Barista: a kávéfőzés művésze

Még a vendéglátás világában dolgozók között is vannak, akik zavartan néznek, ha a "barista" szó jelentéséről faggatják őket. Az átlagemberek zöme előtt pedig teljesen ismeretlen a foglalkozás A baristát a kávéfőzés, a tejhabkészítés és az öntés művészének nevezhetnénk egy bővített mondattal. Nyugati országokban elterjedt munkakör, Magyarországon is egyre több hivatásos "kávémester" van. Szakmabemutató sorozatunkban Molnár Attilát, egy nemzetközileg is jegyzett baristát kérdeztünk, aki az idei szakmai világbajnokságon a 6. helyezést érte el.

- Ez inkább művészet, mint szakma, amit igazán jól csak a kávé megszállottjai tudnak űzni" - kezdi Molnár Attila, aki úgy tűnik a marketingben sem ügyetlen... A barista munkája egy kicsit hasonlít a látványkonyhán dolgozókéra, ahol nem csak az előállított étel és ital a fontos, hanem maga az előadásmód is" - teszi hozzá Attila, aki egy angol kávéházlánc főbaristájaként dolgozik Budapesten.

A folyamat a pörköléstől indul és a felszolgálásnál ér véget és ezalatt minden egyes momentumnak nagy jelentősége van. "Nem elég ha valaki ért a kávéhoz és jól meg is tudja főzni, ugyanennyire fontos az is, hogy vendégbarát legyen és el tudja magyarázni a vásárlónak, hogy miért különleges a kávé, amit kortyolgatni fog" - magyarázza.

Hogyan lehetünk baristák?

A szakma kitanulásának több módja is van. Ha szánunk rá időt és pénzt, akkor elmehetünk baristaképzőbe, amelyből jelenleg Magyarországon egy található. Itt egy egyhetes intenzív tanfolyam alatt megtanulhatjuk a kávéfőzés csínját-bínját. "Minden hónapban tartunk egy tanfolyamot, amelyen maximum nyolcan lehetnek, ezért érdemes már 3-4 héttel a tanfolyam előtt jelentkezni" - nyilatkozta Senkáriuk András, a Barista Hungary vezető szakoktatója. Elmondása szerint a legnagyobb arányban olyanok jelentkeznek a képzésre, akik külföldi elhelyezkedési esélyeiket akarják növelni barista tudományukkal.

Hobbiból vagy külföldi munka miatt tanulnak

"Sokan hobbiból végzik el a tanfolyamot, mert érdekli őket, vagy mert ezt kapták ajándékba valamilyen alkalomra, sokan azért jelentkeznek, mert saját kávézót akarnak nyitni és akadnak olyanok is, akik már vendéglátósként dolgoznak és ezzel szeretnék kiegészíteni szaktudásukat. A legnagyobb létszámot azonban azok teszik ki, akik külföldön szeretnének szerencsét próbálni, de nem átlagos pultosként." A tanfolyam lehetősége mindenki számára nyitva áll, de jó ha tudjuk, hogy ezért a zsebünkbe kell nyúlnunk. Az átlagosan 45 tanórás, egyhetes képzés díja 95 ezer forint plusz áfa. Némi kedvezményben részesülhetnek a vidékiek, a diákok és a vendéglátásban dolgozók. A képzés elvégzése után minden résztvevő oklevelet kap de a baristaképzésnek egyelőre Magyarországon nincsen OKJ-száma.

Vannak kávézók, amelyek saját maguk képzik baristáikat. Az idén januártól Magyarországon is jelen lévő Costa Coffee pultjaiban kizárólag egy belső baristaképzésen átesett kiszolgálók dolgozhatnak. A tanfolyam annyiban különbözik az előzőtől, hogy itt mindent a cég sztenderdjeinek megfelelően tanítanak, tehát ha más gépen, más kávéból kellene kávét főzni, akkor némileg át kell értelmezni a tanultakat.

Vendégcentrikus és pontos

Molnár Attila szerint ahhoz, hogy valaki barista legyen nincs szükség semmilyen különleges képességre, a legfontosabb, mint mindenhol a vendéglátóiparban, a vendégcentrikus gondolkodás. "A jó baristát pontosság és precizitás jellemzi, mivel sokszor milligrammokról és másodpercekről van szó, amikor tanuljuk a jó kávé elkészítési módját. Azonban a legfontosabb mégis csak az emberekre való nyitottság, mert a jó kávét el is kell tudni adni. "

Nálunk nem lehet meggazdagodni

Egyelőre a barista szakma nem tartozik a legjobban fizető foglalkozások közé, sőt egy kávéspecialista fizetése a borravaló hiánya miatt egy átlag vendéglátósénál is alacsonyabb. A magyar kávézóláncok, akik baristákat foglalkoztatnak, átlagosan havi nettó 100 ezer forintot fizetnek az alkalmazottaknak. A probléma igazából azzal van, hogy egyelőre a nálunk megszokott kávézók, ahol van kiszolgálás asztaloknál - és ezzel együtt borravaló is - nem alkalmaznak baristákat. Egyelőre baristaként külföldön jobbak a pénzbeli lehetőségek, magasabb a szakma presztízse, mivel az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Észak-Európában a pultosnál megbecsültebbek, akárcsak a borászatban a sommelier.

Molnár Attila szerint nem kell sok idő, hogy hazánkban is meghonosodjon a barista kultúra "Ha megtapasztaljuk, hogy mi a jó, akkor utána már igényeljük a minőséget és ezért sokan hajlandóak többet is fizetni. Szerintem 3-5 év múlva már elismert szakma lesz ez, és akkor még a spórolósabb vendéglátóipari vezetők is be fogják látni, hogy igény van a minőségre és érdemes megfizetniük egy profi baristát, aki igazán jó kávét készít a vendégeknek. Ugyanazon a folyamaton fog átesni hazánkban a kávé is, mint amin a bor már túlvan, és a kancsóstól sikerült eljutni a borlapig és a sommelier-ig" - jósolja a fiatal kávémester.

Világbajnokságot is rendeznek

Aki nem akar leragadni a szakma puszta művelésénél, az továbbfejlesztve tudományát versenyeken is összemérheti magát a többi elszánt baristával. Évente rendeznek Magyar Bajnokságot és a győztes képviselheti hazánkat a baristák világbajnokságán, ahogy tette azt 2009-ben Molnár Attila. "Az országos bajnokságon bárki elindulhat, azonban azt nem árt figyelembe venni, hogy a felkészüléshez kell egy profi kávégép, jó minőségű kávék más olyan eszközök, amelyek nem tartoznak hozzá egy átlagos kávézó felszereltségéhez. De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne felkészülni, én például az első országos megmérettetésemre egy pincében gyakoroltam, ahova beállítottam egy bérelt gépet." Molnár Attila elmondása szerint aki kijut a világbajnokságra, annak már a zsebébe kell nyúlnia. "A részvételt mindenkinek magának kell fedeznie. Ha valahol a közelben van, akkor ez nem probléma, de a 2009-es világbajnokságot Atlantában rendezték meg" - mondja. Neki szerencséje volt, mert mivel cége támogatta a versenyzésben.

Dorofejev Tamara