Hármas fokozatban indul a 260 lóerős MAN, amely az egyik legmodernebb úttisztító gép a világon. Nyáron más felépítményt kap
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)
Délután kettőtől a legmagasabb riasztási fokozatot szerint tisztítja a várost a hótól az FKF: Mercedes-Benz Unimogok, Ategók, Axorok, Skodák és a MAN-ok sózzák-homokozzák a főutakat, és túrják a latyakot a kisebb forgalmú utcák szélére (a februárban próbált KrAZ-okat már csak elvétve használják). A város legforgalmasabb útjai mind járhatóak, a szezonkezdő első nagy havazások idején nem is ezek, hanem általában a meredekebb budai hegyi szakaszok a rizikósak. Oda mentünk mi is, a Normafánál szálltunk be az FKF jelenlegi büszkeségébe, egy 60 millió forintos szuperkotróba.
"A 42-es körzet az enyém" - közli Debreceni Norbert járművezető, hogy merre tisztítjuk majd a havat az elkövetkező órákban. Ez így semmit nem mond, hamarosan kiderül azonban, hogy a fővárost - így a budai hegyvidéket is - apró részekre osztják fel, az általunk bejárt körzet (a Normafa és a Széchenyi-hegy) fontosabb útjait a MAN tisztítja, míg ugyanennek a résznek a szűkebb utcáiban a párja, a terepjáróként is legendává vált Unimog forgolódik.
Nézze meg a délelőtt forgatott videónkat!
Az útvonal minden körzetben minden páros számára adott, de városszerte Suzuki terepjárókon járnak az FKF figyelő emberei, akik rádióvevőn adják a közvetlen utasításokat a sofőröknek. "Norbi! Menj be a Hegyhátba. Vetted?" - halljuk indulás után a kisfőnök hangját a CB-n. Norbi állít a platóról négytonnányi sóval kevert homokot szétdobáló hátsó szórófejen, a jármű orrán egyelőre az aszfalttól távol az eke. Indulunk a havasabb részekre.
"Nem zúdítok latyakot rájuk"
Mivel reggel 6 óra óta szemmel láthatóan jól dolgozik a páros, eddig csak nedves, alig hókásás utakat láttunk a körzetben. A Hegyhát utca azonban délben még szinte szűzfehér. A járművezető leengedi az ekét, állít a dőlésszögén, és elkezdődik az igazi hótúrás. Valamelyik kereskedelmi rádió épp a Tűzszekerek című film monumentális zenéjét kezdi játszani, a három méter magasságban lévő fülkében ülve azt érezzük, hogy felszabadítjuk az utcát a gonosztól. Hamarosan ismét instrukció jön a CB-ből, irány a normafai buszvégállomás.
A sétáló nyugdíjasok élvezték a havat a Normafánál
"Ez a legdurvább rész. Ha itt megáll a hó, akkor vége" - mondja a sofőr, amikor a Konkoly-Thege utcában haladunk, amelyben - lévén busz is jár arra - többször is végigmegyünk a kétórás utunk alatt. "Amikor durván szakad a hó, akkor csak-csak visszafehéredik némelyik út" - teszi hozzá. Egy szembejövő sötét X5-ös BMW már messziről villog, lassít, megállunk mellette. "Helló! Bejönnétek a Magas útra? Alig lehet ott menni." "Oké, ezzel én nem férek el, de szólok az unimogos kollégának" - ennyi a gyors információcsere, majd mindenki megy tovább a munkájára.
A csillebérci üdülőtelepre vezető Magas út azonban csak később kerül sorra, a pontosan meghatározott útvonalrendet kizárólag a csupaszem kisfőnök közvetlen instrukciói bonthatják meg. Kívülről nézve egyszerűnek tűnik ez a munka, körözni kell a kijelölt utakon és kész. A sofőrünk azonban állandóan gépészkedik, a műszerfal középső konzolján állítja a MAN hátuljára szerelt szórófejet. A szélesebb utakon hét méter szélesen szórja a sós homokot, ha viszont a természetvédelmi területre érünk, akkor leállítja azt. Ha gyalogos sétál a járdán, akkor pedig az ekén állít, és lassít. "Nem fogok két köbméter latyakot a buszmegállóban várakozókra zúdítani" - mondja, miközben a kék gombokat nyomogatja.
"Akkor csak tolatva közlekedünk"
Váratlanul befordulunk a Művész utcába. Hangulatos, de kis forgalmú utcácska ez, alig van benne pár terpeszkedő villa. Nem illik a képbe ez a szakasz, egyelőre a fontosabb utakat kellene még szórni. "Van a kiemelt utcák között néhány apróbb is. Ahol mentőállomások vannak, vagy például itt a Rendőrtiszti Főiskola előtt" - közli Debreceni Norbert. A Művész utcában azonban egyik sincs, van viszont egy agyonkamerázott, nemzeti címeres modern villa. Pár éve faggatóztam itt, de a civil ruhás biztonsági ember elhajtott, miután közölte, hogy tilos fotózni. A szomszéd beszédesebb volt: "Hát a Kati lakik itt. A Szili Kati" - mondta az akkor a házelnök rezidenciájaként működő luxuslakra.
Négy tonna sóval kevert homokot szór szét körülbelül egy tizenkét órás műszakban a gép. A szórás mennyisége és szélessége is állítható
Megtisztítjuk a közjogi méltóságok lakhelyéül szolgáló épület előtti útszakaszt, itt nem fog elakadni egyetlen nagy fekete állami autó sem. Az állandó szórás-túrás ellenére nagy ritkán azért előfordul a hegyekben, hogy magatehetetlen autósokat kell menekíteni az FKF kisteherautóinak, és sofőrünk szerint arra is volt példa, hogy egy-egy kollégája csúszott be az árokba. "Nekünk akkor kell a kocsiba pattannunk, amikor másoknak azt a tanácsot adja a tévé, hogy bele ne üljenek" - fogalmaz Debreceni.
Megnyugtat, most nem vészes annyira az időjárás. Szerinte az a legdurvább, amikor ónos eső esik, és ráfagy az útra, ahogy mondja, akkor bajban lehetnek ők is. "Akkor csak tolatva közlekedünk ezeken a szűkebb hegyi utakon, gondolom egyértelmű, hogy miért" - utal arra, hogy a járműveiknek a hátulján van a sószóró. Amint a kiindulási pontunkhoz közeledünk, még egyszer elmegyünk a citromsárga nyugdíjas mellett, aki most is olyan, mintha odafagyott volna az út szélére. Biztos nagyobbat nézne, ha most tolatva gurulnánk el előtte.
Elöl nyolc tükör, hátul tolatókamera segíti, hogy pontosan lássa a sofőr az utat
Délutánra kezd beigazolódni a reggeli meteorológiai előrejelzés, a 2-6 centiméter friss hó leesett. Háromkor azt mondja kérdésünkre Horti Zsófia FKF-szóvivő, hogy már a mellékutcákban jár a kocsijaik nagy része: "A nehezén túl vagyunk. Majd hajnalban lesz megint rizikós, amikor kezd ráfagyni a hidakra, felüljárókra".