Pontosan egy héttel ezelőtt megkezdődött a rokkantnyugdíjazási rendszer átalakítása Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Balsai István fideszes képviselő alkotmánymódosító javaslatának benyújtásával. Ha a javaslatot elfogadja a parlament, akkor indokolt esetben megszüntethető lesz a korai nyugdíjak, köztük a rokkantnyugdíjak folyósítása. A gyakorlati tudnivalókról és változásokról azonban még keveset lehet tudni. Az [origo] pontos menetrendre vonatkozó kérdésére a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma úgy reagált, hogy a rokkantak felülvizsgálatára vonatkozó új kormány-előterjesztés minisztériumok közötti egyeztetése jelenleg zajlik, az egyeztetések után tudnak pontos információkkal szolgálni.
Az viszont már kiderült, hogy összesen hányan számíthatnak felülvizsgálatra a második félévben. Nagy Anna kormányszóvivő szerdán egy újságírói kérdésre elmondta, 220 ezer ember felülvizsgálatát tervezi a kormány. Az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság adatai szerint január elején közel 720 ezer ember részesült rokkantsági ellátásban, ezen belül több mint 602 ezren vannak azok, akik az úgynevezett III. csoportba tartoznak. Utóbbi táborba tartozó emberek számíthatnak leginkább a felülvizsgálatokra, Pósfai Gábor, a hivatal igazgatója januárban ugyanis az [origo]-nak azt nyilatkozta, hogy várhatóan a munkanélküli, hármas csoportú rokkantnyugdíjasokat és a rehabilitációs járadékban részesülők felülvizsgálatát kell majd elvégezni.
Matolcsy György tavaly decemberben még azt mondta, hogy a kormány tervei szerint a több mint 300 ezer korhatár előtti nyugdíjas közül 200 ezer ember igyekszik visszaterelni a munkaerőpiacra, április közepére azonban már visszafogottabb tervekről számolt be a miniszter, akkor ugyansi azt közölte, hogy a korhatár alatti nyugdíjasok felülvizsgálatáta után 100-150 ezer ember kaphat munkát.
Ha a kormány tartani akarja a Széll Kálmán-tervben kitűzött, 2012 január végi határidőt, akkor a rokkantsági felülviszgálatokat jelenleg végző Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak (NRSZH) nagyüzemre kell készülnie: a szervezet ugyanis a múlt évben összesen közel 300 ezer vizsgálatot végzett el, a tervek szerint a második félévben ennek a kétharmadát kell teljesítenie. Arra a kérdésünkre, hogy a 220 ezer ember felülvizsgálata miatt lesz-e létszámbővítés vagy más szervezetet is bevonnak a vizsgálatokba, a szaktárca a folyamatban lévő egyeztetésekre hivatkozva nem válaszolt, és nem kaptunk választ arra sem, hogy a felülvizsgálatok mekkora költséggel járnak. Pósfai Gábor, a hivatal vezetője az [origo]-nak januárban azt mondta, hogy a következő fél-háromnegyed évben további hét darab, teljes körű vizsgálat lebonyolítására alkalmas gépet szeretnének beszerezni, az NRSZH minden regionális igazgatóságára egyet, továbbá öt kisebb, egypaneles készüléket a megyei kirendeltségekre. Jelenleg éppen ingatlanfejlesztés zajlik, hogy elférjenek a gépek. (A spceiális gép bemutatásáról szóló riportunkat itt olvashatja.)
Nem csak a rokkantak érintettek
Az úgynevezett I. és II. rokkantsági csoportba az ONYF adatai szerint januárban 13 340, illetve 96 716 ember tartozott, nekik nem kell felülvizsálatra számítaniuk, mert nem vagy csak segítséggel képesek ellátni magukat. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma az [origo]-val közölte: annak a több mint 493 ezer embernek sem kell a felülvizsgálattól tartania, akik ugyan a III. kategóriába tartoznak, de 1954-ben vagy az előtt születtek. A III. kategóriából így összesen 110 ezer rokkantnyugdíjban részesülő ember készülhet a felülvizsgálatra, emellett a szaktárca tájékoztatása szerint azokat a nem rokkantnyugdíjasokat is meg fogják vizsgálni, akik rendszeres szociális járadékban és átmeneti járadékban részesülnek. Előbbi juttatást 84 ezer, utóbbit 25 ezer ember kapja, összesen tehát 109 ezren vannak.
A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatát a március elején bemutatott Széll Kálmán-tervben harangozta be a kormány. A Brüsszelnek eljuttatott konvergenciaprogram alapjául szolgáló terv szerint a kormány felül akarja vizsgáltatni a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokat. A felülvizsgálatra az indoklás szerint azért van szükség, mert a térség többi országához képest Magyarországon kétszerese a rokkantak száma. "Ekkora különbséget semmilyen valóságos körülmény nem indokol, nincs tehát ennyi magyar ember, aki ne tudna valamilyen betegség vagy fogyaték miatt munkát vállalni" - állítja a Széll Kálmán-terv, amelyből kiderül az is, hogy a kormány július elsejéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium koordinálásával megalkotja a szükséges jogszabályokat, és január 1-jéig "méltányosan és elvszerűen" felülvizsgálják a korábbi minősítéseket.
Különböző rokkantsági kategóriák A rokkantsági kategóriák egyrészről a megállapított egészségkárosodás mértékétől, másrészről a rehabilitálhatóságtól és a szakmai munkaképességtől, harmadrészben az önfenntartási képességtől függnek. Ebből következően a harmadik (III.) csoportba tartozik az a rokkant személy, akinek az egészségkárosodását az NRSZH szakértői bizottsága 50-79 százalék közötti mértékűnek véleményezte és szakmai munkaképességét rehabilitációval sem lehet helyreállítani vagy az ügyfél életkora miatt már nem indokolt a foglalkozási rehabilitáció megkezdése. Az első (I.) és második (II.) csoportba azok a rokkantak tartoznak, akiknek az egészségkárosodása 80-99 százalék közötti. I. csoportú rokkantnak számít, aki mások ápolására, gondozására szorul, mivel önmagát nem képes ellátni, míg a II. csoportba tartozó rokkant az önellátásra képes. (A 100 százalékos egészségkárosodás az egyén halálát jelentené, ezért ilyen megállapítás a szakértői vizsgálatok során nem születik.) |