Ötször annyiba fog kerülni, de jön a közös bicikli Budapestre

Kijelölték azt a hetvennégy dokkolóállomást, ahol egy év múlva ilyenkor szinte ingyen lehet kerékpárt kölcsönözni Budapesten. A fővárosi önkormányzat cége által gründolt rendszerről hamarosan országos névadási versenyt indítanak, miközben a jelképesnek mondott egyszeri ezerforintos díj immár ötezerre ugrott. Ezért alkalmanként félóráig lesznek használhatók a bringák, de aki ügyes, az egész nap ingyen tekerhet a különleges formájúnak ígért járművekkel. Megmondjuk, miként lehet trükközni, és cikkünkben azt is megnézheti, hol juthat majd hozzá a biciklikhez.

A tervek szerint a képen látható washingtoni rendszerhez hasonlóan működik majd a budapesti is. Egy előre kiváltott kártyával vihetjük el a bicikliket

2011. július 1. - a legfrissebb ígéret szerint ekkortól lehet majd Budapesten szinte ingyen kerékpárt kölcsönözni az autójukat vagy a tömegközlekedést hátrahagyó fővárosiaknak, a vonattal, busszal Budapestre érkezőknek, a turistáknak, vagyis bárkinek, aki regisztrálja magát a rendszerbe. A felmérések és előtanulmányok szerint a bringakölcsönzőt az első teljes évében, azaz 2012-ben körülbelül százezren veszik majd igénybe.

300-500 méterenként lesznek dokkolók

Összesen hetvennégy dokkoló lesz a belvárosban. A leendő szerkezetek telepítéséhez az elmúlt hetekben adta meg a tulajdonosi hozzájárulást a fővárosi önkormányzat (negyvenhét állomás az ő területükön lesz) és az érintett további tíz kerület vezetése (huszonhét dokkoló). Háromféle különböző méretű állomást alakítanak ki a szervezők: tizenöt, huszonkét vagy harminc kerékpárt lehet majd elvinni egy-egy állomásról annak megfelelően, mennyire forgalmas helyre telepítik azt.

Amint a térképen látszik, a három legészakibb dokkoló a Gogol utca-Szent István park-Lehel piac háromszögben lesz, innen keleti irányba haladva a Hősök tere, Városligeti fasor és a Thököly út-Hungária körút sarok határolja a közel hét négyzetkilométeres területet, amelyen belül használhatóak lesznek a kerékpárok. A legdélebbi állomások Lágymányoson lesznek, az ELTE épületénél és a Schönherz kollégiumnál. Nyugatról a budai rakpart határolja a területet, de lesz a Széna téren is egy állomás.

A térképen megnézheti, hogy hol lesznek a dokkolók. Nagyobb, részletesebb rajzért kattintson a képre!

Ezen a 6,8 négyzetkilométeres területen lehetne használni a kerékpárokat, a határvonalon kívül azonban kezdetben még nem. A térképen néhány apróbb változás még elképzelhető, hiszen még sok egyeztetés előtt állnak az előkészítők. Ha beválna a rendszer, akkor viszont az sem kizárt, hogy később kibővítenék a bejárható területet.

Ötezerért félóra - vagy egész nap

Egyelőre a rendkívül hivatalos Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer (KKKR) nevet viseli a projekt, de a nyár végén országos névadási pályázatot indít az előkészítő Parking Kft. Bárki előállhat majd névötletekkel a kétfordulósra tervezett versenyen, a szervezők szerint az első helyezett ajándékot is kap majd a dicsőség mellé.

A rendszert tartósan (tehát nem eseti jelleggel, mint például a turisták) igénybevevőknek egyszer személyesen el kell menniük a leendő ügyfélszolgálati irodába, ahol ellenőrzik az okmányaikat, majd aláírnak egy használati szerződést. A jelenlegi elképzelések szerint tizennégy éves kor felett lehet majd a kölcsönző-rendszer tagjává válni egyszeri, tehát nem évi - jelképesnek mondott - ötezer forintos regisztrációs díjért.

Amikor egy éve elsőként írtunk a tervekről, akkor még ezer forintról beszéltek a szervezők, most, amikor szembesítettük őket ezzel, így reagáltak: "Ennél több már biztosan nem lesz. Azt gondoljuk, hogy még ez is egyértelműen jelképes, kis összeg, hiszen ezért cserébe a befizetéstől számítva hosszú évekig használhatják a rendszert a regisztrálók. A külföldi példák esetében ennél jelentősen magasabb éves díjat kérnek" - fogalmazott Gyarmati Zoltán, a Parking Kft. ügyvezetője.

Párizsban egyébként 29 euró az éves díj (körülbelül 8000 forint), Barcelonában 30 euró, míg Londonban 45 font (nagyjából 15 ezer forint), Melbourne-ben 50 ausztrál dollár (közel 10 ezer forint), Montrealban pedig 78 kanadai dollár (körülbelül 17 ezer forint). De nem is kell ennyire messzire menni. Ha például azt nézzük, hogy a regisztrációs díj ötezer forintja mindössze kétheti felnőtt BKV-bérlet (9800 forint) árának felel meg - és ezért éveken át kerékpározhatunk -, akkor tényleg szinte ingyenes lesz a rendszer még ennyiért is.

Párizsban az egyik legolcsóbb a rendszer használata, a belépés 29 euró, azaz körülbelül nyolcezer forint

Mintegy 1000 (esetleg 1200) kerékpárt lehet majd elvinni a 74 állomásról valószínűleg egy mágneskártya segítségével. A használat első 30 perce ingyenes a tagoknak, de ha hosszabb ideig akarná használni valaki ugyanazt a bringát, akkor a következő félóráért a mindenkori BKV-jegy árát (most 320 Ft), az újabb félórás használatért egy újabb jegy árát kell kifizetnie. Persze ez könnyen kikerülhető, és még csak a rendszer kijátszásának sem számít, ha valaki az egymáshoz viszonylag közel lévő dokkolókban a félóra lejárta előtt leteszi a kerékpárt, és ugyanott felvesz egy másikat. Így akár egész nap ingyen közlekedhet a megadott területen belül.

Átülne 22 ezer autós?

Egy tavalyi közvélemény-kutatás alapján a Budapesten naponta közlekedő 450 ezer autós öt százaléka, mintegy 22 ezer ember hajlandó lesz egy jelképes összeg fejében autóját kerékpárra cserélni - állítja a Parking Kft. és a Magyar Kerékpárosklub

Ennél is nagyobb számot mutatott a felmérés arra a kérdésre, hogy a fővárosiak közül mennyien lennének szívesen a rendszer regisztrált tagjai. E szerint Budapest teljes lakosságának 16 százaléka (körülbelül 300 ezer ember) használná kisebb-nagyobb rendszerességgel a kölcsönözhető kerékpárokat.

Évente maximum százmillió forint közpénzbe kerül

A rendszer kiépítésének ára bruttó 1,32 milliárd forint, amelyből 420 milliót a fővárosi önkormányzat áll a 900 milliós uniós támogatás mellett. Mivel azonban az önkormányzat százszázalékos tulajdonában álló Parking jogosult áfa-visszaigénylésre, 260 millió visszajön (nem elszámolás, nem minden tétel áfás, ezért 260 millió), így végül 1,06 milliárdba kerül majd a beruházás, amelyre nagyon büszke Gyarmati Zoltán. "Ez lesz Közép-Kelet-Európában az első ilyen, és egész Európában az egyetlen, amely uniós támogatással valósul meg" - közölte.

Az elkövetkező időszakban felgyorsulhat az előkészítés: a napokban írják ki a rendszer tervezési közbeszerzési eljárását, majd jön a névadási pályázat, aztán ősszel a dokkolók és a kerékpárok leszállítására írják ki a nemzetközi közbeszerzést, amelyen várhatóan az az öt-hat cég mérkőzik meg, amelyek a világ számos pontjára szállítottak már ezekből a rendkívül speciális kerékpárokból. A hazai előkészítők azt szeretnék, ha ez a cég üzemeltetné-javítaná is a kezdeti időszakban a kétkerekűeket és az állomásokat, hiszen nekik van ebben tapasztalatuk és garanciális kötelezettségük.

Elképzelhető, hogy a turisták vagy más alkalmi használók bankkártyával is fizethetnek

Három különféle üzleti tervet (optimista, pesszimista, reális) terjesztett a Parking nemrég a Fővárosi Közgyűlés elé, amelyek közül a leginkább valóságosnak gondolt szerint évente 200-250 millió forint közötti összegbe kerül majd a komplett rendszer működtetése (74 állomás, több mint 1000 kerékpár, ezek javítása, pótlása, ügyfélszolgálat, honlap, szállítójárművek stb.). Az összeget három forrásból próbálják előteremteni: a regisztrációs díjakból, reklámbevételekből (legalább 100 millió forintot remélnek évente lehetőleg egy főszponzortól), míg a maradék összeget a fővárosi önkormányzat pótolná ki minden évben (a tervek szerint maximum 90-100 millió forintot).

Min bukhat el a rendszer?

"Sehol sem önfenntartó ez a történet" - mondta László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, aki az általa vezetett szervezetet képviselve maga is aktív tagja az előkészítésnek. Szerinte két terület van, ahol könnyen elbukhat az egész projekt. Egyrészt rendkívül hiányolja a kerékpárkölcsönzővel kapcsolatos pozitív kommunikációt. "Már előre meg kellene ismertetni, meg kellene szerettetni az emberekkel ezt a lehetőséget, hogy várakozás legyen bennünk, hogy amikor majd elindul, akkor örömmel vegyék igénybe a kerékpárokat" - mondja az elnök.

Ez azért is rendkívül fontos szerinte, mert a majdani kerékpárkölcsönző nem azokat célozza meg, akik jelenleg is bringáznak Budapesten, hanem azokat, aki még nem. Az lesz a cél ezzel, hogy a budapesti vagy a főváros belső részébe vidékről érkező autósok egy része átüljön a kocsijából a kerékpárra, a vonattal, vagy távolsági busszal érkezők úgyszintén.

Külsőleg talán a római kerékpárok hasonlítanak a legjobban a normál biciklikre. Azt ígérik, hogy a budapestiek ennél egyedibbek lesznek

Az ő dolgukat nehezíti - egyúttal a rendszer másik buktatója lehet -, hogy László állítása szerint a kölcsönző területe nem kerékpárosbarát. "Aki ma biciklizik ezeken a területeken, az tudja, hol kell ugratni, trükközni, de így nem lehet beindítani a rendszert azoknak, akik egyelőre nem kerékpároznak. Hiányoznak az előretolt kerékpáros felállók, ki kell jelölni egyes egyirányú utcákat a szembeirányú kerékpáros forgalomnak, és kellenek újabb kerékpársávok".

Mindezen forgalomtechnikai megoldások alkalmazására januártól már lehetőséget biztosít a KRESZ, de amint azt korábban megírtuk, többek között Budapesten sem nagyon használják ezeket az illetékesek. Megkérdeztük ismét a fővárosi önkormányzatot az új forgalomtechnikai lehetőségek használatáról, ezúttal kimondottan a leendő kölcsönző-rendszer területére vonatkozóan. Az önkormányzat sajtóirodája szerint lesznek "forgalmi beavatkozások, amelyek tovább segítik a kerékpáros közlekedést". Ígéretük szerint "az intézkedési terv azonnal és mindenki számára elérhető lesz amint elkészült, és jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés".

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha új városvezetés jön az őszi önkormányzati választások után (amire nagy esély mutatkozik), akkor folytatódhat-e a projekt előkészítése. A válasz nagy valószínűséggel igen, mivel márciusban a Fővárosi Közgyűlés szokatlan egyetértéssel, 64-0 arányban támogatta az előkészületeket. Tehát a fideszes politikusok is mögötte állnak.

Nem csak a lopás lehet probléma

A pozitív várakozás hiánya, és az akadályokba ütköző belvárosi közlekedés mellett más nehézségekkel is szembe kell majd nézni a rendszer működtetőinek. Az első - amivel elég jól lehet kalkulálni előre -, hogy mindenütt lopják a kölcsönözhető kerékpárokat, ahol működik ilyen rendszer. Hol nagyobb mértékben (például Párizsban), hol kevésbé (például a német nagyvárosokban). A budapesti rendszer előkészítői évi 15 százalékos amortizációval kalkulálnak, ami1000-1200 kerékpárral számolva 150-180 bringát jelent. Ebben nem csak az ellopott, hanem a tönkretett, pótolandó kétkerekűek is benne vannak.

Mint mindenhol, így Budapesten is már eleve olyan kerékpárokból áll majd a flotta, amelyeket elvileg nem éri meg ellopni senkinek. Az ígéretek szerint a bicikliknek nem lesz olyan alkatrésze, amelyet egy normál szabvány szerint készült kétkerekűben használni lehet, másrészt egyedi formájuk miatt azonnal beazonosíthatóak lesznek a feketepiacon. Akinek ilyet akarnak eladni, az egyből gyaníthatja majd, hogy honnan származik a kereskedelmi forgalomban nem kapható bringa.

Természetesen biztonsági óvintézkedések is vigyázzák majd a járműveket. Például csak a rögzített személyes adatokkal rendelkező használók vehetik majd igénybe a bringákat az egyébként bekamerázott dokkolókban. Emellett a kerékpárokhoz igen masszív lánc, vagy más zárszerkezet lesz rögzítve, hogy két dokkoló között is le tudják tenni azokat, de a tervek szerint csipekkel (talán a kerékpárok vázában), vagy más módon is próbálják majd beazonosíthatóvá tenni a járműveket.

De mi történik, ha egy jogosult felhasználótól mégis ellopják a bringát? A járművek biztosítását tervezik, ennek ellenére a használói szerződésben a rendszerbe belépőknek vállalniuk kell egy bizonyos önrész kifizetését erre az esetre. A jelenlegi elképzelések szerint ez - az egyedisége és masszívsága miatt egyébként elég borsos árú - kerékpárok értékének a 10-40 százaléka lehet, de Gyarmati szerint arra törekednek majd a tárgyalásokon, hogy a biztosító vállalja át ennek a költségnek a lehető legnagyobb részét is. Ez még nem eldöntött kérdés.

Szintén problémát okozhat majd a napi működés során, hogy a forgalmasabb állomásokról teljes egészében elviszik a bringákat a felhasználók, míg máshol akár a telt ház miatt nem tudják majd letenni azokat. Ezt úgy kívánják megelőzni, hogy egy központban állandóan figyelik a dokkolók telítettségét, és innen irányítva, két kisteherautó folyamatosan szállítgatja majd a bringákat az állomások között. Úgy tervezik, hogy gázüzemű vagy elektromos meghajtásúak lesznek ezek a járművek, hiszen a rendszer nagyrészt a környezetkímélésről szól.

A kerékpárokról még annyit érdemes tudni, hogy középméretű, uniszex biciklik lesznek, amelyekre szeretnének kosarat, és egyes példányokra gyerekülést szerelni.