Stratégiai játék - Opel Ampera-teszt

Izgalmas dolog valami újjal ismerkedni, most éppen a villanyautózással. Segítségképpen az Opel benzinmotort is épített az elektromos Amperába, hogy ne maradjunk nafta nélkül az út szélén, de a legjobb hatásfok eléréséhez keményen taktikázni kell, és még akkor sem biztos, hogy ma megéri ennyi pénzt áldozni a jövő technikájára. Egy panellakó naplója.

Első találkozásunk a General Motors Év Autójának választott újdonságával zökkenőmentes volt, Koncz Dávid kollégánk kertes ház tulajdonosként lecsapott a Chevrolet Voltra és az utolsó amperig kiaknázta a technika előnyeit. Második körben a testvérmodell Opel Ampera nekem, panellakónak jutott, akinek álmai családi háza egyelőre még csak tervekben létezik. Kipróbáltam, hogyan éli meg a találkozást a jövővel egy türelmetlen környezetvédő.

Ígéretes az Ampera koncepciója, de egyelőre csak keveseknek éri meg
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Mi ez és mi az új benne?

A Volt/Ampera páros a GM ígéretes lépése a jövő felé. Egy bizonytalan időszakban született, amikor égető szükség volt egy nagy dobásra, ami kihúzza a céget a csávából és megmutatja a világnak - főleg a japánoknak -, hogy Amerika még nem csúszott le arról, hogy otthont adjon a jövő autójának. Az autónak, ami nem hibrid és nem konnektoros villanyautó, hanem ezek életrevaló keveréke. Egy alsó-középkategóriás kocsi egy nagy és egy kicsi villanymotorja, mellette egy hatótávolság növelő, kis benzinmotorja.

Nagyjából egy jól felszerelt, kétliteres dízel Astrának felel meg

Az esetek döntő többségében a kerekeket a két villanymotor hajtja, a benzinmotor szükség esetén állandó fordulaton járva áramot termel, de nagy tempónál egy kuplung segítségével mégis képes közvetlenül bekapcsolódni a hajtásba. Egyszerűen azért, mert így gazdaságosabb, mintha további áttételeken keresztül tenné. Az autó lelke a T-alakú, lítium-ion akkumulátorcsomag, egyszerre minden jó és rossz okozója, hiszen segítségével helyi szennyezés nélkül, olcsón lehet autózni, viszont miatta 1,7 tonnára nőtt az önsúly és majdnem duplájára a vételár.

Az eredeti elképzelés szerint az Amperának mindig elektromosan célszerű haladnia a legjobb eredmény eléréséhez. Hiába fordítja az akkuk töltésére a gördülési és a fékezési energiát, az nem elég, mindenképpen nekünk kell feltölteni, sőt 0°C alatt és +30°C felett célszerű a töltőn hagyni az optimális akkuhőfok szinten tartásához. Egy garázsban nem lenne gond, de nem tűnik valami jó ötletnek a hatodikról leengedni a hosszabbítót, úgyhogy marad az utcai töltő, amiről tudjuk, hogy nem a legrugalmasabb megoldás. Mégis mi szól ma az Ampera mellett?

Hogy néz ki?

Például a külseje. A Volt sem volt rossz, de az Opel mostanában úgy belejött a formatervezésbe, hogy muszáj volt a saját képére formálnia. Ez nagyon jól sikerült, ugyanazt a vagány arcot kapta, mint a Zafira a zseniális bumeráng alakú ívvel az orrán, amely összeköti a fényszórókat a ködlámpákkal. Az Opel sportosabb és stílusosabb lett, a Chevyn már bevetett formai játékot ide is átmentették, a lőrésszerű ablakokat kívülről egy fekete betét segít optikailag megnövelni. Milyen kár, hogy mindezekből semmit sem lehet észrevenni fekete fényezése miatt.

Futurisztikus részletei feketében nem érvényesülnek, de így is megnézik

A nagy sötét kavicsot mégis úgy megnézték, mintha ufót látnának. A matricák miatt gyanússá vált, hogy az érdeklődők azt is tudják, miért különleges ez az újdonság. Az alternatív hajtás felismerésében persze a jellegzetes ötajtós forma is segít, mert amióta a második generációs Prius kijött, valahogy mindenki hasonlóra tervezi jövőbemutató modelljeit. A futurisztikus hatás a beltérben is folytatódik, az Alföldi mosdókagylóra emlékeztető fehér műanyag betét az Opelben csak az ajtón maradt meg, a középkonzol szerencsére grafitszürkére módosult.

Műszaki tartalom

Az Ampera belsejét a tervezői fantázia mellett a technikai háttér is erősen befolyásolta. A 16 kWh kapacitású lítium-ion akkumulátor például meghatározza a helykínálatot. Ott fekszik az akkucsomag végig a kardánalagút helyén egészen a csomagtartóig. Ebből nyer az időjárásnak és a vezetési stílusnak megfelelően 40-80 km-re elegendő energiát a 150 lóerősnek megfelelő, 370 Nm nyomatékú villanymotor. A praktikusan 60 km-re elég áram fogyását egy ismerős, ceruzaelem piktogram mutatja a számítógépes játékokat is megszégyenítő műszeregységben.

Három motorja van, egy nagy meg egy kicsi elektromos és egy benzines

Ha a kapacitása 23 százalék (4 kWh) alá csökken, bekapcsol az 1,4-es 86 lóerős benzinmotor, megjelenik a kis benzinkút ikon. Ilyenkor válik az egész rendkívül bonyolulttá, még jó, hogy nem nekünk, hanem az autónak kell rendszerben gondolkodnia és mozgatnia a szálakat. Arra törekedtek, hogy a villanymotor hajtsa, úgy is, ha az állandó fordulaton járó benzinmotor már tölti az akkut, amit a gördülési ellenállás és a fékezési energia visszatáplálása is megtesz. Erre rásegíthetünk a váltó hiányában előválasztó kar erősebb motorfék állásba húzásával.

A működési folyamatokat egy animált ábrán követhetjük nyomon a műszarfalon, mint a hibridekben. Több funkció közül is választhatunk. Normál állásban midig az automatika számolja ki a szükséges módot az optimális energiafelhasználásra, ő tudja, hogy mennyit használ az akkukból vagy a motorból. Sport módban a dinamikára, Hegyi módban a kapaszkodóképességre koncentrál, de a legjobb a magyarul tudó komputerben Tart nevet kapott állás, amit autópályára találtak ki, hogy ne szívja le egyből az akkut, ezt választva a motor dolgoztatásával tartja a töltöttségi szintet.

A következő oldalon kiderül, kinek éri meg az Ampera. Lapozzon!