Az egyik tanulmány szerint a passzív dohányzás növeli a magas vérnyomás kockázatát az óvodások körében, a másik szerint a tinédzserek túlzott édességfogyasztása jelentősen megemeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Mindkét kutatás a Circulation (Keringés) című belgyógyászati szaklapban jelent meg.
A dohányzó szülő növeli a gyerekben kialakuló magas vérnyomás kockázatát
Az első tanulmányban 4236 német óvodás vett részt, az ötéves gyerekek fizikai és szellemi fejlődését ugyanis kötelezően felmérik az országban. A Heidelbergi Egyetem kutatói által vizsgált gyerekek 28 százalékának legalább egy szülője, 12 százalékuknak mindkét szülője dohányzott. A felmérés szerint a dohányos szülők gyerekei a vérnyomásértéket tekintve a felső 15 százalékba tartoztak, még akkor is, ha adataikat korrigálták a testtömeg és a szülői magas vérnyomás hatásával.
A számítások szerint azokban a gyerekeknél, akik hosszú időn át belélegezték a szülők cigarettafüstjét, 21 százalékkal nagyobb volt a magas vérnyomás kialakulásának veszélye. Különösen növelte a kockázatot, ha az anya dohányzott, mert ő általában otthon tette, míg az apák jellemzően a munkahelyen cigarettáztak.
Természetesen az elhízás és a szülői magas vérnyomás is jelentősen befolyásolja, hogy egy gyereknél kialakul-e a magas vérnyomás. A kutatók szerint azonban a dohányzás az a befolyásoló faktor, amelyen talán a legkönnyebb változtatni. "A gyerekkori magas vérnyomás nagy valószínűséggel felnőttkorban is megmarad. Ugyancsak nagy annak a valószínűsége is, hogy egy kövér kisgyerek felnőtt korában is túlsúllyal küzd" - nyilatkozta a kutatás vezetője.
A tinédzserek veszélyesen sok édességet esznek
A másik kutatást az amerikai Emory Egyetem kutatói végezték: vizsgálatukban 2157 tizenéves étkezési szokásait mérték fel. A fiatalok naponta átlagosan 476 kilokalóriának megfelelő édességet, üdítőitalt, hozzáadott cukrot fogyasztottak el, ez körülbelül egy fél pohár kristálycukornak megfelelő cukormennyiség. A tinédzserek napi energiabevitelének ötödét tette ki a cukor.
A kutatók azt találták, hogy a legtöbb cukrot fogyasztó fiataloknál (akiknél a napi kalóriabevitel több mint 30 százalékát tette ki a cukor) jelentősen alacsonyabb volt az ún. "jó" koleszterin (HDL) szintje, viszont a vér "rossz" koleszterin- (LDL), valamint trigliceridszintje jóval magasabb volt azokhoz képest, akiknél a teljes kalóriamennyiségnek csak 10 százaléka származott a különféle cukrokból.
Mindhárom faktor (magas LDL- és triglicerid-, alacsony HDL-szint) külön-külön is növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Ezért a kutatók hangsúlyozzák, hogy bár az egészségügyi intézmények a prevencióval jellemzően a felnőtteket célozzák meg, a megelőzést már gyerekkorban el kellene kezdeni.