"A közterület-felügyelőknek nem az a feladatuk, hogy üldözzék az autósokat, hanem hogy szolgálatot lássanak el. Nem működhetnek úgy a kerületi közterület-felügyelők, mint a legrosszabb időkre emlékeztető önkéntes rendőrök" – nyilatkozta a főpolgármester március 29-én, szerdán az M1 műsorában.
Tarlós Istvánt az háborította fel, hogy a főváros egyes csomópontjaiban (például a Kolosy térnél két helyen) havonta autósok ezreit bírságolják meg 50 ezer forintra bizonyos közlekedési szabálysértések, például a kötelező haladási irány be nem tartása miatt. Persze nem teljesen új keletű probléma ez, egyes kereszteződésekben (pl. József körút – Baross utca sarka)
már évek óta bevett gyakorlat
a kamerafelvételek alapján történő bírságolás, most viszont egyre több kerületi önkormányzati rendészet bekeményített.
Senki sem vitatja, hogy be kell tartatni a KRESZ-szabályokat, és hogy egy látszólag jelentéktelen szabályszegésnek is súlyos következménye lehet, de
a törvény által meghatározott 50 ezer forintos bírságot a közvélemény bizony túlzónak tartja.
Ez az összeg a nettó hazai átlagbér 30 százaléka, mellesleg aki 184 km/h-val száguld az autópályákon, az is csak 45 ezerről kaphat csekket.
Aki 50 ezer forintról szóló felszólítást kap egy közterület-felügyelettől, jó eséllyel az adott helyen már nem fog szabályt szegni, de sokan vannak, akik az első levél megkapásáig többször hibáztak ugyanott, így
annyiszor 50 ezret kellene befizetniük, ahányszor rajtakapta őket a kamera.
Vannak, akik a régi rutint követve 5-6-700 ezer forint bírságot is összegyűjtöttek pár hét alatt, például az Evező utcaiak vagy a Bécsi útra kanyarodók.
Tarlós István és Pető György (a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság igazgatója) mellett már az Országos Rendőr-főkapitányságság is azon az állásponton van, hogy kizárólag a kamerák képei alapján nincs joguk a közterület-felügyeleteknek az autósokat bírságolni, mert ehhez ott kellene lenniük a felügyelőknek a helyszínen.
Ezt a véleményt arra alapozzák, hogy a közterület-felügyelők kamerái – ellentétben például a VÉDA rendszer fix és mobil traffipaxaival –
nem felelnek meg a jogszabály által támasztott követelményrendszernek,
így ezekkel objektív felelősség alapján nem lehet felelősségre vonni a jármű üzembentartóját.
Ilyen feltétel többek között a felvétel megmásíthatatlansága, az, hogy meghatározott időn (30 nap) belül a rendőrségre kell kerülnie a képnek, és hogy csak a készülék felbontásával lehessen hozzáférni az adatokhoz, illetve a felvétel törlése is csak bizonyos követelmények teljesülése esetén legyen lehetséges.
Böjtös Zoltán, a bírságkiszabási szempontból egyik legaktívabb közterület-felügyelet, az óbuda-békásmegyeri igazgatója hétfőn közleményt jelentetett meg a III. kerület honlapján. Ebben azt írja, hogy szervezetének a szabályszegési eljárás kezdeményezésére a közterület-felügyeletről szóló 1999. LXIII. törvény ad felhatalmazást.
Véleménye szerint az általuk használt kamerák nem sima térfigyelők, hanem „ellenőrző berendezések",
és bizony alkalmasak az objektív felelősség alapján történő bírságolásra.
„A szabályszegésekről a felvételek a Gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM rendeletnek megfelelő ellenőrző berendezéssel készülnek. Az ellenőrző berendezéssel (amelyek nem azonosak a térfigyelő kamerákkal) készített felvételek adatainak zárt kezelési folyamata és azok megmásíthatatlanságának biztosítása megfelel a hatályos jogszabályoknak. Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelete jelenlegi eljárási rendszerében mindenben eleget tesz a jogszabályi előírásoknak" – írták a közleményben.
Hasonló tartalmú közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz Rimovszki Tamás, a Ferencvárosi Közterület-felügyelet igazgatója is.
Ha a szabályszegő sofőr befizeti a csekket, akkor ezzel elismerte vétkét, és utólagos jogorvoslatra már nincs lehetősége. Ha kétszeri kézbesítéssel sem veszi át a bírságról szóló levelet (kézbesítési vélelem), vagy átvette, vitatja és nem fizeti be a bírságot, akkor
az adott rendészet csak annyit tehet, hogy átküldi a rendőrségnek az ügyet,
hogy az lefolytassa a közigazgatósági hatósági eljárást.
Ha a rendőrség úgy véli, hogy az adott közterület-felügyelet kamerája alkalmas az objektív felelősség alapján történő bírságolásra, akkor nem érdekes, ki volt a sofőr, ha viszont a kerületi rendőrség az ORFK iránymutatását alapul véve nem gondolja úgy, hogy alkalmas a közteres kamera az objektív felelősség bizonyítására, akkor kénytelen nyomozást indítani a járművezető személyének kiderítésére. Ha sikerült kétséget kizáróan megállapítania, hogy ki volt az, akkor jogosan szabhatja ki a büntetést.
Erre azonban kevés az esély, mert a kamerák felbontása nem túl jó, és
a jármű üzembentartójának nem kötelező nyilatkoznia a sofőr személyéről,
ha például egy közeli hozzátartozója vezetett. Fontos tudni, hogy ha valahogy sikerül is bizonyítania a rendőrségnek a sofőr személyét, akkor a kiszabott bírság összege nem emelkedhet meg a közterület-felügyelet által kiszabott első bírsághoz képest, mert a szabályszegések bírsága fix.
A közterület-felügyeletek háromféle, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt büntethetnek: a behajtási tilalmak megszegése, a kötelező haladási irány (és kanyarodási szabályok) megszegése és a korlátozott övezet (zóna) figyelmen kívül hagyása miatt.
Tiltott behajtásért 30 ezer, kötelező haladási irány megszegéséért 50 ezer, gyalogos zóna előírásainak megszegéséért 30 ezer forint a közigazgatási bírság törvényben meghatározott fix összege.
A bírság mértékét a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, a kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) kormányrendelet határozza meg.
És akkor lássuk a tíz kereszteződést, ahol a legkönnyebb kamera alapján csekket kapni:
Mióta a Thököly úton az egyik sáv buszsáv, a másik, autós sáv reggelenként rendesen be szokott dugulni a Bosnyák tértől a Hungária körútig. Az autósok a kertek alatt, a kis utcákban igyekeznek elkerülni a torlódást. Aki a Thököly úttól délre próbálkozik, az csak a Mexikói útig juthat el, mert mellette vasúti töltés vezet. Ezen az úton vissza lehet jutni a Thököly útra, ott azonban csak jobbra lehet kanyarodni, vagyis a dugót így nem lehet kikerülni (tilos a Thökölyn megfordulni).
Szabálytalanul, a kötelező haladási irányt figyelmen kívül hagyva persze lehet itt balra is kanyarodni, de aki ezt bevállalja, számítson arra, hogy hamarosan 50 ezer forintról szóló csekket fog kapni a Zuglói Önkormányzati Rendészettől, vagyis a helyi közterület-felügyelettől. A kereszteződést ugyanis kamera figyeli, amire nem figyelmeztetik külön a sofőröket. Ottjártunkkor épp egy nő fotózta a kamerát. Mint mondta, őt is megbüntették, és felháborítja, hogy nincs kitéve figyelmeztető tábla a megfigyelésre.
Aki kijön a piac mélygarázsából vagy a tetőparkolójából, az csak jobbra fordulhat a Bulcsú utcára. Korábban lehetett balra is, de már záróvonal és tábla is tiltja ezt. Becsülendő, hogy a közterület-felügyelet táblákkal is felhívja a figyelmet arra, hogy 2016 nyara óta kamerával figyeli a kereszteződést, de a táblákat a piac falára tették, aki pedig kijön a parkolóból, aligha a falat fogja bámulni.
Egyik kollégánk felesége nézte el ezt a kereszteződést, amiért egy 50 ezres csekk lett a jutalma. Állítása szerint a csekély forgalmú Deák Ferenc utcából tíz éven át vígan lehetett balra kanyarodni, majd lett ott egy zebra, és kikerült a tábla, hogy csak jobbra szabad kanyarodni.
Sokan megszokásból még mennek balra (így járt a feleség is), amit a közterület-felügyelők kamerája rögzít, és a felügyelők küldik a csekket. Itt nincs kitéve figyelmeztetés arról, hogy kamera figyeli a kereszteződésben szabálytalankodókat.
Az Istvántelki útról kötelező jobbra fordulni, de ez nem jelenti azt, hogy a felüljáróra, nagy ívben jobbra kanyarodni szabályos lenne. Csak a felüljáró melletti szervizútra szabad ráhajtani, de ezt sokan figyelmen kívül hagyják, és kapásból mennek rá az Árpád útra. Ez viszont veszélyes, mert az ott érkező autósok a kanyar íve miatt csak az utolsó pillanatban észlelik, ha kifordult eléjük valaki. 5 percet töltöttünk a helyszínen, de ennyi idő alatt is láttunk szabálytalan autóst.
Decemberig záróvonal sem volt, így az autósok még gyakrabban követték el a szabálytalanságot. Akkor az önkormányzat olyan záróvonalat festetett, amelyen csak az Árpád út felől van szaggatott vonal, így elvileg már egyértelmű, hogy merre lehet kikanyarodni az Istvántelki útról. Azért csak elvileg, mert az utólagos záróvonalat olyan szerencsétlenül rajzolták fel, hogy a régebbi szaggatott vonal maradványai alóla kibújva, a jobb oldalán még mindig láthatóak, ami megtévesztheti az autósokat. Nincs kitéve figyelmeztetés arról, hogy kamera figyeli a kereszteződésben szabálytalankodókat, igaz, a kamerát sem találtuk. Lehet, hogy időközben leszerelték?
Aki a Pólus Center felől érkezik a Szentmihályi úton, és bekanyarodik balra az Aulich Lajos utcába, 50 ezres csekket kap a tettéért. Igaz, hogy ki van rakva egy balra kanyarodni tilos tábla, de ha a külső sávban teherautó vagy busz halad, akkor semmi esélye a belső sávban haladó autósnak, hogy lássa. Ekkor meglátja, hogy a záróvonal az ő oldaláról szaggatott, ezért azt hiszi, szabad balra kanyarodni.
Nem tudja, hogy hibát követ el, mert a szaggatott vonal nem miatta van ott, hanem azért, hogy aki az Irinyi János laktanyából kihajt, kanyarodhasson balra a Szentmihályi útra, a Pólus Center irányába. Nincs kitéve figyelmeztető tábla arról, hogy kamera figyeli a kereszteződésben szabálytalankodókat.
Ez a sarok az 50 ezres bírságokat futószalagon szállító kereszteződések nagy klasszikusa, már sokan ismerik, de tábla még mindig nem figyelmeztet arra, hogy a nagy testvér figyel. Évek óta rengeteg olyan autós bukik le itt, aki a Baross utcából jobbra kanyarodik a körútra, a Rákóczi tér irányába. Itt a kötelező haladási irány az egyenes, vélhetően azért tilos a jobbra fordulás, mert a járdán áthaladó gyalogosok miatt a kanyarodók feltartanák az egyenesen, a belváros felé igyekvőket, többek közt a trolibuszt is.
Volt olyan időszak, amikor csak a tábla figyelmeztetett a kötelező haladási irányra, azóta már a felfestéseket is rendbe hozták, sőt, a lámpa alsó, zöld lencséjére is tettek egy előre mutató nyilat. Sokakat valószínűleg az zavar meg, hogy az átellenes oldalon, a belváros felől érkezve a Baross utcából lehet kis ívben jobbra kanyarodni a József körútra, a Petőfi híd irányába.
Aki a Királyhágó utcából balra bekanyarodik a Böszörményi útra, onnan pedig balra rögtön az Ugocsa utcába, annak a Hegyvidéki Rendészet postázza a csekket az 50 ezer forintról. Itt nagyon figyelmetlennek kell lenni ennek a szabálytalanságnak az elkövetéséhez, ugyanis rendesen, jól láthatóan, sárga hátterű táblákkal figyelmeztetik a közlekedőket arra, hogy aki az Ugocsa utcába tart, annak el kell mennie még a Németvölgyi útig, és csak arról fordulhat rá.
A Hegyvidéki Önkormányzat kitett egy táblát arról is, hogy a közlekedési szabályok betartását térfigyelő kamerával ellenőrzik. Megkeresésünkre az önkormányzat elárulta, hogy a XII. kerületben mindössze két kereszteződésben van rendszámfelismerő kamera: itt és a Nagy Jenő utca – Csörsz utca kereszteződésben, ahol a behajtási tilalmat ellenőrzik.
Tavaly óta tilos a Margit kórház irányából érkezőknek a barkácsáruház felé balra bekanyarodni, vélhetően azért, mert az autóból nehéz lehet észrevenni, ha a hátunk mögül megérkezik a fonódó villamos. Először csak „kötelező haladási irány előre vagy jobbra" tábla volt kirakva, de ezt nemrég az azonos jelentésű „balra kanyarodni tilos" táblára cserélték, mert ezt az autósok könnyebben értelmezik.
Ezeket a táblákat nem lehet nem észrevenni, mert rikító sárga hátterűek, sőt, valaki egy szöveges figyelmeztetést is kirakott, amely a bírság várható összegére is felhívja a figyelmet. Itt nincs fix kamera, a közterület-felügyelet alkalomszerűen szokott kivonulni a helyszínre, mobil kamerával.
Az egyik leghírhedtebb kereszteződés a városban. Volt olyan lakója az Evező utcának, aki 750 ezer forintnyi bírságot szedett be pár hét alatt, amikor kihelyezték a kamerákat. Korábban ugyanis bevett gyakorlat volt, hogy az egyirányú utcából a tiltás ellenére kifordultak balra a Lajos utcára, akkor, amikor az ottani forgalmat megfogta a gyalogosátkelő miatt kihelyezett lámpa. Ez biztonságos megoldás volt, de nyilvánvalóan szabálytalan.
Tény, hogy csak a párhuzamos Dereglye utcából szabad balra kanyarodni a Lajos utcára, de az utóbbi olyan forgalmas útszakasz, hogy gyakorlott vezetőnek is sok ügyességre, szerencsére és türelemre van szüksége, ha erre a veszélyes manőverre vetemedik.
Ez az a kereszteződés, ami a legjobban kiverte a biztosítékot az embereknél, itt ugyanis már a kamera működésének első hónapjában, 2017 februárjában 203 millió forintnyi bírságot szabtak ki azokra, akik a Bécsi útról a Szépvölgyi útra kanyarodtak fel kis ívben jobbra. Itt a fonódó villamos 2016. januári átadása óta tilos jobbra kanyarodni, hogy a kanyarodó járművek – amiket a zebrán közlekedő gyalogosok lassítanak – ne tartsák fel az egyenesen haladókat, többek között a villamosokat.