Az elöl haladó autó még egy hirtelen irányváltással ki tudja kerülni az úthibát, de a mögötte érkező már nagyot zökken a lavór méretű kátyúban. A sofőr azonnal érzi, hogy nagy a baj ezért az első lehetőségnél félreáll. A jobb első gumi addigra már teljesen leeresztett, ami nem is csoda, mert a felni széléről egy tenyérnyi méretű darab hiányzik. Na, most mi lesz?
Innentől kezdve nagyjából ugyanazt teheti mindenki, nekiáll a lehető legalaposabban dokumentálni a káreseményt, mert csak így tudja bizonyítani az adott útszakasz kezelője felé, hogy pontosan ott és az útburkolat hibája miatt történt a kár. Érdemes jó pár felvételt készíteni a helyszínről, az autóról és a kátyúról, tanúkat keresni és a rendőrséget is kihívni, hiszen az általuk készített jegyzőkönyv perdöntő lehet az elbírálás során. Arra azonban készüljön fel mindenki, hogy több óra is eltelhet a bejelentés és a hatóság kiérkezése között.
Kihez kell fordulni a kárigénnyel?
A kátyú okozta kárért az adott útszakasz kezelője felel, így a bejelentés előtt egy kis nyomozást kell tartani, de nem kell megijedni, mert a legtöbb esetben viszonylag hamar kideríthető, hogy ki az illetékes. A fővárosi fő- és tömegközlekedési útvonalakért a BKK Közút Zrt. felel, a többi budapesti útszakasz (rendszerint mellékutak, kisebb utcák) a kerületi önkormányzatok kezelésében áll. Lakott területen kívül a településeket összekötő fő- és mellékutak, illetve ezen utak településeken átvezető szakaszainak üzemeltetését a Magyar Közút Nonprofit Zrt. végzi, míg a települések egyéb útjain bekövezett kár miatt a helyi önkormányzatokhoz kell fordulni. Az autópályákat az Állami Autópálya Kezelő Zrt. üzemelteti.
A fenti bekezdés sokszereplős egyenletet sejtet pedig ez alapján egyértelműen kideríthető, hogy kihez kell fordulni a kárigénnyel, amit a legtöbb útkezelő meg is könnyít. A több mint 30 000 kilométernyi országos közúthálózat fenntartásáért felelős Magyar Közút honlapáról letölthető a kárbejelentő lap és az összes kárigényhez kapcsolódó információ. Budapest 1043 kilométernyi fő- és tömegközlekedési útvonalának (beleértve a hidakat és a közúti alul- és felüljárókat) üzemeltetője, a BKK Közút is részletesen ismerteti a kárbejelentés menetét a honlapján, ahonnan a bejelentő formanyomtatvány is letölthető.
Minden második bejelentés után fizettek kártérítést
"Az elmúlt évek tapasztalatait kielemezve átlagosan a bejelentések 50 százaléka jogos" - mondta megkeresésünkre Pécsi Norbert Sándor a Magyar Közút szóvivője, aki azt is hozzátette, hogy a legtöbb bejelentés a tavaszi hónapokban érkezik hozzájuk, mivel ilyenkor alakul ki a legtöbb úthiba a téli fagyokat követő enyhe időnek is köszönhetően. Bár az autósok között kedvelt téma a hazai úthálózat minőségén való rugózás, a Magyar Közúttól kapott alábbi adatok erre egyértelműen rácáfolnak:
Az elmúlt években az alábbi kárbejelentések érkeztek a Magyar Közúthoz
Év | Kárbejeltések száma | Kifizetések összege |
2009 | 2198 darab | 66,3 millió forint |
2010 | 2983 darab | 53,3 millió forint |
2011 | 1316 darab | 52,3 millió forint |
2012 | 560 darab | 22,6 millió forint |
Jól látható a fenti adatokból, hogy a kátyúkár bejelentések száma fokozatosan csökken. 2010-ben a rendkívüli időjárás miatt (csapadékos hónapok, árvizek) rendkívül megnőtt az úthibák száma a 30 ezer kilométeres közúthálózatunkon, így a kárbejelentések száma is jócskán megnövekedett.
A leggyakoribb elutasítási ok: nem bizonyított, hogy az adott útszakaszon történt a kár
"A kátyúkár kapcsán az egyik legfontosabb dolog, hogy a károsultnak kell bizonyítania a kárának a nagyságát. A károkozó, illetőleg annak felelősségbiztosítója azonban nyílván azt a kárt kívánja csak megtéríteni, melyet a kárszakértőik "megbecsülnek" a kárrendezési eljárás során. Tapasztalat, hogy a kettő érték között eltérések mutatkoznak, hiszen a károsultak ritkán tudnak objektívek lenni saját káraik vonatkozásában, mellyel szemben - jellemzően biztosítóknak - a jól megfontolt üzletpolitikai érdekei állnak. Kifizetések összege a tízezer forintos összegtől a több millió forintos kárkifizetésig mutat szórást ügyvédi irodámnál, így átlagot nem tudok mondani" - mondta Dr. Ikanov Gábor ügyvéd, hozzátéve, hogy az irodájához érkező klasszikus kátyúkár-ügyek csökkenő tendenciát mutatnak. Az ügyvéd szerint az útkezelő részéről a leggyakoribb elutasítási ok, hogy nem találják a baleset okozta károkat okozati összefüggésben állónak a kátyúkárral, de gyakran alakul ki vita a kár összege miatt is a felek között is, ami miatt - az általa kezelt ügyek - 20-30 százaléka kerül peres útra.
Minden harmadik autó szenvedett már kátyúkárt
A hazai autósok közel 30 százaléka már hajtott bele kátyúba a magyarországi utakon úgy, hogy mindez sérülést is okozott a gépjárművében. A budapesti autósok helyzete tűnik a legrosszabbnak, hiszen az ő esetükben 40 százalékos ugyanez az arány, míg például a falvakban vagy a városokban alig több mint 25 százalék - derül ki a Generali Biztosító nemrég elkészült 1200 fős reprezentatív felméréséből. A biztosítónak 2012-ben több mint 6,6 milliárdos casco kifizetése volt, melyből nagyságrendileg 3 százalék körüli, vagyis megközelítőleg 200 millió forint volt az az összeg, amit kátyúkárok miatt kellett kifizetni.
Az a károsult, akinek van casco biztosítása az autóján, kérheti a biztosítóját is, hogy annak a terhére rendezzék a kárát. Ebben az esetben természetesen neki kell állnia az önrész összegét, melyet a későbbiekben az útkezelőtől vagy annak biztosítójától tud majd érvényesíteni a többi felmerült és igazolható kárával együtt.
Állítólag csökken a kátyúk száma
A magyar közúthálózat átlagéletkora 40 év felett van. Az utakat a mainál eleve kisebb teherbírásra és forgalomra, valamint 10-15 éves időtartamra tervezték. Az egy évtized lejárta után teljes felújításra lenne szükség, e tekintetben viszont jelentős a lemaradás. A Magyar Közút, mint fenntartó csak a burkolatok hibáinak kijavítására hivatott az általa kezelt mintegy 30 ezer kilométernyi útszakaszon. A társaságtól kapott adatok szerint tavaly összesen 103 ezer tonna kátyúzó anyagot dolgoztak az utakba bruttó 8,4 milliárd forint értékben, ami nagyságrendileg megegyezik az előző években erre fordított összeggel. Arra kérdésre, hogy hány kátyút tartanak nyilván, nem kaptunk választ, mert ezt a társaság sem tartja nyilván, ugyanis a javításokról készített összesítésekben a bedolgozott anyag mennyiségét regisztrálják, nem pedig az úthibák számát. A lakott területen kívüli fő- és mellékutakat, illetve a településeken átvezető főutak üzemeltetését végző Magyar Közút adatai alapján 2012-ben az azt megelőző évekhez képest csökkent az úthibák száma.
Bejelenthetőek a kátyúk A Magyar Közút általános úthiba bejelentő vonallá fejlesztette az eddigi kátyúvonalat. A bármilyen készülékről helyi tarifával hívható 06-40-18-88-66 számon már nem csak az országos közúthálózaton tapasztalt úthibákat lehet közvetlenül bejelenteni, hanem minden egyéb, a közlekedést nehezítő eseményt is (például: úthibák, balesetek, közúti jelzőtáblákkal kapcsolatos problémák, elhullott állatok, az útra ömlött veszélyes anyag, forgalmat akadályozó letört faág stb.). A fővárosi fő- és tömegközlekedési útvonalakon észlelt hasonló eseményeket BKK Közút 06-1-464-59-40-es számán lehet jelezni. |