyi jogúvá tételét, és az adóalapba történő beszámítását ajánlja.

A Népszabadság információi szerint az esélyegyenlőségi tárca által benyújtott anyag a segélyezés rendszerét, az elmaradott települések helyzetének javítását, a közgyógyellátás hatékonyabbá tételét is célozza.

A javaslat előkészítői szerint a jelenlegi családtámogatási rendszer egy része - az adójóváírás - éppen a legszegényebbeket nem éri el, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás sem céloz biztosan, és az egész szisztéma inkább a középréteghez tartozóknak kedvez. A helyzetet bonyolítja, hogy a rászorultság alapján járó támogatások megítélése és elosztása az önkormányzatok kezében van, tehát a szociálpolitika sem ellenőrizni, sem vétózni nem tud.

Az igazságosabb családtámogatásra a szakértők több próbaszámítást is végeztek, többletforrások, illetve azok bevonása nélküli, átcsoportosításon alapuló modellek szerint. Ezek egyike az összes családtámogatásra fordított összeget újraosztja a gyerekek száma és a kereset nagysága alapján, az összeget pedig hozzáadja a jogosultak adóköteles jövedelméhez. Ezzel a megoldással - pluszforrások bevonása nélkül - a legszegényebb családoknak juttatandó pénz a jelenlegi háromszorosára nőne. Azok a családok szenvednének veszteségeket, amelyeknél a jövedelem az átlagkeresetnek legalább a másfélszerese, az a család pedig, ahol egy kereső éves jövedelme hatmillió forint fölött van, nem kapna támogatást.

Ösztönöznék a munkába állást

A reformcsomagban új elem a munkába állást ösztönző segélyezési rendszer: ez erősen érdekeltté tenné a munkanélkülieket abban, hogy ha alacsony fizetésért is, de vállaljanak - méghozzá legálisan - munkát. Az előterjesztők abból indultak ki, hogy a munkanélküliek jó része azért nem helyezkedik el, mert ezáltal "kis pénzért" addigi kedvezményeitől elesne.

A szaktárcánál ezért azt javasolják, egy bizonyos ideig ne engedjék el a munkanélküliségből kikerülők kezét, a juttatások - az esetleges közüzemidíj-kedvezmények, a térítésmentes szolgáltatásokra való jogosultság - maradjanak meg mindaddig, amíg arra valóban rászorulnak.

Az előterjesztésben szerepel a lakhatáshoz való jog kimondása is. A tárca a legalacsonyabb jövedelműeknek pénzbeli támogatásokat, illetve szükség esetén alacsonyabb komfortfokozatú bérlakásokat adna. Anyagi "szükséghelyzetben" a család lakhatásának fenntartására a magáncsőd intézményének bevezetését, a hajléktalanok számára pedig az önálló, és nem az intézményi elhelyezést kezdeményezi.