Számla nélkül is lesz hitel

Gyakran indokolatlan többletköltséget okoz, hogy a bankok folyószámlanyitáshoz kötik a hitelfelvételt, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) várhatóan kezdeményezi e gyakorlat megszüntetését. Szakértők azonban úgy vélik, hogy a hitelfelvevők számára jelentkező többletkiadások ellenére sem lenne célszerű a korlátozás, mert egy sor előnyt is hordoz magában a rendszer - nem beszélve a kockázatok csökkentéséről.

Számos panasz érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz azzal kapcsolatban, hogy nehézségekbe ütközik a folyószámlák és a hitelek egyik banktól egy más bankhoz történő átvitele. E nehézségek pedig visszatarthatják az ügyfeleket bankváltástól, ami korlátozhatja a pénzintézetek közötti versenyt - tudta meg az [origo] Kováts Surdtól, a hivatal vizsgálatvezető munkatársától.

A GVH már korábban, a 2005-ben befejezett jelzáloghitelezéssel kapcsolatos ágazati vizsgálatában is felhívta a figyelmet ennek az árukapcsolási gyakorlatnak az indokolatlanságára, és javaslatot tett megtiltására. A versenyhatóság ezért körülbelül egy éve vizsgálni kezdte a folyószámlaváltás és a hitelváltás lehetséges akadályait. A hivatal eme az ágazati vizsgálat során is azt az álláspontot képviseli, hogy a hitelt felvevők számára felesleges és indokolatlan többletköltséget és kötelezettségeket jelenthet az előírt folyószámlák megnyitása.

A versenyhivatal illetékese szerint a hitelek és a folyószámla két nem szorosan összefüggő termék. Ezért felvetődik az árukapcsolás lehetősége. Kováts Surd azonban egy európai uniós vizsgálat alapján úgy véli, hogy a hitelek miatt nyitott folyószámlák aránya az összeshez viszonyítva olyan kicsi, hogy ez a kötelezettség nem alkalmas a folyószámlák piacának érdemi befolyásolására.

Megoldási lehetőségek

A banki ügyfelek többletköltségeinek és többlet-kötelezettségeinek felszámolása és a pénzintézetek közti verseny szabadabbá tétele érdekében az ágazati vizsgálat, várhatóan novemberben megjelenő első vitaanyaga érinti ezt a kérdést is, és valamilyen ajánlást tesz arra, hogy a bankok ne kötelezhessék hitelfelvevő ügyfeleiket arra, hogy folyószámlát nyissanak náluk.

A versenyhivatali szakember erre három lehetőséget is lát. A legegyszerűbbnek azt tartaná, ha a bankok önként megszüntetnék ezt a kötelezettséget. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy valamilyen jogszabály, például a hitelintézeti törvény, vagy más ágazati jogszabály tiltsa meg ezt gyakorlatot. Az sem kizárt, hogy a GVH versenyfelügyeleti eljárásokkal akadályozza meg a hitelek és a folyószámlák összekapcsolását. A szakember azonban nehézkesnek tartja ezt a harmadik megoldást.

A GVH illetékese szerint a bankok azon igénye, hogy a törlesztőrészlethez előre meghatározott napon hozzájussanak úgy is megoldható, hogy ingyenes technikai számlát nyitnak ügyfelüknek, amire ő meghatározott ideig köteles eljuttatni az esedékes összeget. A jelenlegi gyakorlat alapján ugyanis egyáltalán nem garantálható, hogy a bankok hozzájutnak ahhoz a többletinformációhoz az adósról, amivel egy folyószámláját náluk vezető ügyfélről általában rendelkeznek. Enélkül pedig az ügyfél teljesen feleslegesen viseli a folyószámla - és esetlegesen kapcsolódó termékeinek, például bankkártya - költségeit.

A PSZÁF szerint nem árukapcsolás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete viszont nem talál semmi kivetnivalót a hitelnyújtás folyószámla-vezetéshez való kötésében. Binder István a pénzügyi hatóság szóvivője az [origo]-nak elmondta, hogy szerintük ez nem árukapcsolás, viszont csökkenti a hitelnyújtó bank kockázatait. Az [origo] megkereste a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot is. Az intézmény képviselője azonban nem tekintette illetékesnek a nem rég megerősített hatóságot arra, hogy állást foglaljon a kérdésben.

Ellenzi a hitelek és a folyószámlák összekapcsolásának jogi úton történő korlátozását Lantos Csaba bankszakember. Szerinte ennek a kérdésnek a szabályozását is a piacra kellene bízni, korlátozása pedig ugyanolyan abszurd lenne, mint a devizahitelek betiltása. Úgy véli, hogy a pénzintézetek a köztük több területen folyó éles versengés ellenére azért várják el a folyószámlanyitást a hitelezőiktől, mert jelentősen csökkenti kockázatukat, ha látják ügyfelük pénzforgalmának egy részét és az át is folyik rajtuk keresztül.

Lantos arra is felhívja figyelmet, hogy a törlesztőrészleteknek egy másik banknál vezetett számláról történő lehívása ugyan megoldható, ám sokkal drágább és bizonytalanabb, mint amikor ezt saját számláról lehet megtenni. Szerinte egy, csak a hiteltörlesztésre alkalmazott technikai számla bevezetése sem megoldás. Az ugyanis nem felel meg a jelenelgi pénzforgalmi számlákra érvényes szabályozásnak.

Akár előnyös is lehet

A folyószámlavezetési kötelezettség akár előnyös is lehet a hitelfelvevő számára - állítja Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. A hitelező bank számára ugyanis lehetséges, hogy alacsonyabb kockázatot jelent egy nála számlát vezető ügyfelet hitelezni. Így az érintett adós akár olcsóbban is hitelhez juthat a pénzügyi szakember szerint.

A hitelhez kapcsolódó folyószámlavezetési kötelezettség azonban visszaélési lehetőséget is jelent a hitelező bank számára. A pénzintézet ugyanis akár olyan szolgáltatások igénybevételét is előírhatja, amire az ügyfélnek nincs is szüksége és ezzel felesleges költségeket is okozhat neki.

Várhegyi Éva nem látja értelmét, a hitelek folyószámlavezetéshez kötésének betiltását. Szerinte ugyanis a bankok biztos megtalálnák a módját, hogyan játsszák ki a korlátozást. Ugyanakkor szükségesnek tartja egy olyan önkorlátozás bevezetését, ami megakadályozza, hogy a bankok drága és fölösleges szolgáltatásokat nyújtó számlák vezetésére kötelezzék a hitelfelvevőket.

Technikailag indokolt lehet a számlanyitás

A hitelekhez kapcsolódó számlavezetés a pontos törlesztéshez szükséges és előnyös az ügyfélnek, mert így biztosított, hogy törlesztése az esedékesség napján valósuljon meg és ne keletkezzen a tervezettnél több hitelkamat - indokolta ezt a gyakran alkalmazott kötelezettséget az [origo]-nak a K&H Bank.

A bankon belül ugyanis a folyószámla megterhelésének napján kerül a törlesztőrészlet a hitelszámlára, míg egy másik banknál vezetett számláról érkező törlesztés esetén, az átutaláshoz szükséges idő kamatköltséget okozna az ügyfélnek, mert csak pár nappal később csökkenne a hitelénél a tőketartozás.

Ráadásul manapság szinte kizárólagosan devizaalapú hiteleket vesznek fel az ügyfelek, ezeknél pedig csak az esedékesség napján derül ki, hogy az aktuális árfolyamok alapján mekkora forintösszeget kell leemelni a folyószámláról. Ha ez a folyószámla egy másik banknál lenne, akkor technikailag kivitelezhetetlen, hogy az ügyfél épp a megfelelő összeget utalja át számlavezető bankjából. Kivéve, ha azonnal teljesülő VIBER átutalást indít, amelynek azonban 10 ezer forint a díja.

Szerintük a közüzemi díjak beszedésénél használatos direct debit-esnek nevezett terhelés sem jelentene megoldást, mivel ennél a technikánál a terhelési napot 5 munkanappal megelőzően kellene a hitelező banknak közölnie, hogy mekkora forintösszeggel kívánja megterhelni ügyfele egy másik banknál vezetett folyószámláját a hiteltörlesztés érdekében, ami az átutaláshoz szükséges idő és az előre nem ismert devizaárfolyamok miatt nem jó se az ügyfélnek se a hitelező banknak.