12,5 milliárd forintnyi uniós forrásból 2015 márciusáig több száz fix traffipax telepítését és mobil sebességmérők beszerzését tervezi országszerte a rendőrség. Az országutakra akár 20 kilométerenkénti traffipaxokra a hatóság szerint "a közlekedésbiztonság javítása" miatt van szükség. Egyelőre csak előkészítési fázisban tart az ügy, ami azt jelenti, hogy sem közbeszerzési pályázat, sem ütemterv nincs még. "Még nem kaptunk információt arról, hogy milyen paramétereknek kell megfelelniük az új készülékeknek, ezért a fejlesztésekről sem tudok információt adni" - mondta megkeresésünkre Kopornoky Ferenc, a legnagyobb rendőrségi traffipax-megrendeléseket teljesítő, Video HT Kft. igazgatója.
Az új traffipaxok kihelyezéséről még nincs pontos terv, a rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint "a fix telepítésű kamerák helyszínének megállapításához forgalomszámlálási adatokat, valamint baleseti statisztikai adatokat fognak figyelembe venni, míg a mobil ellenőrzési pontok helyszínét az aktuális körülmények fogják meghatározni. Elsősorban olyan helyszínek jöhetnek szóba, ahol hiányoznak a fix telepítéshez szükséges feltételek".
Halogatják a régi sebességmérők cseréjét
A rendőrség jelenleg használt sebességmérőinek cseréjére és frissítésére egyébként tényleg szükség lenne. Egy 2008-as minisztériumi rendelet szabályozza, hogy a rendőrségnek milyen sebességmérő berendezéseket kell alkalmaznia: e szerint a készülékeknek alkalmasnak kell lenniük elektronikus adattovábbításra, képfelvétel készítésére, és tudniuk kell csatlakozni a rendőrség új TrafficPoint rendszeréhez. Ugyanez a rendelet kiköti, hogy a régebbi - videót rögzítő - készülékek helyett legkésőbb 2012. december 31-étől képkészítésre alkalmasakat kell rendszeresíteni. Kopornoky Ferenc elmondása szerint a régi, videokamerával kombinált traffipaxok lecserélését 2014 végéig halasztották.
Mi a baj a videós rögzítésre alkalmas traffipaxokkal?
A rendőrség adatfeldolgozási rendszere úgy működik a csak állóképet készítő traffipaxoknál, hogy amikor a készülék bemér egy gyorshajtót, akkor a készülék internetes kapcsolat (általában mobilnet) segítségével azonnal elküldi a képfelvétel legfontosabb adatait (kódolva) a szombathelyi központban található szerverre. A küldési sebesség gyakran nem megfelelő, ezért a traffipax öt felvételt tárolni tud a memóriájában. Ha ez betelik, akkor addig félbehagyja a mérést, ameddig meg nem kapja a visszaigazolást. A képet egy memóriakártyára is elmenti, majd ezt a nap végén szintén feltöltik a rendszerbe.
Ezek után meg kell nézni, hogy a felvétel biztosan alkalmas-e bizonyításra, majd kiküldik az értesítőt a gyorshajtásról, a tulajdonos meg is tudja nézni az autójáról készült fotót. A videós készülék nincs online kapcsolatban a központtal, a rögzített hatalmas mennyiségű adatot nem is tudná elég gyorsan elküldeni a szerverre. Hatalmas tárolókapacitás kellene a felvételek elmentésére, hiszen a videó másodpercenként 25 képkockát rögzít, többnyire több másodpercen keresztül. A tárolt felvételeket ugyanúgy végig kellene nézni, hogy alkalmasak-e a bizonyításra, ez pedig sokkal több munkát igényelne. Azt is sokkal nehezebb lenne megoldani, hogy a videókat a gyorshajtók megnézhessék az interneten.
A rendőrség szerint a gyorshajtás a legfőbb ok, az adatok szerint nem
A rendőrségi statisztikák szerint a legfőbb baleseti ok (27 százalékkal) továbbra is a gyorshajtás, azonban az adatok részletesebb elemzésével változik a kép. A megengedett sebességhatár túllépése (abszolút gyorshajtás) miatt mindössze 124 személyi sérüléssel járó baleset történt 2011-ben, ami a 15 064 járművezetői hibából eredő eset nem egészen egy százaléka (0,8%). A statisztikák szerint ugyancsak gyorshajtásnak minősül az is, ha valaki nem lépi túl az adott útszakaszra vonatkozó sebességlimitet, de nem a forgalmi-, látási, időjárási és útviszonyoknak megfelelően vezet, és emiatt szenved balesetet (relatív gyorshajtás). A rendőrség által eddig közölt adatokból nem derült ki, hogy mekkora a relatív és abszolút gyorshajtás részaránya a baleseti okok között.
Rendelkezésre áll a 2011-es brit halálos baleseteket összesítő statisztika is, ebben még csak nem is szerepel külön pontként a gyorshajtás. A tragikus balesetek csaknem feléért a kellő körültekintés hiánya felelős.
Mit lehet tenni a villanás után? A fényképezés, illetve a sebességhatár túllépésének a bemérése után két lehetőséggel szembesülhet a magáról megfeledkezett autós: vagy megállítják néhány száz méter után, vagy postán jelzik a szabálytalankodást. Életszerűbb, hogy a bemérés után leintik a gyorshajtót, azonban jó tudni, hogy még itt sem veszett el minden. A mérésügyről szóló törvény kimondja, hogy Magyarországon joghatással járó mérés csak hitelesített mérőberendezéssel végezhető, a hitelesítést az OMH (Országos Mérésügyi Hivatal) végzi. A törvény a sebesség-ellenőrző eszközöket "kötelező hitelesítésű" eszközöknek nyilvánítja, ami - többek között - azt jelenti, hogy 2 évente hitelesíttetni kell őket. Tehát, ha egy olyan traffipaxszal mértek be minket, amelynek lejárt a hitelesítése, érvénytelennek minősül a gyorshajtás tényét rögzítő felvétel. A hitelesítést egy hologramos OMH feliratú címke jelzi a műszeren. Ebből következően a megállított autósnak joga van megnézni a műszer hitelesítését igazoló dokumentumokat és az igazoló címkét a műszeren. Ha ezt a kérését az intézkedő rendőrök elutasítják, akkor a szabálysértési jegyzőkönyvben észrevételezni kell a dolgot. Előfordulhat, hogy a műszer hitelesítése lejárt, amely esetben a mérési eredményt a szabálysértési hatóság nem veheti figyelembe, tehát bírságot sem róhatnak ki. Ha levélben értesítették a gyorshajtót a szabályszegésről, akkor is jogában áll a felvételt megnézni, valamint a mérés dokumentumait kikérni. Az alábbi dokumentumok szükségesek a mérőműszerek hitelesítéséhez: • Műszer száma, típusa, típusvizsgálati engedélye |