Műanyagok válthatják fel az antibiotikumokat

Európában évente 25 ezer, itthon körülbelül 700 haláleset köthető antibiotikumrezisztens baktériumokhoz. Néhány országban az állattenyésztésben alkalmazott antibiotikummennyiség meghaladja a humán gyógyászati célra felhasználtat - ami szintén hozzájárul a rezisztencia terjedéséhez.

A polimerek új, lebomló típusa felismeri, és el is pusztítja az antibiotikumrezisztens szuperbaktériumot, az MRSA-t (meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus) - számolt be a Nature Chemistry kémiai szaklap az IBM és az amerikai Institute of Bioengineering and Nanotechnology kutatóintézet eredményéről, amelyet a tanulmány szerzői a nanomedicina területén áttörésként értékelnek.

A nanomedicina a nanotechnológia orvosi alkalmazása. A nanotechnológia az anyagok molekuláris vagy atomi szintű megváltoztatásával foglalkozik. A polimerek óriási méretű, összetett molekulákból állnak, amelyeket akár több millió ugyanolyan, meglehetősen könnyű és egyszerű szerkezetű molekula épít fel.

A beszámoló szerint ezeket a nanostruktúrákat a baktériummal fertőzött sejtek mágnesként vonják magukhoz. A polimer molekulák megtelepednek a rezisztens baktériumokon és elpusztítják őket oly módon, hogy az egészséges sejteket nem bántják. A biológiailag lebomló polimer nanostruktúrák titka, hogy áthatolnak a baktériumok membránján.

MRSA - a legyengült immunrendszer réme

Az MRSA rövidítés alatt a Staphylococcus aureus baktériumot értjük, amely a penicillinek családjába tartozó antibiotikumokra (köztük a meticillinre) rezisztens.

A Staphylococcus aureus a bőr felszínén és az orr belső felületén él. Többnyire ártalmatlan, probléma akkor van, ha valamilyen sérüléssel a seben keresztül a véráramba kerül. Erős immunrendszerűeknél még ilyenkor sincs gond, legyengült immunrendszerűek esetében azonban súlyos, akár végzetes kimenetelű szövődmények alakulhatnak ki: mint például kelés, tályog, sebfertőzés vagy toxikus sokk szindróma.

Itthon évente hétszázan halnak meg antibiotikumrezisztens baktérium miatt

Egy új ellenszer kidolgozása azért lenne fontos, mert az antibiotikumrezisztens baktériumok világszerte egyre több halálesetet okoznak. Egy 2005-ös adat szerint az USA-ban 95 ezer MRSA-fertőzés történt, és 19 ezer halálos kimenetelű esetben a fertőzés egyértelműen kórházi kezeléshez volt köthető.

Becslések szerint az Európai Unióban évente több mint 25 000 ember halálát okozzák az antibiotikumrezisztens baktériumok által okozott fertőzések, melyek többsége szintén a kórházakban alakul ki. Magyarországon 2010-ben körülbelül 2500 multirezisztens kórokozó által okozott fertőzést jelentettek, melynek következtében 700-an haltak meg.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a helyzet kritikussá vált, nemzetközi összefogásra van szükség a szuperbaktériumok elleni gyógyszerek kifejlesztésében. Ennek hiányában a világszervezet szerint rémisztő forgatókönyvek válhatnak valóra.

Forrás: AFP

Új, antibiotikumokra rezisztens kórokozó Indiából

Az Egészségügyi Világszervezetet jelenleg nem az MRSA-t tartja különösen aggasztónak, hanem egy új antibiotikumrezisztenciát okozó gént, az Új-Delhi, vagy más néven NDM-1 (New Delhi metallo-béta-laktamáz) gént. A gén jelenlétében "szuperbaktériumra" jellemző tulajdonságokat mutatnak a kórokozók - és ma már a gén olyan mikrobákban is megtalálható, melyek többek között kolerát és vérhast okoznak.

Az NDM-1 gén jelenléte ma már Új-Delhi ivóvizében is kimutatható - jelentették be csütörtökön brit kutatók. A Cardiffi Egyetem szakemberei Új-Delhi és 12 kilométeres körzetében 50 nyilvános köztéri ivóvíz kútból és 171 vízfolyásból (uszoda, víztározó, utcai vízfolyás) vettek mintát 2010 szeptembere és októbere között. Az NDM-1 gént két ivóvízmintában, és a vízfolyásminták 30 százalékában mutatták ki. A kutatók 11 új baktériumfajt azonosítottak, amelyekben megtalálható az NDM-1 gén. Ez az első eset, hogy a rezisztenciát okozó gént kórházak távolabbi körzetében igazolják.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint az Új-Delhi gént két dolog miatt is aggasztónak látja: egyrészt a jelenleg legerősebb antibiotikumokkal, a carbapenem készítményekkel szemben is rezisztens, másrészt utazással, kereskedelemmel könnyen elterjed szerte a világban. Nagy-Britanniában az elmúlt három évben 70 ilyen fertőzést regisztráltak, többnyire olyan betegeknél, akik Indiában illetve Pakisztánban kozmetikai célú beavatkozásnak vetették magukat alá.

Nem jól bánunk az antibiotikumokkal

"Növelnünk kell éberségünket, mert egy olyan kritikus ponton vagyunk, amikor az antibiotikumrezisztencia példátlan szintet ért el, és új antibiotikumok nem fognak időben rendelkezésünkre állni" - olvasható Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Régió Igazgatójának sajtóközleményében.

"Az antibiotikum értékes felfedezés, de nem jól bánunk vele, túl sokat és helytelenül használjuk, és megjelentek olyan szuperbaktériumok, amelyek minden antibiotikummal szemben ellenállnak. Tekintettel az Európa- és világszerte tapasztalt utazás és kereskedelem növekedésére, tudnunk kell, hogy amíg nem foglalkozik minden ország a probléma visszaszorításával, egyik ország sem érezheti magát biztonságban" - olvasható a közleményben.

Külön kiemeli a jelentés, hogy Európa keleti régiójának 21 országa közül 14-ben hozzá lehet jutni vény nélkül antibiotikumhoz.

Mérsékelni kéne az állattenyésztésben használt antibiotikum mennyiségét

Az antibiotikumoknak az állattenyésztésben való túlzott használatának következménye, hogy a rezisztencia az állatoktól is átterjedhet az élelmiszer-feldolgozókra, illetve állatgondozókra. Az állattenyésztésben az antibiotikumokat a növekedés serkentésére alkalmazzák. Néhány országban az antibiotikumalkalmazás nagyobb az állatállományban, mint a humán gyógyászatban.

"Olyan antibiotikumot, mint a ciprofloxacin, amely egy fontos humán antibiotikum, széles körben alkalmazzák az állatorvosok, ezért nőtt az antibiotikum elleni rezisztencia és ez átterjedhet az emberekre" - áll a WHO Európai Régiójának közleményében.

Habár az antibiotikum növekedési faktorként történő alkalmazás 2006 óta tiltott az Európai Unióban, néhány európai országban még nem tiltották be. A rezisztens Salmonella és Campylobacter baktériumok által okozott fertőzések szintén az állatállományban alkalmazott antibiotikumokhoz köthetőek.