Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szeretném leszögezni, hogy nem velünk történt meg az eset, hanem egyik olvasónkkal, Jenővel, aki lyukfelelős abban a gombgyárban, amelynek büféjében egyik nyugdíjas kollégánk nagymamája a pikolófiú.
Jenő a déli határvidéken járt a napokban autóval, megállt Röszkén, Ásotthalmon, Mórahalmon és még néhány helyen. Egyik indulásnál észrevette, hogy hiányzik a kocsi első rendszámtáblája. Nem tudta, mit tegyen, félreállt, és megvárta a készenléti rendőröket, akik frissen elfogott kameruni menekültekért jöttek. Tőlük kért tanácsot. Mármint a készenlétisektől.
Azt mondták neki, menjen be a szomszédos település rendőrségére, és jelentse be az esetet. De csak óvatosan, mert rendszám nélkül nem közlekedhet. Jenő izgatottan vezette le a 10 kilométeres távot, szerencséjére nem találkozott járőrökkel.
Arra számított, kap majd egy igazolást arról, hogy jelentette az esetet, így a papírt lobogtatva elkerülhet minden bírságot. Rosszul tippelt, a rendőrőrsön ugyanis az mondták neki, hogy mivel elvesztette a táblát, semmilyen papírt nem adnak, az ügy innentől az okmányiroda illetékessége.
Más lenne a helyzet, ha a rendszámot lelopták volna
– derült ki –, akkor lenne papír, de hát ugye nem lopták le. Jenő már majdnem meggondolta magát: rosszul emlékezett, mert azt a táblát bizony lelopták, de ez sem jó, mert akkor meg járhat vissza tanúskodni. A hamis tanúzásért viszont egytől öt évig terjedő beutalókat osztanak a bíróságokon.
Délután négy óra felé járt az idő, az okmányiroda délben zárt be. Péntek volt. Vissza az őrsre. Mit lehet tenni? – kérdezte elcsigázottan Jenő. Ezen a ponton már áldást rebegett az ég felé emelve tekintetét, mert ott sírhatott volna vele a három gyerek, a feleség, a nagymama, a kutya és a teknős is, de szerencséjére csak a kollégája, Donát toporgott türelmetlenül mellette.
Az őrsön egyszerre három rendőr látta el őket jó tanácsokkal: írják fel a rendszámot egy papírra, ragasszák ki a szélvédőre, és máris megoldódik a probléma.
A papírbolt zárva volt, így harmadszor is vissza kellett menniük a rendőrségre. A segítőkész zsaruk adtak papírt, filctoll is került, majd amikor elkészült a mű, Donát és Jenő azt a tanácsot kapta, lehetőleg a szélvédő közepére, jól látható helyre tegyék, hogy már messziről látszódjon.
Így is tettek, kicsit szégyellték magukat, mert ragasztószalagot is az egyenruhásoktól kellett kérniük, de végül barátoktól búcsúztak el, amit korábban soha nem tudtak volna elképzelni, ha rendőrökre gondoltak. Vígan pöfögtek volna hazafelé, de filozófiai mélységű problémába ütköztek.
Autópálya-matrica van, rendszám nincsen,
illetve van, de nem a helyén, fel merjenek-e hajtani a sztrádára? Donát felhívta a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. honlapjáról lelesett számot, de fél óra telefonálgatás után sem sikerült ügyintézővel beszélnie. Csak a géppel.
Estébe hajlott a délután, nem mertek kockáztatni, ezért elindultak a régi 5-ös úton, az csak alig több mint egy órával hosszabb út. Alsónémediig jutottak, amikor szembe jött velük egy rendőrautó, ami egyből visszafordult utánuk.
„Jó napot kívánok, ezt így hogy gondolták?” – kérdezte az egyik rendőr a házi rendszámtáblára bökve. Jenőék kétségbeesetten magyarázták a történteket.
Ezért születnek a rendőrviccek”
– mondta a rendőr, aki Jenőt az Üvegtigris című film Bajuszára emlékeztette, bár nem volt bajusza. „Ha maguk rendszám nélkül autóznak, az szabálysértés, ötezer forint, így viszont bűncselekményt követtek el. Innen is gratulálok a kollégáknak, akik ilyet javasoltak maguknak.” Újabb kínos magyarázkodás, majd Bajusz, akinek nem volt bajusza, sürgősen levetette a házilag készített táblát az ablakból, és elengedte a két megszeppent autóst azzal a tanáccsal, hogy
legközelebb mondják azt, nem tudták, hogy hiányzik a rendszám.
Donát a levett papírt az ajtó tárolórekeszébe tette, jó lesz emléknek.
Önfeledt autózás vette kezdetét, hiszen ugyanabba a fába kétszer nem üt a ménkő. Budapest közelében ellenőrzésbe futottak. Jenő próbált az előtte haladó kocsi mögé bújni, de a sasszemű szerv kiszúrta, és őt is leintette.
Jó napot kívánok, egy forgalmit, egy jogosítványt és egy rendszámot kérek”
– mondta kérlelhetetlen arccal. „Mit?” – ugrott nagyot egyszerre Donát és Jenő, az ajtókat tárva hagyva. „Jöjjenek előre, megmutatom.” „Ajjaj, amikor elindultunk, még megvolt” – blöffölt Jenő olyan tekintettel, mint amilyennel Jeanne d’Arc vonult a máglyára.
„Láthatnánk a csomagtartót?” „Persze!” Visszatérőben az egyik rendőr hosszasan megbámulta a nyitott ajtó tárolórekeszében virító rendszámos papírt, de nem szólt semmit. „Most mi a teendő?” – kérdezte Jenő, miközben megpróbált a bal oldali fényszóró elé állni, az ugyanis nem működött. „Visszaülnek a kocsiba, és ha újabb ellenőrzésbe futnak, azt mondják, nem tudtak arról, hogy leesett a rendszámtábla.” „De hát tudjuk, biztos úr, most tetszett rá felhívni a figyelmet!” „Maradjunk annyiban, hogy nem tudják” – válaszolt a járőr, majd főúri mozdulattal útjukra engedte Donátékat.
Akik innentől igyekeztek az aszfalt alatt megtenni a hátralévő néhány kilométert.
Arról, hogy mi a teendő a hasonló helyzetekben, illetve hogy évente mennyi hasonló esetbe futnak bele, megkérdeztük a rendőrséget. Válaszuk tömör volt, mint egy targoncakerék: forduljunk az okmányirodához. Megtettük.
Alapszabály, hogy ha nincsen rendszám, akkor a kocsi ott marad, ahol áll,
Jenő és Donát, vagy éppen Jenő, a három gyerek, a feleség, a nagymama, a kutya és a teknős busszal-vonattal hazautazik. Esetleg Jenő marad, és szállodában száll meg, ha van ilyen a faluban. Így vagy úgy, Jenő másnap elmegy az okmányirodába, és ha szerencséje van, sorra kerül.
Ha Jenő első alkalommal hagyta el a rendszámát, akkor bejelentést tesz az okmányirodán, fizet 12 ezer forintot, és kap egy jegyzőkönyvet, amivel használhatja az autót, amíg elkészül az új rendszám. Erre 21 napja van az illetékeseknek, ami csak azért bosszantó, mert szegény Jenőt ez alatt a három hét alatt garantáltan minden rendőr kiszúrja a forgalomban. Ha második alkalommal vész el a rendszám, akkor bevonják, és újat kap a kocsi.
A két tábla elkészítési díja 8500 forint, ehhez jön az új forgalmi engedély, amit 6000 forintért adnak, tehát ez a kör 14 500 forint. Ha nem kapunk bírságot.
Jenő tehát a jegyzőkönyvet lobogtatva vonatra száll, vagy kijelentkezik a hotelből, hazavezet, és vár. Ha volt olyan bohó, hogy a szállodás megoldást választotta, akkor a rendszámtábla elkészültekor megint útnak indul, mert az új táblát abban az okmányirodában kapja meg, ahol bejelentette az esetet.
Megkérdeztük Kibédi-Varga Lajost, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) szóvivőjét arról, mi történt volna, ha Jenőék merészen az autópályán indulnak haza. A válasz röviden: semmi. Az ellenőrző kamerák már nemcsak elölről, hanem hátulról, sőt oldalról is készítenek fényképet a járművekről.
Így ha például az első rendszám hiányzik, a hátsó alapján még beazonosítható a gépkocsi, így azt is meg tudják állapítani, hogy van-e érvényes e-matricája. A rendszám letakarásával vagy levételével ugyanakkor az autós jogsértést követ el. „A szándékos bliccelés ezzel együtt gyors lebukáshoz vezethet, az általunk végzett kitereléses és pihenőhelyi megállításos, valamint a rendőrhatóság által végzett helyszíni megállításos ellenőrzések gyakorisága miatt” – válaszolta Kibédi-Varga Lajos
Ha van matricánk, de nincsen meg az egyik rendszámunk, akkor nyugodtan hajtsunk fel a sztrádára,
nem fognak megbüntetni, mert nincsen miért, és a rendőrségnek sem jelentik a hiányzó azonosító tényét. Az igazi dörzsölt legények mindkét rendszám nélkül is bátran útnak indulhatnak, a rendszer nem tudja beazonosítani őket, rossz fényviszonyok mellett még a verda színe sem biztos. Ebben az esetben az első rendőrig tarthat a csapatás. Kibédi-Varga Lajos szerint ez a példa nem életszerű, hiszen az autótolvajok is igyekeznek legalább lopott rendszámot tenni a kocsira, hogy ne legyenek feltűnőek.
A NÚSZ-nál a telefonszám alapján rákerestek Jenőék hívására, kiderült, hogy Donát elszántan telefonált ugyan, de egyszer sem választott menüpontot, ezért nem jutott el a kezelőig. A rendszer annyira profi, hogy az is kiderült, a jelzett időpontban hat ügyintéző volt szolgálatban, ennek ellenére várnia kellett volna, amíg beszélni tud eggyel.
