Ez az első vizsgálat, amelyben a hüvelyi ultrahangvizsgálatot a méhnyálkahártyát érintő (endometriális) rák kimutatására alkalmazták. Rutinszerű szűrővizsgálatként azonban egyelőre nem javasolják, ehhez ugyanis meg kell vizsgálni a vizsgálat költségeit, kockázatait és elfogadottságát a betegek körében.
Az endometriális rák a leggyakoribb nőgyógyászati ráktípus. Ám mivel a betegek prognózisa más rákbetegségben szenvedőkhöz képest jó, korábban kevés vizsgálatot végeztek a szűrővizsgálatok előnyeinek felmérésére. Ilyen vizsgálatokra azonban várhatóan nőni fog az igény, ugyanis a fejlett országokban az elhízás terjedése, a termékenység csökkenése és a populácó öregedése miatt várhatóan nöni fog az endometriális daganatok gyakorisága.
Még a tünetek előtt kimutatható a daganat
Mostanáig egy szűrővizsgálatról sem igazolták, hogy alkalmas a korai stádiumban lévő méhdaganatok kimutatására. Későbbi stádiumban, a gyanús tünetek (a leggyakrabban menopauza utáni hüvelyi vérzés) megjelenése esetén gyakran alkalmazzák a méhnyálkahártya vastagságának mérését hüvelyi ultrahangvizsgálat segítségével. A University College London kutatói megvizsgálták, hogy ez a módszer hatékony-e a tüneteket még nem okozó méhdaganatok kimutatására is.
Az Ian Jacobs vezette kutatócsoport egy korábbi, petefészekrák-szűréssel kapcsolatos vizsgálat eredményeit elemezte. A széles körű brit vizsgálat során 37 038 nőt vizsgáltak hüvelyi ultrahanggal.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a méhnyálkahártya (endometrium) vastagsága és kóros elváltozásai alapján mennyire volt megjósolható, hogy az illetőben egy éven belül endometriális rák alakul ki, és megvizsgálták a hüvelyi ultrahangvizsgálat érzékenységét és specificitását különböző kockázati csoportokban.
Azt találták, hogy míg a rosszindulatú méhdaganattal diganosztizált nők 81%-ában 5 mm vagy nagyobb volt az endometrium vastagsága, az ilyen daganatban nem szenvedő nők többségében ez az érték 5 mm-nél kisebb volt.
Ha a küszöbértéket 5,15 mm-ben határozzák meg, a hüvelyi ultrahangvizsgálattal az endometriális daganatok 80,5 százaléka kimutatható, 85,7 százalék specificitással (vagyis az esetek 14,3 százalékában lenne téves a pozitív diagnózis). Ezzel a küszöbértékkel, ha az egész popuációt szűrnék, 47,7 nőből 1-nél találnának endometrialis rákot.
A szerzők felhívják a figyelmet, hogy bár a fals pozitív eredmények számát jelentősen csökkenteni lehetne a küszöbérték emelésével, ez azzal járna, hogy a módszer szenzitivitása csökkenne.
Túl költséges lenne szűrővizsgálatot bevezetni
Az elemzett ultrahangvizsgálatok eredménye alapján a résztvevők 25 százalékában nagy volt az endometriális rák kialakulásának kockázata, és ebbe a nagy kockázatú csoportba tartozott a rosszindulatú méhdaganattal diagnosztizáltak 40 százaléka. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a szűrővizsgálatot a populáció 25 százalékában elvégezve az esetek kb. 40 százalékát ki lehetne mutatni.
Egyes szakemberek szerint a londoni kutatócsoport eredményei egyelőre nem igazolják a szűrés hasznosságát, mivel nem tudjuk, növeli-e a betegek túlélési esélyeit. A módszert kritizálók felhívják továbbá a figyelmet, hogy a vizsgálat viszonylag költséges, és hogy fals pozitív eredmények esetén előfordulhat, hogy feleslegesen végeznek sebészi beavatkozást, ami kockázatokkal jár.