Hisztistop - Lancia Ypsilon 1.3 Multijet Momo Design

Principessa, azaz hercegkisasszony. Ha olaszokról van szó, mindenki azonnal maffiázik, ferrarizik és dzsigolózik, pedig inkább donnázni, lanciázni és ragazzázni kéne. Az itáliai stílusos nép, az Ypsilon pedig bájos, csábos, gyönyörű fenekű, pisze orrú bella signorina.

A Thesis a király, az eltűnt és durcás Lybra-Delta a királynő, az Ypsilon a már említett principessa. A még csak terveken és koncepcióként létező Fulvia pedig a még meg sem született trónörökös. Innen üzenem a Lanciának, hogy a Thesis lassan kibékülhetne a Deltával, mert türelmetlenek vagyunk, új Fulviát akarunk! A Lancia legszebb 30-as, 40-es éveit varázsolja vissza a krómozott hűtőmaszk, az ívesen domborodó vonalvezetés és a formás hátsó lámpa.

Ízlések és pofonok, de tény: a csontszínű, bordó tetejű Bi-color Ypsilon mindenkinek tetszik. Van benne valami elkényeztetett, arisztokratikus vonás. Ez kevésbé van meg a Momo festésében, inkább a király makrancos, belevaló lányát véltem felfedezni benne. Bár a narancssárga miatt enyhén kukásautó íze van, az opálos metálfény nagyon el van találva. Összhatásában dinamikus külsőt kölcsönöz az arisztokrácia kisdedjének.

És ez fel is veti a kérdést. Ki a célközönség? Csontszínben, világoskékben persze a hölgyek választottja, de Momo Design-ban akár férfiember is elvezetgetheti. Ahogy tettem én is, sajnos csak egy hétig! Minden kilométer öröm volt vele. Nem is húzom tovább, lelövöm a poént: minden apró hisztije ellenére unikum, szerelem, stílus, divat, jókedv, lendület, ékszer a Lancia koronáján.

Most magyarázzam?

A külső tükre a beltér. Fekete, narancs mindenfelé, megbolondítva egy kis ezüsttel. Az elegancia itt is visszaköszön. Hol máshol találni ilyen gyönyörű órákat, ahol kagylóhéj alapon zöldesen izzanak a számok és mutatók? Harmónia-harmónia! Jó vastag bőrkormány, kényelmes váltó, titánszínű textilbetétek a műszerfalon és az ajtókon. Az ülések közepe narancs, fekete keretben, ezüst cérnával. Stílus a köbön! Soroljam még?

De állj: kopogós műanyagok, könnyen karcolódó és kopó ezüstbetétek, Fiat-alkatrészek. Vissza a XXI. századba. Profit kell és kész. Ezeken pedig lehet spórolni, ahogy eurócenteket takarítottak meg a használhatatlan pohártartón, a csak külön rendelhető elektromos tükrökön, a nem osztott hátsó ülésen is. Rakodóhely látszatra bőséges, még kártyatartó is van. Persze ezeket kihasználni... A (nem hűthető) kesztyűtartóba a kocsi saját gépkönyve sem fér be.

A térképzsebek minimálisak, az említett pohártartó pedig életveszélyes. Jobb esetben csak a papírpohár és tartalma esik a lábunk alá egy-egy gyorsabb kanyarban, rosszabb esetben egy félliteres palack a fék alá. Mindössze két centis mélyedés van kialakítva az üvegeknek (5 eurócentből 4 cm-rel nagyobb vállat lehetett volna fröccsönteni). Telefontartónak, esetleg szemüvegnek jó, italtartónak csak az öngyilkosjelöltek használják. A csomagtérről nincs mit írni: 215 literes, teljesen kárpitozott, egy szatyor akasztására alkalmas kampóval a hátsó ülés támláján. Ennyi, pont.

Hátul elég a hely két embernek, még 180-190 centis sofőr mögött is. Prémium beütésként két szögben állítható a támla. Az ülőlap két embert lát szívesen, ezt a narancs betét és a kialakítás is mutatja. Elöl aztán lehet terpeszkedni. Kényelmes, oldalirányban enyhén tartó formázással, szintén két színben pompázó ülések. Bár egy kicsit közelebb húztam volna a kormányt, így is szinte tökéletes volt. A kilátás a vaskos A oszlop ellenére jó, könnyű a kezelhetőség, tökéletes helyen van a sebváltó. A rádió állíthatósága nehézkes, a gombok minik, a hangerőszabályzón tizet kell tekerni, hogy hatást érjünk el. De ez is jól néz ki.

A minden élcelődés nélkül nagyra tartott kollégák szokták volt írni és mondani (ők általában németautó-pártiak...), hogy a kezelőszervek egy része megszokást igényel. Ez a kis Lanciában is így van, de nem egy hétre veszünk autót, szóval szokjuk meg, és használjuk őket. A Fiat-csoport fedélzeti számítógépe pedig olyan, amilyen. A lényeg benne van, sőt! Valószínűleg erősíteni akarták a prémium érzést (esetleg egyszerűen fel sem tételezték, hogy meg bírunk jegyezni két értéket két egész napon keresztül), ezért a megtett távolság, átlagfogyasztás, stb. duplikálva van. Remek, bár semmi értelme.