Ezek most a legjobb nyári gumik

15-20 százalékkal hosszabb fékúttal számolhat, aki akár száraz, akár nedves aszfalton a nyári szezonban is téli gumival közlekedik - derült ki a Hungaroringen rendezett harmadik magyar nyárigumi-teszten.

A Nonstopgumi.hu és a Használtautó.hu húsz fokban végzett tesztjén mind a száraz, mind a vizes úton való megállást vizsgálták különböző sebességek (60, 100, illetve 120 km/h) mellett. Ezen kívül mérték a kanyarsebességet, a gördülési ellenállást mutató kigurulást, a zajszinteket, sőt a kopásállóságot is.

Míg a legjobb nyári gumik 120 km/h-s sebességről fékezve 54-55 métert tettek meg a megállásig, a téli gumival felszerelt tesztautónak ugyanehhez 63, míg a négyévszakosakkal közlekedőnek 64, illetve 66 méterre volt szüksége. Ahol a legjobb nyári gumival szerelt autó már állt, ott a leggyengébb négyévszakossal szerelt még 49 km/h-val haladt 120 km/h-ról fékezve.

Hasonló különbségű, 15-20 százalékkal rosszabb eredmények születtek ezekkel az abroncsokkal a kisebb sebesség mellett mért, száraz és nedves aszfalton egyaránt végrehajtott próbákon is, de a kanyarsebesség mérésekor is a négyévszakos gumik kerültek a lista aljára.

Forrás: Használtautó.hu

Míg száraz úton - különböző sebességeknél eltérő sorrendben - a Goodyear és a Taurus (a Michelin egyik almárkája) végzett az élen, vizes fékezésnél a Taurus, a Michelin és a Bridgestone bizonyult a legjobbnak. Kigurulás szempontjából messze a Hankook volt az első, a legjobb kanyarsebességgel a Barum, a Firestone és a Pirelli büszkélkedhetett, míg kopásállóság tekintetében általában a prémiumkategóriás gumik bizonyultak jóval tartósabbnak olcsóbb versenytársaiknál.

Mivel az egyes szempontok szerint igen eltérő sorrendben végeztek a vizsgált abroncsok, sorrendet csak a teljesítmények súlyozásával lehetett felállítani közöttük. A magyar átlagos nyári útviszonyoknak megfelelően a száraz úton mért fékutak 30, a nedves aszfalton mért fékutak 20, a kopásállóság 15, a száraz és a vizes kanyarjellemzők, valamint a kigurulás 10, míg a zajszint 5 százalékos súlyozásával értékelték az eredményeket a tesztelők.