"Az volt a baj, hogy egy életre gyártottak autót" - egy márkafanatikus a Saab haláláról

A Saab több évtizedes vergődése ért véget november 19-én, amikor bejelentették a svéd autógyár csődjét. Ezek után jó eséllyel végleg eltűnik a süllyesztőben a szebb napokat is látott márka, amely számtalan újításával és egyedi megoldásával rengeteg rajongót gyűjtött. Egy magyarországi klubvezetőt kérdeztünk, hogy mit szól a márka halálához.

November 19-én feladta a küzdelmet a finanszírozási forrásokért a Saab, és csődöt jelentett. Az autógyár április óta nem termelt, és november óta nem fizetett bért a trollhättani üzem 3500 alkalmazottjának, a beszállítóival szemben pedig több milliárd eurós tartozást halmozott fel. A Saab többségi tulajdonát 2010-ben vásárolta meg a holland Spyker Cars a General Motorstól (GM). A Saab Automobile vezérigazgatója Victor Muller, aki egyben tulajdonosa is a Saab Automobile jelenlegi tulajdonosának, a holland bejegyzésű Swedish Automobile vállalatnak, több kísérletet is tett a vállalat működési forrásainak előteremtésére kínai és orosz befektetők bevonásával, ami azonban a résztulajdonos GM ellenállása miatt mindannyiszor meghiúsult.

Ezzel véget ér a hajdan világújdonságokat jegyző svéd márka több évtizedes agóniája. Bár a márka sokat vesztett a karakteréből és egyediségéből a GM irányítása alatt, mégis számos rajongói klubja van világszerte, amelyek főleg a GM-korszak előtti modellek köré szerveződtek. Magyarországon 2000 tavaszán alakult az első rajongói klub Saab900 Klub néven. Az alapítót, Égő Ákost kérdeztük, hogy mit szól a márka megszűnéséhez.

- Mi a véleménye a Saab napokban bejelentett csődjéről?

- Lehet, hogy furcsának hangzik, de ambivalensek az érzéseim a márka megszűnésével kapcsolatban. Bármelyik nagyobb cég felszámolása tragikus a dolgozók és a háttéripar szempontjából. Ez egy hatalmas probléma most Svédországban, aminek senki sem örül, de ettől függetlenül, úgy érzem a Saab elmúlt 20 éve a folyamatos vergődésről szólt, így számomra nem gond, hogy végleg lezárul ez a korszak. Az más kérdés, hogy nagy kár, hogy ilyen véráldozatok árán történt. Amióta a General Motors (GM) bevásárolta magát a Saabba és átvette az irányítást, már nem is igen foglalkoztam az újabb modellekkel, ugyanis rohamtempóban vesztette el a márka a rá jellemző egyediséget és innovációt. Engem annak idején a korszakalkotó újításaival fogott meg a márka. Ha összehasonlítunk egy 82-es Saabot egy 82-es Volkswagennel, hatalmas a különbség a Saab javára, ám ha egy új modellt hasonlítunk össze egy mai konkurensével, gyakorlatilag ugyanazt tudják. Nem rossz autók az új Saabok, de már nem jobbak, mint a hasonszőrű kategóriatársai. Ez persze nem feltétlenül a Saab hibája, hiszen manapság már szinte mindenki jó autót gyárt egy szint felett. Ha van tízmillió forintunk, akkor azért a pénzért valószínűleg egy nagyon jó autót kapunk emblémától függetlenül.

- Ha Saab ennyire versenyképes és a maga korában előremutató autókat gyártott, akkor miért kerülhetett olyan helyzetbe, hogy szüksége volt a GM segítségére?

- Szerintem mind a Saab, mind a Volvo esetében az volt a fő gond, hogy ezek a márkák egy életre gyártottak autókat. A skandinávoknál nem volt divat, hogy háromévente lecseréljék az autóikat, ezért voltak olyan hosszúak a modellváltások közötti időszakok és ritkák a frissítések. A Saab csak minimális átalakításokkal és újításokkal fejlesztette az autóit, amelyek így fokozatosan elveszítették a versenyképességüket és technikai előnyüket a konkurenciához képest, és részben ez sodorta nehéz helyzetbe a céget. A GM megjelenése az elején még nagyon biztató volt, de nem történ más, mint hogy jól bevált tömegtechnikát vetettek be.

- Milyen a kapcsolatuk a márka magyarországi importőrével?

- Szerintem egy klub sem élvezett akkora támogatást az importőr részéről, mint a miénk. A találkozóinkat és a klubéletet nem csupán anyagilag is támogatták, de a tagjaink kipróbálhatták a legújabb modelleket, sőt volt olyan is, hogy a hivatalos sajtóbemutató előtt vezethettük az újdonságokat. A hazai ügyvezető, Andrew Prest egy remek fickó, az utolsó pillanatig hitt abban, hogy megmenekülhet a márka. Most ősszel láttam először levertnek, és ebből már sejtettem, hogy nagy a baj.

- Lát még arra esélyt, hogy ismét megmenti valaki a Saabot?

- Őszintén szólva nem, és nem is igen szeretném. Persze lehet, hogy valaki megveszi majd a még mindig jól csengő márkanevet, de ennek én személy szerint egyáltalán nem örülnék, inkább változtassanak nevet és, mondjuk, Saab Donfeng néven gyártsanak majd autókat.

- Hogyan érinti a hazai klubéletet a márka eltűnése?

- A Saab csődjével egyre inkább szükség van a mienkhez hasonló klubokra, ahol még a márka fénykorának az emlékét őrzik és tisztelik.

A Saab 900 Klub által készített videó a márka történetét mutatja be ritka gyári felvételekkel

Baráti társaságnak indult a klub és az is maradt

2000 tavaszán - egymástól függetlenül szinte egy időben - elindult két saabos szervezkedés Magyarországon. Égő Ákos Saab 900 Klubja toborzókártyát és matricát helyezett az úton-útfélen előforduló régi 900-asokra. Mivel akkor még nyoma sem volt internetes oldalnak, a matricára csak egy e-mail cím került. 2000. augusztus 20-án volt az első Saab 900 magyarországi találkozó a Közlekedési Múzeum parkolójában. A találkozó végére a klub már 34 tagot számlált, 8 új jelentkezővel. A klub megalakulása percétől a klasszikus 900-as klubja szeretett volna lenni, de soha nem zárta ki más típus rajongóit sem. Ez ma sincs másként. Elsődleges céljuk, hogy a márka megismerése mellett igazi baráti társaság alakuljon ki. Programjaikon a márka kedvelői személyesen is tapasztalatokat cserélhetnek. A Saab 900 Klubnak elsősorban közösség kovácsoló szerepe lett, rendezvényeket, találkozókat szervezett. A klub mindig előtérben tartotta a régebbi autók tulajdonosainak a segítségét, szerviz és alkatrészellátás tekintetében is.