Magyarországon is gyakori kőzetet talált a Mars-járó

Az egykori folyékony víz eddig nem látott bizonyítékát fedezte fel a Marson a Curiosity. A NASA csütörtök esti sajtótájékoztatóján bejelentett eredmények szerint a rover leszállóhelyén, a Gale-kráterben egy vízfolyás hömpölygött a múltban.

A Curiosity főkamerájának legutóbbi képein olyan természetes kőzetkibukkanások láthatók, amelyek a konglomerátum (kavicskő) nevű kőzetből állnak. Ez a Földről (így Magyarország számos területéről, például a Balaton környékéről vagy a Budai-hegységből) is jól ismert kőzet vízfolyások által szállított, a szállítás során lekerekedett kisebb-nagyobb kavicsokból cementálódik össze.

A most felfedezett marsi konglomerátum (balra), és egy földi példa (jobbra)

"Számos tanulmány született már a marsi csatornákról, folyóvölgyekről, azonban ez az első alkalom, hogy valójában megfigyelhetünk egy víz által szállított anyagot a Marson" - mondja William Dietrich, a University of California (Berkeley) kutatója (finomabb szemcséjű, úgynevezett keresztrétegzett lerakódást - valószínűleg vizes közegből - korábban az Opportunity rover is azonosított a Meridiani síkságon).

A képek azért is nagyon izgalmasak, mert ezzel a felfedezéssel megkezdődött az igazi geológiai munka a Marson, amikor konkrét terepi munka erősíti meg az eddigi megfigyeléseket - a Curiosity tehát valóban rászolgál a "robotgeológus" elnevezésre.

A marsi konglomerátumot alkotó, lekerekített kavicsok között több centiméteresek is vannak (mint például a képen látható bekarikázott darab), amelyeket nem szállíthatta a szél

Már a korábbi felvételek alapján is várható volt egykori vízfolyások nyomainak felfedezése a Curiosity leszállóhelyén. A Gale-kráter peremét alkotó hegyvonulat ugyanis - számos földi hegyvonulathoz hasonlóan - völgyekkel erősen felszabdalt terület, amelyeket egykori vízfolyások vághattak be. A vízfolyások által mozgatott anyag legyező alakú hordallékkúpokként terül szét a kráter aljzatán.

A Curiosity környezete. A landolási ellipszisen belül a kereszt jelzi a leszállóhelyet. Az északnyugatra lévő Peace Vallis egy egykori folyóvölgy, amely a kráter peremén futó hegységbe vágódott be. Hordalékának egy részét - a völgykapun kilépve - legyező alakú hordalékkúpot építve rakta le, majd tovább csordogálhatott a kráter alján. Sebessége 3-4 km/h lehetett, és körülbelül térdig, esetleg csípőig érhetett egy felnőtt számára

A kráter felszínalaktani jellemzői alapján a vízfolyás akár hosszú ideig is létezhetett. Ez azért fontos, mert ebben az esetben kedvező feltételek lehettek itt az esetleges élet számára. Ugyanakkor a kavicskő nem az az anyag, amelyben nagy eséllyel kutathatják egykori élőlények nyomait. Ehhez a marsjárónak folytatnia kell útját első igazán komoly tudományos célpontja, a Mount Sharp üledékes rétegei felé. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a leszállóhely kiválasztása jó döntés volt.

A keményen összecementált kavicskő a Marson is kipreparálódott a környezetből, valószínűleg a szél szelektív eróziója miatt