Cukorcsempészettel égette meg magát az energiaitalok magyar királya

Hell Energy Magyarország Kft. szikszói üzeme
Vágólapra másolva!
           
Vágólapra másolva!

Helyreigazítás

Origo Zrt. megsértette id. Barabás Ernő illetve ifj. Barabás Ernő jóhírnevét azzal, hogy az origo.hu-n 2013. május 14-én közzétett „Cukorcsempészettel égette meg magát az energiaitalok magyar királya" című cikkünkben azt állítottuk, hogy:

id. Barabás Ernő I., ifj. Barabás Ernő és Barabás Zsolt 2002. körül úgy kereskedtek cukorral, hogy nem fizettek utána vámot,
a Barabás család cége egy nagyobb, több vámost érintő korrupciós ügy miatt bukott le,
egy vámos vezető a Barabás fivérek egykori cégét több közreműködővel együtt jogtalanul segítette,
a Barabás család cége apróbb szívességeket kért a határátkelőhelyen dolgozó vámosoktól,
a Barabás fivérek korábbi cége, a B&B Choko Kft. a cukorcsempészési ügyben érintett volt,
és ezzel azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha id. Barabás Ernő I., ifj. Barabás Ernő is érintett lett volna a cukor- és édesipari termékek csempészésével kapcsolatos büntetőügyben, illetve mint hogyha ebből anyagi előnyre tettek volna szert, amely állítások azonban valótlanok.

Origo Zrt. megsértette a Hell Energy Magyarország Kft. jóhírnevét azzal, hogy a cikkben szereplő, korábban felsorolt állításokkal, továbbá azon kifejezéssel, hogy a Hell Energy Magyarország Kft. „ügyesen összerakott cég", továbbá annak hangsúlyozásával, hogy tulajdonosa id. Barabás Ernő I. és ifj. Barabás Ernő „rejtőzködnek" a nyilvánosság elől, azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha a Hell Energy Magyarország Kft. részben törvénytelen anyagi előnyre alapozva érte volna el a sikereit, amely állítás nem felel meg a valóságnak.

Elnézést kérünk

.

A Barabás fivérek ütemérzéke kiváló. Barabás Zsolt börtön nélkül megúszott egy jelentős cukorcsempészési ügyet, és testvérével, Ernővel együtt azt is tudták, mikor kell kiszállniuk a szüleik tulajdonában lévő Hell Energy napi irányításából. Az energiaital-piac királyai lettek, ám mindketten rejtőzködnek a nyilvánosság elől.

Vámosok leptek el egy miskolci családi házat 2002. november 8-án. Házkutatást tartottak, és nagy mennyiségű cukrot találtak. A ház lakói, idősebb Barabás Ernő és két fia, Ernő és Zsolt akkoriban cukorral kereskedtek, mint az kiderült, részben úgy, hogy nem fizettek utána vámot. A családi cég egy nagyobb, sok vámost is érintő korrupciós ügy miatt bukott le, a telefonlehallgatások és a házban talált áru alapján pedig büntetőügy indult. Ennek egyik vádlottja Barabás Zsolt volt.

A perben 2007. június 8-án kemény ítéletet hozott a megyei bíróság, Barabás Zsoltot első fokon, nem jogerősen háromévi börtönre, háromévi közügyektől való eltiltásra és 3 millió forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A bűnlajstrom elég hosszú, a vádlottat többek között hivatali vesztegetésben találták bűnösnek, és bizonyítást nyert, hogy 74-szer bujtott fel hivatalos személyt közokirat-hamisításra.

Az elsőfokú ítélet ellenére Barabás Zsoltnak minden esélye megvan arra, hogy cukorügy ne hagyjon nyomot a múltján. Az ügyet ismerők közül többen is úgy tudják, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalakor Barabás Zsolt Új-Zélandon tartózkodott, majd miután elfogató parancsot adtak ki ellene, egy idő után hazatért.

Másodfokon azonban a bíróság két év börtönre enyhítette a büntetését, és ezt még ötévi próbaidőre fel is függesztette. Mivel a jogerős ítélet 2009. február 3-án született meg, Barabás Zsoltnak még mindig vigyáznia kell, kirendelt pártfogó felügyelőjénél bizonyos időközönként meg kell jelennie.

Az ítélet konkrétan nem szól arról, hogy mi a jelentős enyhítés indoka, az általános indoklás szerint nagy nyomatékkal értékelték a bűnösségre kiterjedő, megbánást is mutató, tényeket feltáró vallomásokat. Emellett figyelembe vette a bíróság, hogy a cselekmény elkövetése és elbírálása között jelentős idő múlt el, enyhítő körülménynek számított a büntetlen előélet, és az is, hogy a vádlottnak tartásra, illetve nevelésre szoruló hozzátartozói voltak.

2014. február 2-án éjjel, a felfüggesztés leteltével azonban pezsgőt bonthat, mert ha másnap kér egy erkölcsi bizonyítványt, akkor az szűziesen tiszta lesz. Ha van stílusérzéke - és állítólag van -, akkor a pezsgő mellé egy energiaitalt is bedob, a Hell energiaital felfutásának ugyanis sokat köszönhet.

A leggazdagabb 100 között

Barabás Zsolt ma az energiaital-piacot évi közel 6 milliárd forintos bevétellel vezető Hell Energy Kft. egyik informális irányítója, és több, a Hellhez köthető cég résztulajdonosa.

A Barabás testvérek szülei - mint a Hell tulajdonosai - az idén felkerültek a Napi Gazdaság által összeállított, 100 leggazdagabb magyart tartalmazó listára is. Ennek szerkesztői úgy vélik, hogy a családi vagyon értéke jelenleg 6,9 milliárd forint, ami a 86. helyet biztosítja számukra.

A sikeres, de a cég működésében csak háttérből részt vevő, a nyilvánosság előtt nem mutatkozó magyar vállalkozó szerepébe az idén 36 éves Barabás Zsolt és bátyja, a 42 éves Ernő az évek alatt jól belesimult. Egy tárgyalópartnerük - a saját piacán meghatározó nagyvállalat elismert, első emberéről van szó - közvetlen, őszinte, természetes embernek írta le a fiatalabb testvért, akivel jól tud együtt dolgozni. "Nagyon sikeres, ért ahhoz, amivel foglalkozik" - mondta róla. Pedig a cégbírósági adatok szerint a Hellt hivatalosan nem is ő, hanem Ernő vezeti, de ismerői szerint Zsoltnak is meghatározó szerep jut benne.

Mivel ő és a bátyja a sajtóban nem szerepelnek, és lapunk megkeresése elől is elzárkóztak, történetük egyes elemeit mások elmeséléséből állítottuk össze. Beszéltünk versenytársaikkal, egy cukorkereskedővel és egy volt vámossal is.

Helyben pacsizik veled

A per, amelyben Barabás Zsoltot elítélték, meglehetősen összetett. Fő vádlottja egy vámos vezető, akit többfajta vesztegetési ügyön kaptak rajta, és repertoárjának csak egy szelete volt az, amikor a Barabás fivérek egykori cégét (tehát nem a Hellt) több közreműködővel együtt jogtalan módszerekkel segítette. Az ítéletből kiderül, hogy 2001 és 2002 novembere között cukrot, édesipari terméket hoztak be nagy tételben, a rakományt a vámosok segítségével tranzitárunak könyvelték el, a papírokat meghamisítva. Az áru valójában Magyarországon maradt, a vám megfizetése nélkül.

Az ítéletben közel 335 millió forint értékű csempészáru behozatalát tárták fel. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott tájékoztatás szerint akkoriban ebben a termékfajtában a vámtétel az áruféleségtől függően 30-68 százalék, az áfateher pedig 25 százalék volt, a csalásokkal tehát 100 millió forintot vagy akár annál is többet lehetett keresni.

Először a cég csak apróbb szívességet kért a határátkelőhelyen dolgozó vámosoktól, azt, hogy 45-70 ezer forint ellenében soron kívül kezeljék az áruit. A román és ukrán határon gyakran így kerülték ki a kígyózó sorokat. Az együttműködést idővel elmélyítették, a cukrot szállító, az egymás közötti beszélgetésekben következetesen csak kicsi és nagy kocsiknak hívott teherautók és kamionok esetében Barabás Zsolt kilónként 10 forint kenőpénzt adott, hogy a papírok is rendben legyenek. Ekkor a ténylegesnél kisebb tömeget tüntettek fel az iratokon, ennek következtében pedig azt egy olyan határátkelőhelyen lehetett kiléptetni az országból, ahol szintén dolgoztak korrupt vámosok. Oda azonban a cukorárut már el sem vitték, a rakomány csak papíron hagyta el Magyarországot.

Amikor a kicsi és nagy kocsik jöttek-mentek, a felek élénken egyeztettek telefonon, nem sejtve, hogy a rendőrség 2002 őszén már lehallgatja őket. Az ítélet szerint Barabás Zsolt egyszer például kifejezetten szóvá tette, hogy egy korábbi határátlépés során az egyik sofőrjénél az eljáró vámosok firtatták, cukorért megy-e ki. Erre a vámos azt felelte: "...várjál már egy picit, mindjárt megnézem még egyszer..., hogy kik vannak ott, de én nem tudom egyszerűen, el nem bírom képzelni, hogy ki izé..., ki pofáz..., ez a buzi gyerek van ott".

Egy cukorral ma is kereskedő vállalkozóval, illetve egy egykori vámossal folytatott beszélgetés alapján a hasonló édesipari termékekkel való ügyeskedés az ezredforduló idején nem volt kivételes eset. Sokan megpróbálkoztak ilyesmivel, a kérdéses ügy inkább a mennyisége és a kifinomult, bejáratott, rendszerszerű üzeme miatt tűnt fel, és váltott ki nagyobb visszhangot. "Galoppírozzál már át a ..... oldalra, lesz ott egy ismerős..., meg délután majd jön egy kicsi befele..., meg egy másik nagy is fog kimenni...az helyben pacsizik veled" - mondta például egy másik alkalommal a vámos a szintén beszervezett kollégájának a lehallgatott felvételek szerint.

A felállás ma is hasonló

A Barabás fivérek a cégbírósági adatok szerint 2000 augusztusában alapították meg a cukorcsempészési ügyben érintett cégüket B & B CHOKO néven. Az első évben Zsolt volt az ügyvezető, 2001 augusztusában azonban - még a rendőrség által vizsgált időszak előtt - kiszállt. Ekkor a fivérek édesapja, idősebb Barabás Ernő lett a 90 százalékos tulajdonos, ifjabb Barabás Ernő pedig az ügyvezető. Az időközben B & B CSOKI nevet felvevő céget 2005-ben eladták két szlovák állampolgárnak, majd 2008-ban felszámolták.

A társaságnak cégjogilag nincs köze a Hell Energy Kft.-hez, illetve elődjéhez. A felállás azonban ma is némileg hasonló, hiszen a Hellben is idősebb Barabás Ernő a minősített többségi tulajdonos, fia, Ernő az ügyvezető, Zsolt pedig egy nagyon rövid időszakot kivéve nem jelent meg a nyilvántartásokban. Ennek ellenére vezető szerepére utal, hogy Mengyi Roland, a megye fideszes képviselője a honlapján Zsolttal látható egy közös fotón, a politikus pedig a képaláírás szerint a Hell Energy vezetőjének tartja őt.

Hivatalosan azonban Barabás Zsolt ma csak a csoporthoz kapcsolódó logisztikai cégekben van jelen tulajdonosként, ilyen például a XIXO Water Kft. vagy a BHS Trans Kft. Ugyanakkor az is látványos egybeesés, hogy lakhelye Budapesten, a Károly körúton van, pont ott, ahol 2007 februárja óta a Hell székhelye is található (miközben a cég operatív irányítását egy budaörsi irodaházból vezénylik).

Ügyesen összerakott cég, jókor elindítva

Az energiaital-piac több ismerője szerint a Hell egy jól összerakott, ügyesen navigált társaság. A Hell azt állítja magáról, hogy indulásához nem volt szükség nagyobb tőkére, kezdetben lengyelországi bérgyártásban készültek az italai, a marketing pedig rendezvények támogatásán alapult. Az energiaital-piachoz értők szerint ez lehetséges, ráadásul a Barabás testvérek jókor éreztek rá a trendekre, és ügyesen építették fel a márkát.

Energiaital-céget indítani elvileg nem nagy kunszt, az italreceptek viszonylag egyszerűek, és könnyen lehet olyan üzemet találni, amely 3-5 millió forintért legyártja az induló készletet. Nem csoda, hogy a különféle márkák jönnek-mennek, sokan próbálkoznak, és sokan el is buknak, a piacon jelenleg is több tucat fajta energiaital kapható. A nehézség ugyanis a logisztikában és a kereskedelmi értékesítésben van, ehhez már több pénz és szakértelem szükséges. Barabásék arra is ráéreztek, hogy a márkaépítésre kell koncentrálniuk, csak ezzel tűnhetnek ki az egyébként akkor még teljesen egyforma, tutti-frutti ízvilágú tömegből.

A Gfk Hungária piackutatótól kapott adatok megerősítik, hogy a piac mostanra konszolidálódott, a teljes Magyarországon eladott energiaital mennyiség közel 60 százalékát három márka, a Hell, a Bomba és a Red Bull fedi le. Egészen sokáig aranybánya volt a termék, a fiatalok körében a fogyasztás folyton nőtt, ez a trend csak 2012-ben szakadt meg, akkor összességében 2 százalékkal csökkent a vásárlók száma. Így is a háztartások közel negyede vásárol rendszeresen energiaitalt, évente 160 millió doboz fogy. Barabásék és a Hell vezetői azonban ezúttal is időben léptek, az utóbbi években az exportra koncentrálnak - külföldi értékesítésük számairól azonban nem nyilatkoznak.

Felismerték, mikor kell háttérbe vonulni

A legnagyobb szava a családban a testvérpárt ismerők szerint mindig idősebb Barabás Ernőnek volt, akinek tekintélye üzleti és családi szempontból egyaránt megingathatatlan, fiai legendának tartják az apjukat. A Barabás fivéreket kifejezetten jó üzleti érzékkel megáldott vállalkozóknak tartják. Rejtőzködésüket részben a cukorügynek, részben pedig annak tudják be, hogy azon a vállalati szinten, amelyre eljutottak, már nem mozognak otthonosan. "Nem öltönyösök, inkább farmernadrágosok" - mondta róluk egy üzletember. Szerinte ha egy szórakozóhely-üzemeltetővel kell üzletelni, ahhoz kiválóan értenek, vérükben van az utcai kereskedők ösztöne. A budapesti menedzservilágban azonban már nem boldogulnának jól.

A versenytársak nagyra tartják a Barabás testvéreknek azt a képességét, hogy időben hajlandóak voltak a háttérbe vonulni, és a menedzseri, vállalatvezetési feladatokat olyanokra bízni, akik tényleg profik a szakmában. Amikor a Hell 2006-tól kezdve felpörgött, a a vállalat vezetésére az üdítőital- és élelmiszerpiacról igazoltak profikat, akik nagyot lendítettek a cég szekerén, ma pedig már piacvezetőként diktálhatnak. A Hell 2011-ben 5,9 milliárd forintos árbevétel mellett 538 milliós üzemi nyereséget könyvelt el.

Egy Ferrari Miskolcon

A társaság eddig összesen kilenc - uniós és magyar - pályázat keretében 1 milliárd 450 millió forint támogatást is kapott, ezt később a versenytársak és a sajtó is támadta. A társaság szerint beruházásaik összértéke 5 milliárd forint, a folyamatban lévő projektek mellett a teljes fejlesztési összeg pedig meghaladja majd a 7 milliárdot.

Ernő és Zsolt információnk szerint autómániás, a garázsban otthon nagy értékű kocsik sorakoznak. Ha Miskolc utcáin valaki egy Ferrarit lát, az könnyen lehet Barabás Zsolt autója. Ehhez is köthető, hogy a Hell kifejezetten szeret az autós rendezvények promóciós szponzora lenni, sőt, első magyar cégként még egy Forma-1-es csapat, a Williams támogatásába is beszállt pár évig.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!