Mások perspektívájának megértése és a kommunikáció ennek megfelelő alakítása eddig tipikus emberi jellemzőnek tűnt. A csimpánzok azonban képesek rá - állapította meg Catherine Crockford, a Max Planck Intézet biológusa vezette lipcsei nemzetközi kutatócsoport.
A szakértők szabadon élő csimpánzokat figyeltek meg Ugandában a Budongo esőerdőben.
A kutatók eldugtak egy kigyóutánzatot és megfigyelték, hogyan viselkednek a majmok, amikor felfedezik a veszélyt.
Egy második kísérletben lejátszották olyan csimpánzok korábban rögzített hangját, melyek észrevették a kígyót, és olyanokét, amelyek nem látták a veszélyt. Megfigyelték, hogyan viselkednek azok az állatok, amelyek felfedezték a hüllőt.
Ha a csimpánz gyanútlan fajtársa hangját hallotta,
lényegesen több figyelmeztető jelzést adott le,
és jóval erőteljesebben igyekezett felhívni a figyelmet a kígyóra - írják a tudósok a Science Advances című szaklapban.
Az eredmények szerint a csimpánzok nyelvi evolúciója olyan fontos fejlődésen esett át, amelyet eddig csak az emberi evolúciónak tulajdonítottak: képes felismerni fajtársa tudásbeli vagy ismeretbeli hiányosságát és azt célzottan pótolni.
A csimpánzok az emberszabású főemlősök egyik nemzetségét alkotják, az ehhez tartozó két faj, a közönséges csimpánz (Pan troglodytes) valamint a törpecsimpánz vagy bonobó (Pan paniscus)
az ember két legközvetlenebb rokona.
A csimpánzok Közép-Afrika trópusi esőerdeiben honosak, elterjedési területük Guineától Gabonig, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság északi vidékéig terjed. Az ember után a csimpánzokat tekintik a földi élővilág legintelligensebb élőlényeinek.