Mit tehet egy munkanélküli, ha meglévő szakmájával nem tud elhelyezkedni, vagy esetleg nem is rendelkezik szakmai végzettséggel? Érdemes felkeresni a lakóhely szerinti munkaügyi kirendeltséget, ahol támogatást lehet igényelni különféle képzésekre. Ha az álláskereső ügyesen választ, új szakmájával sokkal nagyobb esélyekkel indulhat neki az álláskeresésnek.
Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy automatikusan, könnyen megcsíphető például egy nyelvtanfolyami támogatás. A procedúra ennél bonyolultabb és hosszadalmasabb. Cseppentő László, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgató-helyettese elmondta, először megvizsgálják, hogy az álláskeresőnek meglévő képességeivel és tapasztalatával, az aktuális munkaerőpiaci helyzetben van-e esélye az elhelyezkedésre. "Ha ez belátható időn belül nem lehetséges, akkor lehet szó különböző támogatásokról, amelyek egyike lehet akár egy képzés is. Jelenleg 120-140 ezer ügyfelünk van évente, amiből 6-8 ezren vesznek részt valamilyen képzésen" - mondja.
Nem jár alanyi jogon a támogatás
Cseppentő László szerint az egyik nagy probléma az, hogy az emberek azt hiszik, hogy a képzési támogatás alanyi jogon jár. "Ez egy adható támogatás. Aki a nyilvántartásban szerepel munkanélküliként, az igényelheti, de ezután nagyon sok szempont figyelembe vételével kell mérlegelnünk. Az egyik legfontosabb ilyen fokmérő a már meglévő végzettség. Természetesen egy 8 osztályt - vagy még azt sem - végzett pályázó nagyobb esélyekkel indul, mint akinek már van diplomája - mondja az igazgatóhelyettes. Azért megjegyezzük: 23 éves kor alatt nappali tagozaton ingyenes az első szakma megszerzése mindenki számára.
Csak 6 százalék a diplomás támogatottak aránya
"A probléma legtöbbször azokkal van, akik 10-15 éve befejezték a 8 osztályt és azóta nem tanultak semmit. Ezeket az embereket nagyon nehéz motiválttá tenni a tanulásban. Ennek ellenére a hivatal nem erőltet semmit, bár nem titkoltan a célja az, hogy az alacsonyan képzett emberek szakmát tanuljanak, és így nagyobb valószínűséggel munkához jussanak." Ennek megfelelően jellemzően az általános iskolai végzettséggel rendelkezők képzéseit támogatják a legnagyobb arányban. 2008-ban a képzések résztvevőinek 28 százaléka rendelkezett általános iskolai végzettséggel, 26 százalék szakközépiskolaival, 20 százalék szakiskolaival, 18 százalék gimnáziumival és mindössze 6 százalék volt a diplomások aránya.
A munkaügyi központnál az összes beérkezett kérelem 15 százalékát utasítják el, ami nem tűnik magasnak, ám sokaknak már a beadás előtt elmondják, erre nincs esély, ne is adják be. A "slágerképzések" esetében - ilyen például a nyelvtanfolyam - jóval nagyobb a visszautasítás aránya. Ugyanakkor a fizikai - ipar, építőipari - szakmák terén szinte kizárt, hogy aki szakmát akar tanulni és megfelel a támogathatóság jogszabályi feltételeinek, annak ne találjunk valamilyen megoldást. A képzés iránti igény térségenként, kirendeltségenként eltérő, így ez is nagyban befolyásolja a kérelem támogatásának "esélyeit", hiszen a források végesek" - magyarázza Cseppentő.
Így mérlegel a hivatal
Esélyes-e angoltanfolyam támogatására egy 26 éves érettségizett munkanélküli? - hoztunk fel egy konkrét példát Cseppentő Lászlónak. "Mivel a nyelvi képzés iránt van az ügyfelek részéről a legnagyobb igény - a források végessége miatt - itt sok ügyfelet kell más irányba orientálni, és sok esetben kell elutasítani kérelmet. Ha nincs szakképzettsége, nem támogatnánk a nyelvtanulást, helyette szakképesítést adó képzésre orientálnánk, ugyanis azzal nagyobb esélye van az elhelyezkedésre. Mivel az iskolarendszerű oktatásban megerősödött a nyelvi képzés, azért ezzel azokat igyekszünk támogatni, akik részére az oktatási rendszerben még nem volt biztosított az idegen nyelv oktatása - angol, német" - reagált Cseppentő.
Lista az ajánlott képzésekről
Az igénylők sokféle képzés közül válogathatnak, de a munkaügyi központ a piaci igényeknek megfelelően összeállított egy ajánlott képzési listát, ami a www.afsz.hu oldalról elérhető. Ezek között szerepelnek többek között építőipari, informatikai-, kereskedelmi-, vendéglátóipari-, és nyelvtanfolyamok, valamint különböző motivációs és készségfejlesztő tréningek, de akár C és D kategóriás jogosítványunkat is megszerezhetjük a támogatások segítségével. " A rosszabb időszakokban a képzést elvégzők 40-50 százaléka tud elhelyezkedni a képzés után három hónapon belül, de jó időszakokban ez akár 60-70 százalék is lehet" - mondja Cseppentő László.
A képzés alatt más juttatások is igénybe vehetők. A tanfolyam idején jár az álláskeresési támogatás - régi nevén munkanélküli segély - és emellett ha a lakhely és a tanfolyam helyszíne nem egyezik, akkor utazási, ellátási, illetve szállástámogatást is tud nyújtani a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, bár arra ritkán kerül sor, hogy valaki ne találjon neki megfelelő tanfolyamot a lakhelyéhez közel.
Pótvizsga: a tanulónak kell állnia
Felvetődik a kérdés, vannak-e "apró betűs" részek, tehát mindent áll-e az állam illetve milyen elvárásai vannak ezért a pénzért? "Egy ember egyéves képzése meghaladhatja az egymillió forintot is, ezért cserébe természetesen elvárásaink vannak. Vagyis: járjon rendszeresen a képzésre, és a végén igyekezzen sikeresen levizsgázni. Ha ez nem sikerül elsőre, akkor a képző intézmény biztosít pótvizsgára lehetőséget, ezt azonban már az álláskeresőnek kell finanszíroznia. A képzéshez adott támogatást csak akkor kell megtéríteni, ha a tanfolyam a hallgató saját hibájából megszakad, vagy meghiúsul" - magyarázza Cseppentő László. Elmondása szerint ezzel nem szokott baj lenni, mert aki egyszer hozzájut egy ilyen lehetőséghez, az nem hagyja elúszni azt.
Dorofejev Tamara