Vakít, de nem büntetik az utólagos xenont

A "drága volt" vagy a "prémium kocsi" jelzők szinonimája lehetett régebben a "xenon van benne" kifejezés. Ma már nem ez a helyzet: "kínai xenon" olcsón hódít, de nem felel meg az előírásoknak, amelyek - fordítási hiba miatt - néhol ellenkeznek az irányadó európai szabályzással. Az utólag beépített xenon nem nagyon érdekli a hatóságot, de a kék LED-re lecsapnak. Tájékozódtunk a témában.

A nappali fényhez jobban hasonlít, és erősebben világít a xenon fényszóró. Az utólagos rendszereknél viszont hiányzik a magasságállító és a fényszórómosó

A xenonlámpa ívkisüléses rendszer, amelynél elektromos kisülés hozza létre és tartja fenn a xenongáz ívfényét. Tehát nem hagyományos izzószál adja a fényt, hanem a "körte" kigömbölyödő közepében keletkező ív. A xenonizzó előnye, hogy fényereje és élettartama többszörösen felülmúlja a halogénét. Gyári kiépítésben hozzátartozik az automatikus magasságállítás és a fényszórótisztító berendezés. Előbbi nagy terhelésnél, fékezéskor, gyorsításkor, bukkanón áthaladva kiegyenlíti a kocsi mozgásából adódó billenéseket, hogy a felemelkedő xenonfénykéve ne vakítsa el a szembejövőt, motorja a másodperc tizedrésze alatt reagál a szenzorok jeleire. A mosó a koszt, a havat és a jeget távolítja el a buráról, megakadályozva a fény túlzott szóródását. A xenonvilágítás hátránya, hogy még mindig drága, a nagyobb, jobban felszerelt autókhoz jár, extraként súlyos százezrekért mérik. A magyar piacon körülnézve jellemzően 250 ezer forint körüli összegért lehet rendelni új autóhoz, de találtunk 178 ezer forintért is gyári beépítésű xenont. A minden elemet tartalmazó rendszert természetesen használt autónkba is beszerezhetjük, ha egyébként gyártanak hozzá, de ennek ára ugyanannyi lesz, mintha a futószalagról ezzel jött volna le a jármű.

Ha az új kocsihoz drága opció a xenon, vagy nem akarjuk használt autónk értékének jelentős hányadát komplett készletre költeni, jöhet az utólagos xenonszett (High Intensity Discharge) beszerzése. Akár húszezer forintért is kapható, amelyhez hozzáadódik a néhány ezer forintos beszerelési és beállítási költség, és az esetlegesen cserélendő izzó darabonkénti minimum 7-8 ezres ára. A távol-keleti termékről csak annyit tudtunk kezdetben, hogy olcsó. Az utólagos xenonnal foglalkozó cég szakembere viszont kevés olyan autótípust tud mondani, amelybe még nem rakott xenont. Ezért kerestük fel a Xenon Izzót kérdéseinkkel, és így sikerült rendet vágni az ismeretek laza halmazában.

Látványos az eltérés: a bal oldali a halogén, a jobb a xenon fényszóróval megvilágított útszakaszt mutatja

A felhasználó oldaláról közelítünk. Egy ismerős a múlt év szeptemberében határozta el magát utólagos xenon-szett beépíttetésére. A beszerzést és a beszerelést az a kis műhely végezte, ahol tulajunk autóját, az 1996-os Saab 9000-t szervizelteti. A művelet egyéni jellegét a trafók elhelyezése adta: a hűtő előtti merevítőre, műanyagbilinccsel fogatták fel mindkettőt. Akkori áron szereléssel együtt 40 ezer forintba került ez a lépés. A többihez hasonlóan ez is távol-keleti termék, két év garanciával. A kocsi gazdája azért határozta el, hogy beszerzi a xenont, mert a koros autó világítóképességét már nem tartotta megfelelőnek. Alapvetően az zavarta, hogy a szembejövők fénye mellett saját kocsija fényereje már nem volt elegendő, így a nagyobb fényű xenontól elsősorban azt várta, hogy ő jobban fog látni. Ez teljesült, tehát most elégedett. Előfordul, hogy rávillantanak, mert azt hiszik, távolságival megy. Fényszóróállítója kézi, viszont a biztonságfelelős Saab beszerelte a másik kiegészítőt, amikor legyártotta a szóban forgó autót: ugyanis gyárilag törlőlapátos fényszórótisztítóval szerelték fel. Ezt tudják még nagy számban például a Volvók és a 2107-es Ladák.

Tudnivalók a xenonos világításról

Kompatibilitás. Az ívkisüléshez szükséges 25 ezer voltot a transzformátor hozza létre az autó 12 voltos rendszerét használva, a nagyfeszültségű kábeleken keresztül. A xenon-fejeket foglalatok szerint csoportosítják, tehát a H1, H4 és H7 izzók helyére illeszthetők. Vannak szokatlan kialakítások, de minden autófoglalathoz létezik gyári minőségű, fókuszhelyesen illeszthető darab, tehát nem kell gányolni. Az egyetlen elvégzendő átalakítás a lámpa hátsó falának átfúrása: akkora lyukat fúrnak, amekkorába a lámpa gumitömítése illeszkedik, kiküszöbölve a beázást, bepárásodást.

Fényerő. A xenon fényereje a halogénizzóénak mintegy nyolcszorosa. Mivel a xenonizzó világítópontja ugyanott van, akár foncsoros, akár vetítőlencsés fényszóróban használják, elvileg nem vakíthat, ha jól szerelték be. A helytelen, pontatlan beszerelés veszélyes, mert éget. Maga körül ugyan nem termel hőt, tehát a burát meg lehet fogni, éppen csak langyos, viszont az ív éget, ha valamihez hozzáér az izzó.

3000, 4300, 6000, 8000, 10000, 12000 kelvines izzók. Minél nagyobb a szám, annál kékebb a fény

Színhőmérséklet. A fehér fény különböző színű fények keveréke. A különféle forrású fények nem azonos arányban tartalmazzák a fehér fény összetevőit, tehát színük is különbözik egymástól. Az emberi szem bizonyos határok között alkalmazkodik az adott fény színéhez, így a kisebb mértékű eltéréseket nem érzékeli. A komponensek eloszlására jellemző szám a színhőmérséklet, egysége a kelvin, jele K. A napfény színhőmérséklete 5500 K, a műfényé 3200. A K-szám növekedésével a fény vörös összetevői csökkennek, kék összetevői nőnek. A nagyobb kelvines izzók egyre kékebbek, ugyanakkor fényerejük fokozatosan csökken. Tehát ez a szám nem közvetlenül jelöli a fényerőt, de utal rá.

Szín. A xenonizzók 4300 K-től indulnak, ez tisztán fehér. 2002 óta ilyen van a gyári xenonos autókban, előtte 4300-as és 6000-es volt, ami kicsit kékebb. Gyakorlatilag ezek felelnek meg a közlekedésben, mert 8000-től felfelé inkább optikai és show-célokra használhatók az izzók. A xenonok közt ezek a magas K-számúak gyengék, még ha a halogénekénél erősebb is a fényük.

Vakítás. Abban az egyetlen pillanatban például, amikor megemelkedik az autó orra, belevillan a szembe. A beszerelő szakember úgy véli, a gyári szintszabályzó sem tesz csodát. Ha csinálnának egy olyan tesztet, ahol egy gyári xenonos és egy utólagosan, jól beépített égővel rendelkező autót vizsgálnának, mondjuk egy gidres-gödrös, bukkanós úton, nem lenne számottevő különbség köztük, ugyanis nincs az a gyári szintszabályozó készülék, amelyik a magyar út egyenetlenségeit követni tudná, nem képes olyan gyorsan reagálni. Sőt, a szakember szerint a fényszórómosó is fölösleges dolog, mert csak maszatol, amikor a koszos üvegre ráviszi a mosófolyadékot. Amelyik ér valamit, az a törlőlapáttal ellátott tisztító, az el is távolítja a koszt. A spriccelős fajta torzítja a xenon vetítési képét azzal, hogy egy folyadékréteget képez a felületen.

A vakítás kérdésében tamáskodunk. Szubjektív tapasztalat alapján a szembejövő utólagos xenonok jó része bántja a szemet. Ez lehet ugyan beállítási probléma eredménye, és tény, hogy nem egy halogén is vakít. Mégis, inkább kancsalítson egy olyan, mint egy rosszul beállított xenon. Nekünk a xenon egy príma vetítőlencsés, elegáns fényszórót jelent, szintállítóval és tisztítóberendezéssel. A tíz-tizenöt éves bordázott bura alatt megbúvó xenon nem fér össze azzal a precíziós csúcstechnológiával, amely mögött több éves fejlesztések vannak. Véleményünk szerint a xenon komplett rendszer. A halogénizzó helyére tett xenonizzó használja ugyan, de nem képes maradéktalanul magához illeszteni a fényszórót, hiszen az máshoz készült.

Bixenon. Ezt is lehet utólagosan beszereltetni, ekkor nemcsak a tompított, hanem a távolsági is xenonra cserélődik. A külön tompított és távolsági izzó xenonosítása esetén két "single xenon" készletet kell behelyezni. De például a H4-es helyére beépíthető bixenon izzóban két izzószál van, amelyben egy mágnesrelé hatására vált helyzetet és fókuszpontot az ív. Ugyanazon izzó foglalja magába a reflektort is. Ez kb. tíz-tizenkétezer forinttal drágább, mint az egyes készlet.

Beszerelés. A xenonszettet mechanikailag nem nehéz beépíteni. De vannak apróbb fogások, bonyolultabb trükkök, amiket ismerni kell. Például bejön egy izzófigyelővel ellátott Mercedes. Ennél az 55 wattos izzó helyére rakott 35 wattos xenon miatt hibát jelez a komputer, hiszen a halogén nem fogyaszthat ennyit. Ebben az esetben a komolyabb készlet képes 55 wattot mutatni a számítógépnek, hogy az ne jelezzen, vagy egy kondenzátor pillanatnyilag megtartja azt a fogyasztást, amíg ellen nem tart a trafó. Az izzófoglalatokból is van 15-20 féle, amelyeknek megvan a xenon-adaptere. Egyedül a G-Astra az, amelynek a gyári foglalatát szokták faragni a műhelyben.

"Super-White Plasma Lamp" - a legolcsóbb megoldás a xenonfény imitálására, hagyományos izzószállal. A fényereje persze jóval gyengébb

Mutációk. Léteznek izzók, amelyek xenon- és kriptongáz keverékével töltöttek. Majdnem tökéletesen utánozzák a xenon színét, de a halogénizzók fényerejét csak 20-50 százalékkal múlják fölül. Ezek arra is jók, hogy a tompított xenonja mellé a távolságiba is ugyanolyan fényű kerüljön a halogén helyére. Az egyéb helyen világító "tuning-izzókat", ha nem igényes látványt nyújtanak, nem sokra becsüli a szakember: "Mivel szabálytalanok, meg szokták büntetni a használóikat, legalábbis akiket ismerek, azok így jártak. Szerintem megkülönböztető jelzésnek számít, bár nem tudom pontosan. Ráadásul zavaró lehet. Mondjuk egy LED-es ködlámpa nem szabálytalan, csak éppen nincs nagy fényereje, még nem tart ott a technika, tehát semmi előnye nincs a halogénizzóval szemben. A mi saját fénymérőnkkel próbálgattuk az izzókat: 2-300 lument (a fényáram mértékegysége - a szerk.) mértünk a LED-nél, 360-370-et a halogénnél, és 3000-et a xenonnál."