Mire jó a BSc-diploma az álláspiacon?

Nagyobb számban egy évvel ezelőtt kerültek ki a munkaerőpiacra az első BSc/BA diplomás pályakezdők, akik hat félév alatt szerezték meg alapdiplomájukat. Néhány hét múlva újabb hullámban kapnak kézhez ilyen papírokat az egyetemeken, főiskolákon államvizsgát tett fiatalok. Mit tud az álláspiac erről a diplomáról? Mennyire él még a munkaadókban a főiskola-egyetem osztás? Milyen pozícióra jó a BSc, és mire kell a külön felvételi vizsgával és plusz két éves tanulással járó MSc-diploma?

Teljes erővel 2006-ban indult el az EU által kidolgozott és egységesített bolognai rendszerű képzés a magyar felsőoktatásban, ami megszüntette a hagyományos egyetemi-főiskolai felosztást. Korábban az egyetemre jelentkezők 5, a főiskolára bejutottak 3-4 év után szerezhettek egyetemi illetve főiskolai diplomát. Az új, "többciklusú" rendszerben előbb - néhány szak kivételével - mindenki alapdiplomát (BSc/BA) szerezhet három év alatt, majd egy következő felvételi után lehet nekifutni a további két éves mesterképzésnek (MA/Msc).

Továbbra is egyetem-főiskola felosztás

"A munkáltatók többsége még mindig a régi, főiskolai-egyetemi rendszerben gondolkodik" - tudtuk meg Vidéki Klárától, a Profipower munkaerő-közvetítő tanácsadójától. "A megrendelőink kérései alapján azt mondhatom, hogy a munkáltatók még nincsenek tisztában azzal, hogy van-e, illetve mekkora különbség van a BSc és a MSc diploma között. Inkább csak azt jelölik meg a cégek, hogy "főiskolai- vagy egyetemi végzettség" szükséges a pozíció betöltéséhez. A pénzügyi területre igaz lehet, hogy ott konkrét szakirányt, vagy iskolát várnak el egy-egy pozíciót illetően. Kimondottan egyetemi szintű diploma csak néhány keresésnél - például mérnöki terülteken; speciális pénzügyi keresésnél, közép-, illetve felsővezetői szinten - elvárt. Akár mester, akár alapképzésen végzett valaki, a diploma megszerzése után mindenképpen pályakezdőnek számít" - mondta Vidéki Klára.

Hasonlóképpen látja a céges reakciókat Forgó Melinda, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Karrierközpontjának vezetője. "A munkaerőpiac egyelőre nem tudja kalibrálni, hogy a mi a különbség két diploma között. Angliában, ahol már régebben bevezették ezt a rendszert már megszokták a munkáltatók ezeket a típusú diplomákat. Ott a legtöbb álláshirdetésben meghatározzák, hogy milyen szintű végzettséggel rendelkező pályázókat várnak."

Fontosabb a szakmai gyakorlat és a személyiség

A diploma típusánál vannak fontosabb tényezők is - teszi hozzá a Kelly Services személyzeti tanácsadó képviselője. "Mivel a rendszer új, leginkább pályakezdők rendelkeznek BSc diplomával, az ő esetükben pedig sokkal inkább számít a szakmai gyakorlat, releváns tapasztalat, az, hogy mit csináltak az egyetemi évek alatt, a személyiség, nyelvtudás, egyéb készségek megléte" - jegyzi meg Polner Judit értékesítési és marketing menedzser "Ráadásul a BSc-seknél mindig ott van második lehetőségként az MSc képzés, azaz nem keserednek el annyira, ha esetleg nem találnak gyorsan munkát. "Ugyanakkor azt látjuk, sokszor bizonytalanok abban, hogy valóban szükségük van-e az msc képzés elvégzésére."

"A keresett pozíciók nagy részének betöltéséhez bármelyik diploma megfelel. Speciálisabb tudást igénylő munkákhoz, mint például kutatói munka, az MSc diploma preferált, de itt sokszor már a doktori fokozat - a PhD - is elvárásként jelentkezik. Az üzleti életben pedig az MBA képzés jelenik meg jelentős előnyként, de ez is nyilván csak a nagyobb tapasztalatot igénylő pozíciók esetében számít, nem a pályakezdőknél. A kezdő fizetésekben nem jelent különbséget az, hogy valakinek alap-, vagy mesterképzéses diplomája van" - mondta Polner Judit.

Mérnököknél jó a mesterdiploma

Szőllőssy Gábor, a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára elmondta, hogy a mérnöki pozíciók esetében sok be sem tölthető a magasabb szintű, msc diploma nélkül. "A Magyar Mérnöki Kamara által engedélyezett jogosultságok közül a szakértői és az építéssel kapcsolatos tervellenőri jogosultságoknak minden esetben feltétele az adott szakterületen elérhető legmagasabb - ez általában MSc - végzettség. Az építéssel kapcsolatos tervezési munkákban a tartószerkezeti tervezői jogosultságot csak MSc végzettséggel rendelkező építőmérnökök számára lehet engedélyezni. Ezen felül természetesen számtalan tervezői, felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri és egyéb, a kamara engedélyezési körén kívül eső pozíció van, mely BSc végzettséggel is végezhető" - mondta a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára.

"A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szinte 100 százalékos a hallgatók továbbtanulási kedve" - mondta Ignácz Szilvia, a BME Karrier Irodájának tanácsadója. "Az más kérdés, hogy ezt egyenes ágon, egy adott szakterületben belül elmélyedve, vagy kevert ágon, egy új irányú ismereteket elsajátítva kívánják megtenni. Aki azt tervezi, hogy egy elismert munkakörbe, akár vezető beosztásba kerül majd, annak célszerű, hogy ugyanazon a szakterületen belül folytasson tanulmányokat, legyen szó bármilyen mérnöki vagy gazdasági diplomáról."

Az ELTE-n az MSc-re hajtanak

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jelenleg zajlik a diplomás pályakövető rendszer teljes körű kiépítése, azonban egy tavaly végzett felmérés alapján a végzős alapképzéses hallgatók 75 százaléka adta be a jelentkezését valamely mesterképzésre - tudtuk meg Forgó Melindától. "A kilencszáz megkérdezett hallgatóból szinte mindenki egyetértett azzal, hogy szeretnék fejleszteni az alapszakon megszerzett tudásukat egy mesterképzésen és úgy vélik, hogy egy mesterképzési diplomával a munkaerőpiacon is nagyobb esélyekkel indulnak majd. Hozzá kell tenni, hogy nem mindegy, hogy milyen szakról van szó, ugyanis vannak olyan szakmák, amelyek űzéséhez elengedhetetlen a mesterszakos diploma megléte. Ilyen például a pszichológus, vagy a tanári mesterszak, továbbá a fordító és tolmács mesterképzés, ez utóbbi nem is létezik alapképzésben. Ugyanakkor ennek az ellenkezője mondható el az informatikusokról, akiknek szinte mindenhova elég a BSc diploma, és ez jól látszik a mesterképzésre való alacsony jelentkezésekben is."

Dorofejev Tamara