Így hat a böjt a lélekre

Aki koplalt már több napon át, tapasztalhatta, hogy sokkal nyugodtabb, befelé fordulóbb lesz. Nem véletlen, hogy számos vallásban komoly hagyománya van a böjtölésnek. Mitől érezzük magunkat spirituálisabbnak a böjt hatására?

A koplalás lebegős, nyugodt állapotát elsősorban az úgynevezett ketontesteknek köszönhetjük. Agyunk normál esetben döntően glükózból, kisebb részben a zsíranyagcsere köztes termékeiből, a ketonokból (acetecetsavból, acetonból, béta-hidroxi-vajsavból) él.

Koplaláskor azonban, amikor a glükózraktáraink már kimerültek, az agy üzemanyagai kizárólag a ketonok lesznek. "A sok ketonnak pedig nyugtató, kábító hatása van - és egy lebegős, tompult állapot jön létre. Epilepsziában szenvedő gyerekeknél például a ketogén diéta hatékony eszköz a rohamok számának mérséklésére" - mondja dr. Fekete Sándor György, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának professzora.

Észre se vesszük, mennyi figyelmet von el az evés

"Spirituális" érzésünk azonban csak részben köszönhető a ketonoknak. Ugyancsak nem mellékes szempont, hogy ha nem eszünk, egyszerűen nem vonja el a figyelmünket az emésztés.

"Gondoljunk csak bele, hogy evés után először bekövetkezik egy vércukorcsúcs, majd negyedórával később egy inzulincsúcs. Ismert, hogy az inzulinszint változása hat az agyműködésre is, és különösen érzékeny a kiugrásokra a hippocampus, amely többek között a memória és a motiváció székhelye. Evés hatására tehát változik a vér összetétele, ami különbözőképpen befolyásolja az egyes agyterületek működését. Koplalással azonban ezek a változások megszűnnek" - magyarázza dr. Fekete.

A professzor szerint koplaláskor a két agyfélteke kiegyensúlyozottabb állapotba kerül. A legtöbb emberben éber állapotban az agy bal féltekéje dominál, a jobb pedig alárendelt. Amikor álmodunk, ez pont fordítva van. "Meditációkor, éhezéskor a jobb agyfélteke működik erősebben, a bal alacsonyabb anyagcsere-állapotban van, ugyanakkor a kérgestesten keresztül 'kommunikálnak'. Ez az állapot pedig különleges élményeket képes létrehozni, egyáltalán, figyelmesebbek leszünk a jobb agyféltekéből érkező felvillanásokra" - mondja a professzor.

Minden vallás böjtöl

"Nem lehet véletlen, hogy a nagy vallásalapítók az ihletet, a megvilágosodást mind hosszú koplalás után érték el. Közel egy hónapig nem evett megvilágosodása előtt Buddha, Krisztus is napokig böjtölt. Fontos azonban, hogy utána mindketten mértékletességet hirdettek, egyik sem mondta, hogy szélsőségesen böjtölni kéne" - teszi hozzá dr. Fekete.

Buddha például azt szabta ki követőinek, akik csak koldult ételt ehettek, hogy csak annyit egyenek, amennyit az első hét házban adnak nekik, és abból is csak annyit, amennyit egy ültő helyükben el tudnak fogyasztani.

Az Újszövetségből tudjuk, hogy Jézus részt vett mennyegzőn, vacsorán, de valószínűleg tartotta a zsidó böjtöket is, amelyekből jócskán akad.

Ugyancsak figyel a hívek egészségére a mohamedán vallás is. A harmincnapos ramadán alatt hithű muzulmán napkeltétől napnyugtáig nem eszik, és napnyugta után is csak kíméletesen táplálkozik - az emésztőrendszer ilyen jellegű kímélése pedig nagyon előnyös hatású mind az akaraterőre, mind az általános egészségi állapotra. Mára viszont a ramadán sok helyütt egyhónapos éjszakai lakomává alakult át, ily módon egészségmegőrző hatása nem érvényesül.