Kevesebb baleset, magasabb díjak, intelligens táblák - közlekedési jövőkép

Milyen lesz a közlekedés húsz év múlva Magyarországon? Budapesten például kevesebb lesz a dugó, rugalmasabb zöldhullámok és változó képű táblák irányítják a mainál kevesebb autót, mert az emberek a Margitsziget alatt metróznak majd. A KRESZ tiltja a száguldást a települések között, mégis gyorsabb lesz az autózás, miközben sokkal kevesebb lesz a baleset. Sajnos a közlekedés drágulni fog: emelkednek a tömegközlekedés, az autók és a bírságok árai, egyre több helyen lesz majd útdíj, és már a közeljövőben meg kell barátkoznunk a városokban a dugódíjjal.

Forrás: metro4.hu

Így néz majd ki a 4-es metró Kálvin téri megállója

"Három autó összeütközött reggel Budapesten a Hűvösvölgyi úton, egy súlyos sérült a kocsijába szorult, torlódás", "hatan sérültek meg - mindannyian súlyosan - az M1-es autópálya Budapest felé vezető pályáján péntek reggel történt tömeges balesetben", "kilenc autó, egy kamion és egy teherautó ütközött össze az M2-es autóút dunakeszi csomópontjánál péntek reggel; egy ember súlyosan, ketten könnyebben sérültek meg". Balesetekről és dugókról szóló mindennapos autós hírek, de a nagyobb városokban a tömegközlekedést választók sem feltétlenül járnak jobban: nyomorognak a zsúfolt, nem mindig tiszta és rossz minőségű öreg metrókocsikban, villamosokon, amelyek nincsenek összekötve a városokba beérkező lestrapált buszokkal és vonatokkal.

Ma ez a tapasztalat, mi viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy a technikai fejlődés az elkövetkező húsz évben - persze csak feltételezhetően - miben változtatja meg a közlekedést körülöttünk. A téma kutatói, egy BKV-vezető, egy intelligens közlekedési rendszereket gyártó cég igazgatója, és a közlekedési minisztérium segítségével három területen próbáltuk felvázolni, hogy mi várható: milyen lesz a közlekedés sebessége a városokban, és azokon kívül, nagyobb lesz-e a biztonság, vagyis az egyre több és gyorsabb jármű ellenére kevesebb lesz-e a baleset és a halott az utakon, valamint hogy drágább vagy olcsóbb lesz-e közlekedni két évtized múlva. Emellett azt is megnézzük, ideális esetben milyen lesz a BKV 2030-ban.

Kevesebb dugó lehet a belvárosokban

Ha a jövőbeni közlekedés sebességét szeretnénk meghatározni, magyarán azt, hogy húsz év múlva gyorsabban jutunk-e majd el az úti célunkhoz, akkor két ellentétes irányú változást kell megnézni. Először is, egyre több különféle jármű lesz az utakon, márpedig ez abba az irányba mutat, hogy növekedni fog a torlódások és a dugók száma, amitől sokkal lassabb lesz a helyváltoztatás. Ezzel szemben áll, hogy az egyre alaposabb és sokrétűbb közlekedésmérési adatokat felhasználó, folyamatosan fejlődő forgalomtechnikai eszközök rugalmasabb közlekedésirányítást eredményeznek.

"A városokban egyrészt az autók sűrűségének csökkentése, a forgalmuk korlátozása irányába megy a fejlődés" - közölte Nagy András, az évtizedek óta közlekedés-informatikát fejlesztő Getronics Magyarország Kft. üzletág-igazgatója. Szerinte gazdaságtalan és feleslegesen környezetszennyező, hogy Budapesten átlagosan 1,3 ember ül egy-egy autóban. "Akkor lesz kevesebb autó a nagyvárosokban, ha ezért adnak valamit cserébe, mégpedig minőségi tömegközlekedést" - mondta Nagy, aki szerint ezek használatára ösztönözni kell az embereket, de nem kizárólag tiltással (dugódíj, üzemanyag-áremelés). Nemzetközi példákra utalva azt mondta, hogy a sűrűbb, kiszámíthatóbb, tisztább és kényelmesebb tömegközlekedést többen használnák a jövőben annál, mint amennyien ma. A korszerű közlekedésszervezés technológiai alapjai ma már adottak, ezek bevezetése szerinte csak döntés kérdése.

Fotó: Féjja Zsolt [origo]

Jellemző kép egy budapesti bevezető útról. Ezen már ma is lehetne változtatni

Az elkövetkező két évtizedben valószínűleg folytatódik az a trend, miszerint a nagyobb városok belső területein egyre több utcából kitiltják a járműveket. Ezek átadják helyüket a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak. A városok szélein ugyanakkor egyre több P+R parkoló várja majd az agglomerációból autóval érkezőket a tömegközlekedési csomópontoknál. Az autók ugyanakkor gyorsabban eljutnak majd a városperemre, Nagy szerint ennek egyik - akár ma is - megvalósítható formája a bevezető utak ideiglenes egyirányúsítása lesz. Ez azt jelenti, hogy az összesen négy- vagy hatsávos bevezető utakból reggelenként pár órára egyirányúsítanak befelé három, vagy öt sávot, míg délután a kifelé ugyanennyit. "Ez olcsó és hatékony módszer, ráadásul egyszerűen és gyorsan bevezethető" - fogalmazott az igazgató.

Változó információkat közölnek a táblák

Természetesen nem tűnnek el a belvárosokból teljesen az autók, amelyek a jelenleginél várhatóan kevesebb torlódást és dugót okoznak majd 2030-ban Budapesten. A fővárosi közlekedési lámpák évtizedekkel ezelőtt egy állandó program szerint váltottak zöldre, attól függetlenül, hogy sok vagy kevés autó használta az adott utat. Ma öt különféle programot cserélgetnek a közlekedés irányítói, a jövő pedig az, hogy végtelen számú variáció lesz majd, tehát a forgalom sűrűségének, a látási- és útviszonyoknak megfelelően, egy balesetre vagy útlezárásra reagálva váltanak majd sűrűbben zöldhullámra a lámpák, ezzel szabályozva azt, hogy gyorsabban vagy lassabban haladjanak az autósok.

Holló Péter, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Tagozat vezetője szerint jó eséllyel megjelennek húsz éven belül a városokban is az autópályáinkon most terjedő úgynevezett vjt-k (változtatható jelzésképű táblák). Ezek a jelenleg négy-nyolcméteres pontmátrixos kijelzők hasznos szöveges információkat közölnek az autósokkal, "és a jövőben már nem csak azt, hogy kössük be az öveket, hanem azt is, hogy kezd sűrűsödni előttünk hat kilométerrel a forgalom, ezért felajánlanak egy alternatív útvonalat, amellyel kapcsolatban közlik a menetidőt is, valamint az ottani időjárási és útviszonyokat" - fogalmazott Holló. De a jövőben különféle méretekben megjelenő, és inkább monitorra hasonlító táblák a buszra várakozó gyalogosokat és a kerékpárosokat is ellátják majd információkkal.

Mit nyújt a BKV 2030-ban?

A legtöbbször azt a választ kaptuk "hogy az attól függ, mennyi pénz lesz rá". Hiába vannak tervek és távolabbi elképzelések a BKV-nál, az alulfinanszírozott cégnél nem nagyon mernek nagyot álmodni. Épp ezért adtunk egy képzeletbeli varázspálcát Tarsoly Andrásnak, a közlekedési vállalat szolgáltatás-tervezési főosztályvezetőjének. Lássuk, milyen lehetne a tömegközlekedés 2030-ban Budapesten, ha minden szükséges pénzt megkapnának.

A kötöttpályás közlekedésnél (metró, villamos, HÉV) a Budapesten belüli vonalak és a város széléről induló szerelvények összekötése a cél. A 4-es metró befejezése után a 3-ast mindkét végpontjánál meghosszabbítanák, keleten egészen a repülőtérig. A 2-es metró még tovább, gyakorlatilag Gödöllőig elérne a jövőben, hiszen az Örs Vezér terénél összekötnék a HÉV-vel. Egybeforrna a szentendrei és a csepeli HÉV is, ezeket a többek között a Margitsziget alatt száguldó 5-ös metró kötné össze. Ezek mellett számos villamosvonal megnyúlna: például az 1-es az Etele térig, a 42-es a Havannáig, a 3-as Budafok irányába. Az úgynevezett "S-Bahn Koncepció" szerint felújítanák azt a ma egyáltalán nem használt sínpárt, amely a Keleti és Nyugati pályaudvart köti össze.

Forrás: AFP

Nem fantáziakép. Dubaiban így néz ki a teljesen automatikus metró-magasvasút

Drasztikusan megújulna a busz- és villamospark. A város összes tömegközlekedési járművére, az összes megállóban fel tudnának szállni a kerekes székesek. Az új, tiszta, tágas és pontos járművek szinte mind környezetbarát hajtáslánccal működnének. 2030-ban - a tervek szerint - már évek óta működni fog a buszokon, villamosokon és persze a metróban az elektronikus jegyrendszer (magasabb árakkal), amelynek lényege, hogy nem kell előre jegyet venni, a felszálláskor a mobilról, vagy bankkártyáról kiegyenlíthető lesz az utazás költsége. És csak az igénybe vett utazásé: az ár a megállók számától vagy éppen az utazás idejétől függ majd. Utazás közben a járművek belsejében pedig monitorok tájékoztatnák az utasokat az érkezési időkről, de számos információ birtokában egyénileg is lehet majd utazást terveztetni a számítógépekkel.