Nagy nap volt az idei május elseje a német nyelvterületet megcélzó munkavállalók számára. 2011. május 1-jén teljes egészében megnyílt az osztrák és a német munkaerőpiac a magyar munkavállalók előtt. A nyitás után, már munkavállalási engedély nélkül, azonos esélyekkel indulhatnak a magyar munkavállalók az osztrák és német munkaerőpiacon a kiszemelt állásokért. Persze csak akkor, ha megfelelnek a munkaadói elvárásoknak.
Örülnek a határ mellett élők
Előre örül a jó hírnek a húszas évei végén járó Éva is. Az osztrák-magyar határ közelében élő, diplomás hölgy jelenlegi lakóhelyén ugyanis mindeddig hiába próbálkozott elhelyezkedéssel - csupán néhány, ideig-óráig tartó hazai állást sikerült megcsípnie. Jelenleg tárgyalásban áll egy ausztriai arab étteremmel. Amennyiben minden a tervezettek szerint alakul, akár egy-két héten belül munkába állhat a tulajdonos éttermeinek egyikében. A naponta legfeljebb 20 perces, autós ingázással megközelíteni tervezett munkáltatónál felszolgálóként dolgozna és mindenféleképpen bejelentett állás várja.
Természetesen az osztrák munkaerőpiac eddig is kínált lehetőségeket a külföldi munkavállalók számára. Becslések szerint jelenleg mintegy 22-28 ezer magyar dolgozik Ausztriában. "2010-ben több mint húszezer magyar vállalt munkát Ausztria területén, Burgenland területén pedig megközelítőleg 8000. A magyar ingázók 60-70 százaléka Győr-Moson-Sopron megyében él"- mondja Rimányiné Somogyi Szilvia, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója. Az osztrák munkaügyi hivatal egyébként korábban is rendszeresen tartott a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattal karöltve közös munkaerő-toborzó rendezvényeket - csakhogy mindezidáig jóval korlátozottabb keretek között zajlott a toborzás.
Nem kaphat kevesebbet a magyar, mint az osztrák
A május elsejei nyitás egyébként maga után vonja majd az "egyenlő munkáért, egyenlő bért" szabály betartatását is - azaz, a Magyarországról érkező munkavállalónak is osztrák kollégáival azonos bér jár majd az adott szakterületen, azonos végzettséget és tapasztalatot igénylő munkakörökben. Máskülönben attól lehetne tartani, hogy a határon túlról beáramló, olcsó munkaerő alaposan megnyirbálja az osztrák álláskeresők lehetőségeit.
Lehetőség szerencsére bőven akad. "Jelenleg közel 40 ezer betöltetlen ausztriai állás várja az álláskeresőket az EURES nyilvántartása szerint" - magyarázza Kovács Géza, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat főosztályvezetője. Természetesen nem mindegy, milyen területen próbálnak szerencsét az álláskeresők.
Kik a legkapósabbak?
Elsősorban a feldolgozóiparban és az építőiparban, a gép- és fémipari területeken, a vendéglátás, a turizmus és a szezonális mezőgazdaság területén számítanak a magyar munkavállalókra az osztrák cégek. "Tapasztalataink szerint a szakácsok, a felszolgálók, a szobalányok, valamint a kőművesek, az asztalosok, a szobafestők és a gépkezelők a legkeresettebbek"- jegyzi meg Csizmár Péter, az Eures T-Pannónia koordinátora. Igény van még egészségügyi dolgozókra - ápolókra, nővérekre, idősgondozókra. Keresettek még a logisztikusok, a minőségbiztosítási szakemberek és a rakodómunkások is. Diplomát is feltételező munkakörökben pedig jó eséllyel kereshetnek állást Ausztriában a mérnökök és az informatikusok. Informatikusként főként a JAVA, C#, és a .Net-programozók találhatják meg számításukat.
1300-1500 euró megkereshető
S hogy mennyit lehet keresni? "Az átlagos magyar munkavállaló külföldön általában a minimálbért kapja - ez nyugat-európai országokban, általában a hatályos, magyar minimálbér ötszöröse. Ausztriában, a legtöbb ágazatban és szakmában a kollektív szerződések tartalmazzák azt a minimális bért, amelyet minden cég köteles megadni a munkavállalónak, legyen az osztrák vagy magyar. 1500 szakmára vonatkoznak az eltérő kollektív szerződések, a meghatározott minimálbér szakmánként így 1300-1500 euró között mozog. A kollektív szerződések betartását az osztrák hatóságok május 1- e után komolyan ellenőrizni fogják, kizárandó a bérdömping lehetőségét"- magyarázza Csizmár Péter.
A kiutazó magyaroknak - ha csak nem a határ menti, magyar városokban lakó, a munkába járást ingázással megoldók táborába tartoznak majd - azért nem árt néhány dolgot szem előtt tartaniuk. "Amennyiben szállást, vagy ellátást is kínál a munkaadó, annak ellenértékét a keresetéből általában le is vonja - ám ha a munkavállaló nem tisztázza előre a levonásokat, valamint azok mértékét, az könnyen félreértéseket szülhet, ezért ajánlott a körültekintés a szerződéskötéskor e tekintetben is"- tette hozzá Csizmár Péter.
Nyelvtudás nélkül csalódás lesz
A napi kommunikációhoz és a munkavégzéshez szükséges szintű német nyelvtudás nélkül egyáltalán nem érdemes útnak indulni, máskülönben keserves csalódással végződhet a nagy kaland. Érdemes a kiutazáskor 1-2 havi, osztrák minimálbérnek megfelelő megtakarítással készülnünk, hogy épségben átvészeljük az első munkahely megtalálásáig tartó időszakot.
A Trenkwalder Kft. a napokban publikált felmérése szerint az Ausztria felé kacsingató magyar munkavállalók legfőbb motivációja a magasabb bérezés (87,7 százalék), de emellett sokan megjelölték a jobb karrierlehetőséget (47,6 százalék) és a szakmai fejlődést (38,4 százalék). Magas azoknak is az aránya (32,5 százalék), akik a munkanélküliség miatt kívánnak másik országban érvényesülni. A bérelvárásokat tekintve a havi nettó 1000-1400 eurót jelölték meg legtöbben (37,2 százalék). 20 százalékuk pedig több mint 2000 eurót (530 ezer forint) szeretne havonta keresni.
Takács Gabriella