Magyarországon a munkahelyi droghasználat elterjedtségéről egyelőre nincsenek felmérések, ám egy 2003-ban publikált reprezentatív felmérés eredményeiből arra lehet következtetni, több ezer munkavállalót érint. A kutatásból kiderül: hazánkban minden tizenötödik felnőtt fogyasztott már élete során kábítószert, és mintegy 250 ezerre becsülhető azok száma, akik havi rendszerességgel használnak illegális szereket.
Megtagadhatják a tesztet
Itthon ennek ellenére tilos a munkáltatóknak véletlenszerű (random) drogteszteket - vér- és vizelettesztekkel, nyál-, haj-, szőrszál-, és verejtéktesztek - alkalmazni a dolgozókon. "Kizárólag az üzemorvos végezhet ilyen jellegű vizsgálatot, de ő is csak két esetben: ha új dolgozó érkezik a céghez és fel kell mérni a munkaalkalmasságát, illetve ha a munkáltató soron kívüli munkaalkalmassági vizsgálatot ír elő az alkalmazott számára. A dolgozók megtagadhatják az indoklás nélküli vizsgálatot, és az állásinterjúkon való ilyen irányú vizsgálódásokat is elutasíthatják. Kivételt ez alól azok jelentenek, akiknek a törvény előírja az úgynevezett időközi alkalmassági vizsgálatot. Ilyenek például az autóbuszvezetők és a katonák. Nem árt tudni mindemellett, hogy az orvos a teszt eredményéről egyik esetben sem tájékoztathatja a vezetőt. Csak annyit közölhet, hogy az illető be tudja-e tölteni a pozíciót vagy sem" - tájékoztatott Dr. Sipos Márta munkajogász.
Nem megbízható az eredmény?
A drogtesztekkel kapcsolatban Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman is kiadott egy állásfoglalást 2005-ben. Eszerint a munkahelyi drogtesztek alkalmazása általános jelleggel nem elfogadható, mert a munkavállalói hozzájárulás önkéntessége erősen megkérdőjelezhető. Ráadásul a mobiltesztek hatékonysága sem meggyőző, hiszen némely gyógyszer, kozmetikum, táplálék-kiegészítő esetén is pozitív eredményt hozhat. Ugyanakkor a különös biztonsági kockázattal járó munkakörökben - így például a katonáknál - indokoltnak tartja a tesztelést.
A tesztelés megbízhatatlanságát hangsúlyozza a Társaság a Szabadjogokért (TASZ) civil szervezet. "Az alkalmazott drogtesztek az aktuális állapotot nem képesek kimutatni, ráadásul olyan droghasználatot is jelezhetnek, amelynek hatásai már rég elmúltak. A tesztelés során ugyanis a szervezetben található metabolitákat keresik, amelyek sokszor csak órákkal a fogyasztás után jelennek meg a vérben, a vizeletben" - szögezik le egy tanulmányukban.
A drogok érzelmeinket és a rációt is megzavarják
Dr. Funk Sándor addiktológus más véleményen van. Kérdésünkre elmondta, a tesztek megbízhatósága 80-90 százalékos, vagyis 100 esetből 10 hoz nem megfelelő eredményt, ami igen jó aránynak számít. Az addiktológus szerint alkalmazásuk a munkahelyen több okból is ésszerű lenne. "Kábítószer hatása alatt nem lehet érdemi munkát végezni. Legyen akár könyvelő, akár pilóta, akár kőműves a dolgozó, elég csak elszívnia egy füves cigarettát, és máris alkalmatlanná válik feladata elvégzésére" - mondta el. "A drogok mind érzelmeinket, mind racionalitásunkat megzavarják. Marihuána hatása alatt például nem fog érdekelni minket, hogy az általunk vezetett buszon 50-en ülnek, a veszélyek ellenére is száguldozni kezdünk. Az LSD-t használók hallucinációval küzdenek, ami teljesen ellehetetlenít bármilyen munkavégzést. Kokaint és amfetamint fogyasztva a dolgozó úgy viselkedik, mintha mániás lenne, és munkája teljesen zavarossá válik. A könyvelők például hatalmas hibákat véthetnek e szerek hatása alatt" - magyarázta a szakember.
Dr. Funk Sándor ugyanakkor azt is elmondta: természetesen csak a jól átgondolt szabályozásnak lenne értelme. Meg kellene különböztetni például az egyszeri fogyasztókat és a függőket. "Ideális lenne, ha egy pozitív eredmény esetén még nem bocsáthatnák el a dolgozót. Viszont ha már a harmadik is pozitív lenne, akkor már lépnie kellene a munkáltatónak" - mondta el véleményét a szakember.
Az USA-ban és Angliában legális
Európában és az Egyesült Államokban éles viták zajlanak a munkahelyi drogtesztekről. A jogvédők a személyiségi jogok sárba tiprását emlegetik, és sürgetik a tesztelés mielőbbi betiltását.
Az USA legtöbb államában legális a munkahelyi drogteszt, a munkáltatók bármikor végezhetnek ilyen jellegű vizsgálatot a dolgozókon - és pozitív eredmény esetén el is bocsáthatják őket. Angliában szintén ugyanez a helyzet. Hollandiában és Norvégiában szigorúbb a szabályozás, ott csak bizonyos munkakörök esetében - például az orvosoknál és a katonáknál - megengedett a véletlenszerű vizsgálat. Franciaországban, Finnországban, Belgiumban, Németországban és Ausztriában a magyar gyakorlattal egyenértékű szabályozás érvényesül, vagyis a munkáltató nem, csak az üzemorvos végezhet el drogtesztet a dolgozókon.
Oroszi Babett