Sávos minimálbér a diplomásoknak

Vágólapra másolva!
A kormány az adókulcsok és a tásadalombiztosítási változások mellett a munkabérek sávos emelkedését is szeretné bevezetni. A miniszterelnök tervei szerint emelkedik és a képzettségtől függően változik a minimálbér.
Vágólapra másolva!

Gyurcsány Ferenc a Gazdasági és Szociális Tanács ülésén közölte: a szakképzettséggel nem rendelkezők havi 63 ezer forintot, a középfokú végzettségűek 69 300 forintot, a diplomások pedig 75 600 forintot kapnának. A miniszterelnök jelezte azt is, hogy szeretnék megnövelni a minimálbér összegét, és többlépcsős rendszert vezetnének be, amelyben a szakképzettebb munkaerőnek magasabb minimálbér járna.

A minimálbér és a főiskola vagy egyetem utáni kezdőbér, azaz a diplomás minimálbér régóta létezik, aránya a kilencvenes évek elején többé-kevésbé 1:2 volt. A magasabb bérrel azt honorálták, hogy a főiskolát vagy egyetemet végzett "befektetett" tanulásba.

Diplomás minimálbér nem jár minden diplomásnak

A munka törvénykönyve is rendelkezik a minimálbérről, mondván, a 1992. évi XXII. törvény 144. § (1),(4) bekezdései alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár. A munkavállalót megillető kötelező legkisebb munkabért és annak hatályossági körét a kormány állapítja meg, mely alapján a (teljes munkaidőben foglalkoztatott) munkavállalóra vonatkozó kötelező legkisebb munkabér 2005. január 1-jétől 57 000 forint egy hónapban.

A mostanában sokat emlegetett diplomás minimálbér azonban nem vonatkozik mindenkire, csak azokra a munkavállalókra, akik a közszférában dolgoznak. Ezt a Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetésének módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény vezette be. Ez alapján 2002 szeptemberétől módosult a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény illetménytáblája, mégpedig úgy, hogy az F kategóriába besorolt közalkalmazottak 100 000 forintos illetményt kapnak.

Ugyanakkor alkotmányos elv az egyenlő munkáért azonos bért, bár Kolláth György alkotmányjogász a FigyelőNetnek elmondta, ez nem vet fel alkotmányossági aggályokat, mivel a már eddig is működő, a rendes és diplomás minimálbér közti különbségtételen alapuló rendszer továbbfejlesztése lenne. Ráadásul az egyenlő munkáért egyenlő bért elv nem alanyi jog, hanem állami célkitűzés.