Azok a nyolcvanas évek: szellemidézés az FMK-ban

Lassan egy évtizede annak, hogy az FMK bezárta kapuit. Közössége feloszlott, dokumentációja szétszóródott, és a szemtanúk-tagok emlékeit is csak a szájhagyomány őrzi, mégis egyértelmű, hogy a máskéntgondolkodó művészek egykori központja a közelmúlt történelmének jelentős kultúrtörténeti fejezete. A KOGArt-ház - az azonos nevű alapítvány mai székhelye - kiállításokkal, előadásokkal, koncertekkel és műhelyfoglalkozásokkal igyekszik az egykori legendás klub méltó utódjává válni. Január 11. és március 15. között FMK - Azok a nyolcvanas évek... címmel egyedülálló csoportos kiállítást tekinthetünk meg az Andrássy úti házban.

A mai KOGArt-ház a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány jelenlegi székhelye. Legendás épület: bezárása előtt az elmúlt évtizedekben a valamikori Fiatal Művészek Klubjának adott otthont. A Kovács Gábor Alapítvány ezeket az emlékeket kívánja feleleveníteni. Az FMK szellemének megidézésére - a képzőművészet, zene és irodalom összefonódásából létrejött eseményre - az egykori közönség mellett a fiatalabb generációt, a régi klubot kevésbé ismerőket is várják.

A Fiatal Művészek Klubja összművészeti központ és szórakozóhely volt, kezdetben a nem is olyan fiatal művészek találkozó- és rendszeres önkifejezőhelye lett: az irodalmi estektől a képzőművészeti kiállításokon át a könnyűzenei koncertekig minden egy helyen. (Itt állított ki rendszeresen és itt ismerkedett meg egymással Wahorn András, ef Zámbó István és fe Lugossy László is - a későbbi Bizottság.) A hetvenes-nyolcvanas évek máskéntgondolkodóit gyűjtötte össze estéről-estére a klub, az irodalmi és zenei művek provokatívak, kritikát sejtetőek voltak. Olyan lázadó művészek találkozóhelye lett a hely, akik bár szabadon alkothattak itt, mindvégig tudták, hogy a hatalom folyamatosan figyeli, és ha túl messzire mennek, rendreutasítja őket. A kísérletező kedv és az újszerű dolgok terjesztése mindig is központi eleme volt az itteni történéseknek. A kilencvenes években pedig az akkoriban éledező magyar elektronikus zenei szcéna első nagyobb rendezvényeinek színtere lett az FMK.

A klub a hatvanas évektől 1997-ig tartó több mint három évtizedes életéből a szervezők ezúttal a legendás nyolcvanas évek bemutatását tűzték ki célul: a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszak a klub történetének kellőképpen dokumentált és jól bemutatható periódusa. A nyolcvanas évek nem csak azért bírt különleges jelentőséggel, mert a régióban ekkor egyedülállóan liberális szellemi közeg alakult itt ki (egyre szabadabban lázadó gondolatok terjesztésével), hanem azért is, mert korábban soha nem látott dinamizmust és pezsgést hozott minden művészeti ágban. A szervezők állítják: az elmúlt 15 év kortárs művészeti jelenségei és struktúrái erősen összefüggnek a nyolcvanas években kialakult erőviszonyokkal - ezek feldolgozása a mai művészeti élet megértését is segítheti az idelátogatók számára.

A jelenlegi tárlat azonban nem kifejezetten a nyolcvanas évek művészeti törekvéseit kívánja bemutatni. A fő cél bevallottan az, hogy az FMK kultúrtörténeti öröksége közkinccsé váljon. A tárlaton szereplő művészek mindegyike aktív részese volt az FMK képzőművészeti életének. A nyolcvanas évekre jellemző módon párhuzamosan alkottak több műfajban is: sok esetben egy életművön belül jelen volt festészet, szobrászat, installáció, grafika és videó is. A kiállítás csak az FMK-hoz kapcsolódó műveket mutatja be, nem kíséri végig az egyes művészek teljes pályafutását. A szobrok, grafikák és installációk mellett portré- és dokumentumfotók, valamint filmfelvételek is láthatók: performanszokat és zenei- irodalmi esteket megidézendő.

A kiállítás anyagának összeállításakor az FMK legfontosabb jellemzőit: a képzőművészet, zene és irodalom összefonódását emelték ki a szervezők, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy egy kis időre újra megteremtsék az egykori művészeti közösségi élet egyedülálló atmoszféráját.

Az eseményen résztvevő művészek:
Barabás Márton, BernáthY Sándor, Böröcz András, Bukta Imre, Chesslay György, Ducki Kristóf, ef Zámbó István, El Kazovszkij, Elekes Károly, Fe Lugossy László, Fehér László, Gaál József, Gábor Áron, Haraszty István, Hegedűs 2 László, Herendi Péter, Károlyi Zsigmond, Kelemen Károly, Kemény György, Kőnig Frigyes, Kopasz Tamás, Lengyel András, Lévay Jenő, Swierkiewicz Róbert, Regős Imre, Lois Viktor, Lugossy Lugo László, Méhes Lóránt, Vető János, Móder Rezső, Nyári István, Orosz István, Orosz Péter, Pácser Attila, Pócs Péter, Prutkay Péter, Révész László László, Samu Géza, Szilágyi Lenke, Szirtes János, Szkárosi Endre, Szurcsik József, Várady Róbert, Varga Amár László, Varkoly László, Visnyei Ilona, és Wahorn András.

A kiállítás megtekinthető március 15-ig naponta 10 és 18 óra között a KOGArt-házban (Budapest, VI., Andrássy út 112.)