Szögezzük le az elején: gyakorlatilag bárkinek lehet jogosítványa, csak a megszerzésére fordított idő és pénz mennyisége változó. Ha pedig valaki megkapja a vezetői engedélyt és utána megfelel az időszakos orvosi vizsgálatokon, soha többet nem kell számot adnia vezetési tudásáról, arról, mennyire ismeri a szabályokat. Elvileg éppúgy részt vehet a forgalomban az a nagypapa, aki még a balra tarts idején, jobbkormányos autóban szerzett jogosítványt, amikor még nemhogy autópálya, de autóút sem volt, amikor a kóborló haszonállatok, a patkószegek és a lócitrom jelentette az automobilistára leselkedő legnagyobb veszélyt.
A piros lámpán nem szabad átmenni. A sebességkorlátozást be kell tartani. A záróvonalat nem szabad átlépni. Ritkán figyelmetlenségből, gyakran tudatosan megszegett, de közismert szabályok, amelyekkel talán a közlekedés néhány éve még kissé képzetlen résztvevői is tisztában vannak már. Alább nem ilyen példákat sorolunk fel, hanem olyan szituációkat, amelyekben a vezetők legtöbbször nem is tudják, hogy megszegik a KRESZ-t. A válogatás saját tapasztalatainkon alapul, de kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére a témában. Az észrevételek alapján kiegészítjük a listát, és megkérdezzük a szabályokat alkotók és az azok betartatásáért felelős szakemberek véleményét.
25. § (2) Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. |
Kanyarodó főút
Úgy látszik, hatásos a közoktatás, az egyenes definíciója mélyen bevésődött az autósokba. Pedig a KRESZ-ben néha a görbe is egyenes: ha a főút kanyarodik, az egyenesen haladó autó a szabály szerint nem egyenesen halad, hanem jobbra kanyarodik, tehát jeleznie kell irányváltoztatási szándékát. Így a mellékútról érkező is tudja, nem kell várnia, ráhajthat a főútra.
29. § (1) Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. |
Körforgalom
Az egyik legzseniálisabb forgalomtechnikai találmány, amely az irányjelzés elmulasztásával elveszti egyik fő előnyét. Behajtáskor nem, de kihajtáskor kötelező indexelni, így a becsatlakozó már akkor elindulhat, amikor a jobbra indexelő autó még a körforgalomban van, így jelentősen gyorsítható a forgalom.
29. § (2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. |
Balra kanyarodás egyirányú utcából
Itt bezzeg nagy arányban érvényesül a jobbra húzódás elve. Pedig az egyirányú utca nem csak azért különleges hely, mert a menetirány szerinti bal oldalon is szabályos parkolni, hanem azért is, mert balra kanyarodásnál nem a középvonalhoz, hanem az úttest bal széléhez kell húzódni.
31. § (1) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel |
31. § (8) Más jármű erre a forgalmi sávra - a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve - nem hajthat rá. |