Így szigorodik a munkanélküli-segélyezés rendszere

Alaposan átalakítaná a munkanélküli-segély kifizetésének rendszerét a kormány parlament elé terjesztett törvényjavaslata. Hosszabb munkaidőre lesz szükség a folyósításhoz, amely csak fél évig fog járni, míg a magasabb jövedelműek havonta több mint 15 ezer forinttal kevesebbet kapnak ugyanazért, mint eddig. Figyelni kell majd a kert, lakókörnyezet rendben tartására és el kell járni képzésekre is, különben az állam megvonhatja a támogatást.

A jelenleginél három hónappal rövidebb ideig járhat a munkanélküli-segély, és bruttó 156 000 forint vagy afeletti átlagbér esetén havi 15 600 forinttal számíthat kevesebbre a mostani szabályokhoz képest az, aki elveszíti a munkahelyét.

Pintér Sándor belügyminiszter nevével nyújtotta be a kormány a múlt pénteken azt a törvénycsomagot (pdf), amely átalakítaná a jelenlegi szociális támogatási rendszert. A javaslat a Széll Kálmán-terv egyes célkitűzéseit valósítja meg, de fontos pontokon el is tér attól. A jelenlegi rendszerhez képest viszont mindkét változat komoly szigorítást jelent.

A Széll Kálmán-tervhez képest az újabb javaslat változtat a súlypontokon: hosszabb támogatási időt kínál, de kevesebb pénzzel. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért közleményben is igyekezett hangsúlyozni, hogy "nem puhul fel a Széll Kálmán-terv kiadáscsökkentési törekvése".

Csökkentett járadék, megszűnő segély

A Pintér-féle tervezet a Széll Kálmán-tervben szereplő három hónaphoz képest fél évben határozta meg az álláskeresési járadék (a köznyelvben munkanélküli-segély) folyósításának maximális időtartamát. A korábban bejelentett tervhez képest kibővített folyósítási időszak azonban alacsonyabb napi járadékkal és nehezebben megszerezhető jogosultsággal jár, míg a nyugdíj előtt állók kivételével megszűnik az álláskeresési segély. (Ez utóbbit az álláskeresési járadék lejárta után kaphatták korábban a munkanélküliek.) Ez azt jelenti, hogy (az idősek kivételével) az eddigi akár egyéves folyósítás helyett fél évre rövidül a kifizetés.Ráadásul a szociális támogatások megvonhatók lesznek például gondozatlan lakókörnyezet vagy a felajánlott közmunka visszautasítása esetén, és létrehozzák a támogatási összeghatárt is.

Az álláskeresési járadék összege napi és havi szinten (forintban)*

	I. szakaszban a régi felső korláttal (minimálbér 120 százaléka)		I. szakaszban az új felső korláttal (minimálbér 100 százaléka)		II. szakasz
bruttó átlagbér	naponta	havonta	naponta	havonta	naponta	havonta
78 000	1560	46 800	1560	46 800	1560	46 800
94 000	1880	56 400	1880	56 400	1560	46 800
130 000	2600	78 000	2600	78 000	1560	46 800
156 000	3120	93 600	2600	78 000	1560	46 800
200 000	3120	93 600	2600	78 000	1560	46 800
500 000	3120	93 600	2600	78 000	1560	46 800

* Egy hónapot harminc nappal számoltunk
Forrás: [origo]-számítás

A tervezett, féléves járadékfizetéshez is nehezebb lesz hozzájutni. Az álláskeresési járadék egy napi fizetéséhez az eddigi öt helyett tíznapi munkaviszonyra lesz szükség. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy valaki a teljes, 180 napos folyósítást igénybe tudja venni, összesen 1800 nap, vagyis közel öt év munkaviszonyra lesz szüksége. A kifizetés minimális követelménye azonban némileg könnyebben teljesíthető lesz, ugyanis az álláskeresés kezdete előtt az eddigi négy helyett öt évben kell legalább 360 nap járulékfizető munkaviszonnyal vagy vállalkozással rendelkezni.

Hosszabb idő, de kevesebb pénz a Széll Kálmán-tervben szereplőhöz képest

A támogatási rendszer átalakításának célja a munkára való ösztönzés, költségvetési szempontból pedig az, hogy csökkenjen a szociális juttatások kifizetésének mértéke. A konvergenciaprogramban az szerepel, hogy az állam évi 42,9 milliárd forintos megtakarítást remél a járadék folyósítási idejének és ellátás összegének csökkentéséből.

A Széll Kálmán-terv szerint a három hónapra csökkentett ellátást azzal kompenzálták volna, hogy növelik az ellátás összegét, vagyis nem az illető átlagbérének 60, hanem az első hónapban 90, a másodikban 80, a harmadikban 70 százalékát fizetik ki. A Pintér-féle törvénytervezet azonban meghagyja a kifizetést az átlagbér 60 százalékán, de szigorítja is azáltal, hogy az eddig a minimálbér 120 százalékánál lévő plafont 100 százalékra csökkenti.

Ennyivel kevesebb pénz jár majd teljes idejű folyosításnál

A teljes összegű és idejű járadék
bruttó átlagbér	jelenleg (270 napra)	a tervezet szerint (180 napra)	különbség
78 000	421 200	280 800	140 400
94 000	450 320	309 920	140 400
130 000	515 840	375 440	140 400
156 000	563 160	375 440	187 720
200 000	563 160	375 440	187 720
500 000	563 160	375 440	187 720

Forrás: [origo]-számítás

Ez azt eredményezi, hogy aki 156 000 forintnál magasabb átlagbérrel rendelkezik, az a plafoncsökkentés miatt az eddigi szabályokhoz képest 15 600 forinttal kevesebbre számíthat egy 30 napos hónapos munkanélküliség esetén . Akik a teljes folyósítási időszakot igénybe veszik, azoknak a régi (270 napos) és az új (180 napos) szabály különbsége minimálbérnél összesen 140 400 forintot, a statisztikai átlagbérnél 187 720 forintot jelent. Ez azt jelenti, hogy a magasabb átlagbért elért álláskeresők számára nagyobb veszteséget jelent majd az új rendszer, az alacsony keresetűek csak a folyósítási idő csökkentését érzik majd meg.

Megszűnik a korábban három hónapig járó segély is, egyedül azoknak jár majd továbbra is, akik a nyugdíjba vonulás előtt állnak legfeljebb öt évvel. Számukra nem hoz változást az új szabály, a segély a minimálbér 40 százaléka (jelenleg 31 200 forint) marad, a többi álláskereső számára ez a segítség nem jár a továbbiakban. A segély részleges megszüntetésétől a kormány évi 27,2 milliárd forint megtakarítást vár a konvergenciaprogram szerint.

Kizárási ok: iskolakerülés, koszos kert

A szociális juttatások rendszere olyan új elemekkel is bővül, amelyekkel kizárhatóvá válhat valaki a támogatásokból, és ez nem csak az állástalansági, hanem az összes juttatásra vonatkozik.

A kormány korábban bejelentett ötlete jelenik meg a Pintér-féle törvényjavaslatban, miszerint kizárható lesz a támogatásokból az, aki nem tartja rendben a lakókörnyezetét. A jogszabálytervezet szerint "az életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása" kötelező feladata lehet annak, aki támogatást akar az államtól.

A részletes szabályok megállapítása és az ellenőrzés az önkormányzatok feladata lesz (nyilvánosságra kerülésekor az önkormányzatok kétkedve fogadták az ötletet - erről bővebben ebben a riportunkban olvashat). A törvény lehetővé tenné, hogy az illetékes önkormányzati szerv egy hónapra felfüggessze a támogatás folyósítását annál, aki nem teljesíti a gondozott lakókörnyezet szabályát, sőt a segítség véglegesen megvonható, ha a felszólításra sem tesz rendet a tulajdonos.

A Pintér-féle törvényjavaslatban szerepel az is, hogy elvehető lesz az álláskeresési járadék attól, akinek a munkaügyi szerv közmunkát ajánlott fel, de visszautasította azt. Igaz, lesz néhány eset, amikor joggal utasítható vissza a közmunka, és ilyenkor a járadékot sem lehet elvenni. Jogosan utasítható vissza a munka, ha az oda- és visszautazás három óránál (kisgyerekeseknél két óra) tovább tart és nem állják ennek költségeit, vagy ha négy óránál tovább tart az utazás és nem biztosít a foglalkoztató elhelyezést, tisztálkodási és étkezési lehetőséget.

A munkanélküliségi-támogatást a kormány összekötné képzésekkel is. Ennek megerősítésére a felajánlott átképzést elutasítóktól is elvehető lesz a járadék, ha a parlament elfogadja a szabályt.