Régóta megfigyelt jelenség, hogy az önuralom "kifárasztható". Arhur Markman, az austini Texasi Egyetem pszichológusa és kollégái azonban - korábbi kutatásoktól eltérően - azt találták, hogy az önkontroll gyengülése nem a fizikai elfáradással magyarázható.
A Social Psychological and Personality Science című, a társas viselkedés és a személyiség kutatásával foglalkozó szaklapban ismertetett kísérletben az USA hadseregében szolgáló katonák, a West Point-i Katonai Akadémia diákjai és más egyetemek hallgatói (összesen 58 személy) vettek részt.
A résztvevők felét arra kérték, hogy 24 órán át maradjanak ébren, majd levetítették nekik a mértéktelen zabálást mutató jelenetet Az élet értelme című Monty Python-filmből, és a vécécsésze-jelenetet a Trainspottingból. A másik csoport ugyanezeket a jeleneteket kipihenten nézhette meg. A kísérleti személyek egy részét arra kérték, hogy filmnézés közben ne adják semmi jelét a jelenetek kiváltotta reakcióiknak, míg a többieknek nem adtak ilyen utasítást.
Ezután valamennyi résztvevő egy számítógépes játékot játszott, amelyben a virtuális ellenfelet nagy zaj kíséretében szét lehetett lőni. Azok, akiket filmnézés közben érzelmeik elfojtására kértek, agresszívabbak voltak a játékban, és magasabbra tekerték a lövés hangerejét (egy 10-e skálán átlagosan 6-7-re), mint a másik csoport tagjai, akik átlagosan 4-5-ös hangerővel játszottak. Ugyanakkor a kutatók nem tapasztaltak számottevő különbséget a kialvatlan és a kipihent csoport viselkedése között.