A teljes kiőrlésű gabona hatása felér a vérnyomáscsökkentő szerekével

Csökkenthető a vérnyomás teljes kiőrlésű gabona, kenyér, zabkása vagy keksz napi háromszori fogyasztásával.

A skóciai Aberdeen Egyetem kutatói a teljes kiőrlésű élelmiszerek szív- és érrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták, eredményeiket a The American Journal of Clinical Nutrition című táplálkozási szaklapban publikálták.

A kutatás szerint napi három adag, teljes kiőrlésű gabonából készült étel csaknem olyan mértékben csökkenti a vérnyomást, mint az e célra kifejlesztett gyógyszerek. Minél alacsonyabb a vérnyomás, annál kisebb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

Átlagosan táplálkozó, ülő életmódot folytató középkorúakat vizsgáltak

A kutatásba középkorú (40 és 65 év közötti) nőket és férfiakat vontak be, akiknek BMI-értékük 18,5, illetve 35 között volt - azaz volt közöttük normál testtömegű, túlsúlyos és elhízott is. Akiknél korábban szív- és érrendszeri betegséget, diabéteszt, magas vérnyomást vagy pajzsmirigyproblémákat diagnosztizáltak, azokat kizárták a kutatásból. Ugyancsak kizárták azokat, akik már a vizsgálat kezdetekor rendszeresen kiőrlésű gabonát fogyasztottak.

A kutatásban végül 233-an vettek részt. Alapvetően jellemző volt rájuk az ülő életmód vagy kevés mozgás, illetve mutatkoztak náluk a metabolikus szindróma az előjelei, például koleszterinszintjük csekély mértékben, de meghaladta a felső határértéket. Magasvérnyomás-betegségük viszont nem volt.

Finomliszt versus teljes kiőrlésű

A kutatás előtt arra kérték a résztvevőket, hogy hét napig ne szerepeljen étrendjükben teljes kiőrlésű gabona, fogyasszanak finomlisztből készült péksüteményeket, tésztákat, valamint a kenyerük legyen fehér kenyér - így mindenki körülbelül ugyanolyan alapokról indult.

A vizsgálatban aztán a résztvevőket három csoportra osztották: az első csoport naponta háromszor teljes kiőrlésű búzából és zabból készült élelmiszereket (kenyeret, péksüteményt, tésztát, zabpelyhet, zabkását) kapott, a második csoport gabonatermékeit teljes kiőrlésű búzából sütötték, a harmadik pedig továbbra is finomlisztből készült élelmiszereket ehetett.

A vizsgálat során négyszer mérték a résztvevők testtömegét, általános egészségi állapotát, vérnyomását, ereik állapotát, a vérükben lévő lipidek szintjét, illetve feljegyezték, hogy mennyit mozogtak az adott időszakban.

Hat hét után a kutatók azt tapasztalták, hogy a teljes kiőrlésű lisztet és zabot fogyasztók körében a szisztolés vérnyomás (a vérnyomás első értéke) 5 higanymilliméterrel csökkent, míg a finomlisztet fogyasztóké 1,3 higanymilliméterrel.

12 hét után a vérnyomáscsökkenés mindkét teljes kiőrlésű gabonaféléket fogyasztó csoportban számottevő és tartós volt, sőt, az így táplálkozóknak a pulzusa is csökkent. A diasztolés vérnyomás (a vérnyomás második értéke) azonban nem változott egyik csoportban sem.

A kutatócsoport az eredményeket így interpretálta: "A teljes kiőrlésű gabonatermékek fogyasztásával a szisztolés vérnyomásban bekövetkezett csökkenés mértéke a gyógyszerkísérletekben tapasztalhatóhoz hasonlítható. Ilyen mértékű vérnyomáscsökkenés a koszorúér- betegségek kockázatát 15, a stroke-ét pedig 25 százalékkal mérsékli."

Mi a különbség a szisztolés és a diasztolés vérnyomás között?

A szisztolés vérnyomás (a vérnyomás első értéke) annak a nyomásértéknek felel meg, amely a szív összehúzódásakor alakul ki az ütőerekben, míg a diasztolés értékre (a vérnyomás második értéke) a szívdobbanások közötti szünetben esik vissza a vérnyomás.

Optimális vérnyomásnak a 120 higanymilliméter körüli szisztolés vérnyomást tartjuk, magas vérnyomásról pedig 140 Hgmm-től beszélünk. 130-140 Hgmm között az amerikai szakirodalom szerint prehipertóniáról, a hipertóniát megelőző állapotról, a magyar Hypertonia Társaság megfogalmazásában azonban még normális vérnyomásról beszélhetünk. Különösen ebben a tartományban lehet nagy szerepe a különféle természetes gyógymódoknak: a fokhagyma, a petrezselyem, a levendula, illetve a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek fogyasztásának.