OECD: A magyar nők jobban olvasnak és számolnak, mint a férfiak

Az elmúlt tíz évben javultak a magyar lakosság munkavállaláshoz szükséges alapkészségei, sőt világviszonylatban nálunk javultak a leginkább - derül ki az OECD felméréséből. A magyar nők olvasásban, számolásban és problémamegoldásban is jobbak a férfiaknál. A 45 év felettieknek a számolás terén komoly hiányosságai vannak, így ők könnyebben megtéveszthetők például a bankokban vagy az áruházakban.

Az ALL (Adult Literacy and Lifeskills Survey) kutatás 11 országban vizsgálta a 16-65 éves korosztály teljesítményét négy nagy területen: prózaolvasási-, dokumentumolvasási és számolási készség, valamint problémamegoldásban való jártasság. A magyarországi felmérést 2007-ben készítették, 164 településen több mint 13 ezer embert kerestek fel, a kiértékelés mostanra készült el.

A jó hír az, hogy a felmérés szerint tíz év alatt ugrásszerűen javult a magyarok olvasási és szövegértési készsége. A munkavállaláshoz szükséges képességek tekintetében azonban kettészakadt az ország, és ez a sajátosság a vizsgált nemzeteknél csak nálunk figyelhető meg. Miközben a magyar felnőttek több mint negyede (28 százaléka) mind a négy vizsgált képesség hiányával küzd, addig körülbelül ugyanekkora részüknél minden kompetencia magas szinten megtalálható. A legjobb eredményt elérő Norvégia mind a négy kompetenciában magas fokú jártasságot mutatott, és mindössze 17 százalékuknak okozott gondot mind a négy.

Problémamegoldás, olvasás, számolás: női terep

Az eredmények szerint a magyar nők szinte minden kompetenciában erősebbek, mint a férfiak: jobban olvasnak, jobban számolnak és ügyesebb problémamegoldók. Ez azért is figyelemre méltó, mert a legtöbb országban a férfiak legalább a számolásban megelőzik a nőket. A magyarok átlagosnak számítanak számolásban - a felnőttek között körülbelül ugyanannyi nagyon jól és nagyon gyengén teljesítő van. A 45 év felettieknek azonban ezen a téren komoly hiányosságai vannak, így ők könnyebben megtéveszthetők például a bankokban, áruházakban vagy a hivatalokban.

Az alacsony iskolázottságú magyar népességnek a munkavállaláshoz szükséges alapkészségei mélyen az európai átlag alatt vannak. A magyarországi munkaerőpiac ugyanakkor toleráló a felmérés készítői szerint: azoknak, akik a vizsgált készségek közül akár csak eggyel is jó szinten rendelkeznek, jelentősen nagyobb az esélyük az elhelyezkedésre, mint azoknak, aki mind a négy területen nehézségekkel küzdenek. A felzárkóztatás során nem formális végzettséghez, hanem hasznos készségekhez kell juttatni az érintetteket - véli Köpeczi-Bócz Tamás, társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár.

Fókuszban az iskolából kimaradottak

A szakember szerint a humánfejlesztési intézkedések egyik iránya a nyolc általánost vagy azt sem végzettek foglalkoztatási szintjének emelése kell legyen, hiszen a foglalkoztatás ebben a társadalmi csoportban kirívóan alacsony, és itt a legnagyobb a hátrányok újratermelődése. A diplomások iskolába lépő gyermekeinek 1,2 százaléka, az érettségizettekének 4,6 és a szakmunkás végzettségűekének 13,1 százaléka él olyan családban, ahol nincs dolgozó felnőtt, az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében azonban ez az arány 48,4.

Az OECD és a kanadai statisztikai hivatal együttműködésében mérték fel a felnőtt lakosság (16-65 éves kor) általános alapkészségeit 11 országban. A programhoz Magyarország 2004-ben csatlakozott, a felmérés hazai vezetője Köpeczi-Bócz Tamás, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes-államtitkára volt. A kutatásban négy fő területet vizsgáltak a következőképpen:
• szövegértés: például újsághírek, szórólapok, használati utasítások értelmezése.
• dokumentum értelmezés: például álláspályázatban, fizetési jegyzékben, szállítólevélben, térképen, grafikonban található információ felhasználása milyen mértékű
• számolási készség: különböző helyzetek matematikai igényének hatékony kezeléséhez szükséges tudás felmérése
• probléma megoldás: a célirányos gondolkodást és cselekvést mérték fel olyan helyzetek esetén, amelyekre nincs begyakorolt eljárásmód.

A jó minőségű, a megélhetéshez szükséges jövedelemforrást biztosító álláshoz azonban két, vagy több készségterületen kell jó eredményt elérni. A magyar munkaerőpiac, hasonlóan a fejlett országokhoz, egyre több készséget követel. Bár a készségterületen való jártasság és az iskolai végzettség között kimutatható összefüggés, azonban a készségek - szemben az iskolai végzettséggel - nem birtokolhatók örökké. Megszerezhetők, de megtartásukhoz állandó megújulásra van szükség.