Mi okoz fertőző agyhártyagyulladást?

A betegség szempontjából az öt év alatti gyerekek a legveszélyeztetettebbek, önkéntesen választható védőoltással lehet ellene védekezni.

Múlt szombaton kórházba szállítottak egy halásztelki óvodást járványos agyhártyagyulladás, egész pontosan meningococcus-fertőzés miatt. Mivel a betegség cseppfertőzéssel terjed, a családtagokat és a kislány óvodai csoporttársait megelőző antibiotikum-kezelésben részesítették. "Agyhártyagyulladás járványról nem beszélhetünk" - szögezte le az eset kapcsán dr. Homor Zsuzsanna, Pest megyei tiszti főorvos.

Az MTI tájékoztatása szerint a Szent László Kórházba szállított négyéves kislány túl van az életveszélyen. A kislány a múlt szerda óta nem járt óvodába, mivel édesanyjától elkapott egy vírusfertőzéses, hányással, hasmenéssel járó betegséget, majd a bárányhimlőt is. Valószínűleg legyengült immunrendszere játszhatott közre a fertőző agyhártyagyulladás kialakulásában. Péntek este már magas volt a láza, s a betegségre jellemző lilás kiütések is megjelentek a testén; a gyereket súlyos állapotban vitték kórházba.

Az agyhártyagyulladást többféle baktérium is kiválthatja

Agyhártyagyulladásnak nevezzük az agyat és a gerincvelőt körülvevő hártyák gyulladásos állapotát.

"Előidézheti számos baktérium, vírus, egysejtű gomba és protozoon is. A leggyakoribb bakteriális kórokozók a Neisseria meningitidis és a Haemophilus influenzae (Hib) baktériumok, de ezeken kívül a Streptococcus pneumoniae, a Listeria monocytogenes és az Escherichia coli baktériumok is kiválthatják. Az általuk okozott kórképet összefoglalóan Meningitis purulentának, magyarul gennyes agyhártyagyulladásnak nevezzük" - tájékoztatta az [origo]-t a megyei tiszti főorvos.

Járványos vagy fertőző agyhártyagyulladásnak a Neisseria meningitidis vagy más néven meningococcus baktérium okozta megbetegedést nevezzük. A meningococcus-fertőzés kockázata a legnagyobb az egyévesnél fiatalabb csecsemőknél, a következő legveszélyeztetettebb korcsoport pedig az 1-5 évesek. Ugyancsak érzékenyek a betegségre a 15-19 éves fiatalok.

A betegség tünetei a magas láz, a hányinger, hányás, a fejfájás, illetve a tarkómerevség. Gyanús tünetek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, a kezelés pedig kórházban, fertőző osztályon történik.

A meningococcus okozta agyhártyagyulladás időben megkezdett terápia esetén a legtöbb esetben maradványtünet nélkül gyógyul. Késve kezdett kezelés esetén azonban súlyos maradványtünete lehet a rokkantság.

Oltásokkal védekezhetünk a kór ellen

"Az agyhártyagyulladást okozó baktérium cseppfertőzéssel terjed. Az emberi szervezeten kívül nagyon rövid időn belül elpusztul. A betegség csak szoros kontaktus - együttélés vagy egy helyiségben néhány méteres közelségben való hosszabb idejű tartózkodás - esetén terjedhet, és ekkor is nagyon ritkán igazolható kapcsolat a megbetegedések között. A Népegészségügyi Hálózat ingyen biztosítja a továbbterjedés megelőzésére az antibiotikumot a beteggel a tünetek megjeleneését megelőző 10 nap folyamán szoros kontaktusba került személyek számára" - tájékoztatott dr. Homor Zsuzsanna.

Az agyhártyagyulladást kiváltó baktériumok néhányával szemben létezik védőoltás.

A Haemophilus influenzae baktérium elleni oltást a kötelező védőoltások keretében ingyenesen megkapja minden magyar kisgyermek még 1 éves kor alatt.

A Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) baktérium elleni oltás nem kötelező, de ingyenesen kérhető minden két év alatti kisgyermek számára. E baktérium fertőzése szempontjából leginkább a fél év alatti gyermekek vannak veszélyeztetve, ezért javasolt már 2 hónapos korban kérni az oltási sorozat megkezdését a gyermekorvostól.

A meningococcus elleni oltás szintén nem kötelező, de az előzővel ellentétben fizetni kell érte. Mivel az öt év alatti gyerekek a legveszélyeztetettebb korcsoport, az oltási sorozatot javasolt minél fiatalabb életkorban elkezdeni.