Mit gondolnak a magyarok saját halálukról?

A magyarok kétharmada otthon, szerettei körében szeretne meghalni - derült ki a Magyar Hospice Alapítvány megbízásából készített felmérésből.  A valóság azonban az, hogy csupán az emberek 15-20 százalékát éri a halál otthonában.

Gyógyíthatatlan betegsége esetén Ön milyen körülmények között töltené leginkább élete utolsó szakaszát? - tette fel a kérdést a TÁRKI közvéleménykutató intézet ezerfős, reprezentatív, a Magyar Hospice Alapítvány megbízásából készült kutatásában. A civilszervezet fő kitűzése a gyógyíthatatlan rákbetegek szenvedésének enyhítése és családjaik támogatása.

A válaszadók kétharmada úgy nyilatkozott, hogy otthon, családi körben, 19 százalékuk pedig fájdalomcsillapítást és lelki gondozást egyaránt nyújtó szakintézményben töltené utolsó heteit-hónapjait, és csupán a megkérdezettek 14 százaléka választaná a kórházat. Ezzel szemben a valóság az, hogy csupán az emberek 15-20 százalékát éri a halál otthonában.

A kórházat leginkább a budapestiek, a férfiak és az időskorúak választanák, a nők és a fiatal középkorúak viszont az átlagosnál kevésbé szeretnék ezt a megoldást.

Mitől félünk a leginkább gyógyíthatatlan betegségünkkel kapcsolatban?

Tízből nyolcan úgy nyilatkoztak, hogy szeretteik elvesztésétől félnének a legjobban, heten pedig attól is tartanak, hogy terhére lesznek szeretteiknek. Ezen túl az emberek 62 százaléka tart a fájdalomtól is, és 49 százalékukat zavarnák környezetük sajnálkozó megjegyzései.

"Az adatokból az is jól látszik, hogy a fájdalomcsillapítók használata terén van még mit javulnunk" - mondta el a kutatást bemutató sajtótájékoztatón dr. Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány orvos igazgatója.

A halál előtti élet minősége áll a középpontban

Bár az emberek többsége a hospice szó hallatán a halálra asszociál, az idén húsz éves Magyar Hospice Alapítvány szemléletének középpontjában a halál előtti életszakasz, illetve annak minősége áll. Egy daganatos beteg aktív kezelésének befejezése és halála között átlagosan hat hónap telik el, de van az alapítvány vonzáskörzetében olyan beteg is, akit már két éve segítenek.

Ma Magyarországon körülbelül 200 hospice kórházi ágy található, ebből negyven Budapesten. A budapesti negyven ágyból az alapítvány által fenntartott Hospice Házban van tíz, továbbá a Szent László Kórházban tíz, illetve a Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben húsz.

A Hospice Alapítvány azonban a fekvőbeteg részleget az otthoni ellátás háttérintézményének tekinti, elsődleges céljuk az otthoni ellátás szakmai és lelki támogatása. Orvos, nővér, gyógytornász, pszichológus, lelkész munkatársaik térítésmentesen segítenek a családoknak a tünetek enyhítésében, a fájdalomcsillapítók szintjének beállításában, a lelki béke megtalálásában. Mellettük közel száz önkéntes segít a betegek mindennapjaiban.

"Az önkéntesség nálunk heti négy órát jelent. Van olyan jogászunk, aki vasalni jár, és olyan tanárunk, aki télen havat lapátol, vagy befizeti a csekkeket, megszereli a szükséges szerelnivalókat a beteg lakásában" - mondja dr. Muszbek Katalin.

Nem trappolni tovább

Mit jelent méltósággal meghalni? Polcz Alaine, a Magyar Hospice Alapítvány létrehozója utolsó könyvének elején a méltóságot a következő képpel festette le:

"Barátaim a bölények. Csapásaik a pusztán nyílegyenesek, mint a kifeszített kötél, száz meg száz egymás mellett. Hóviharban, ha az ügy reménytelen, nem trappolnak tovább ész nélkül, összeesésig. Megállnak, s megvárják, míg ellepi őket a hó." A sorok férjétől, Mészöly Miklóstól származnak.

Az aktív kezelés végétől segítenek

Az alapítvány húszéves fennállása alatt 3200 betegnek biztosított otthoni hospice-ellátást, a betegek átlagos gondozási ideje 55 nap volt. "Tipikus eset, hogy valaki, aki gyógyíthatatlan hozzátartozóját otthon ápolja, felhív bennünket, érdeklődik, mi elmeséljük a lehetőségeket, majd a végén azt mondja, hogy köszöni szépen, most még bírja a család, de ha már elfáradtak, jelentkeznek. Szeretnénk, ha ez a szemlélet változna, hiszen ezzel a család elveszi a betegtől a minőségibb élet lehetőségét, a szakszerű segítséget. A mi orvosaink, nővéreink, gyógytornászaink attól a perctől, hogy a beteg aktív kezelése befejeződik, rendelkezésre állnak, és segítenek a fájdalom csillapításában, a tünetek minimalizálásában" - magyarázza az orvos igazgató.

Otthoni hospice-ellátás szinte Budapest összes kerületében elérhető, valamint a Dunántúlon és az Észak-Alföldön is kiépült az otthoni ápolószolgálat, a Dél-Alföldön viszont kevésbé. A TÁRKI felmérése szerint egyébként a megkérdezettek 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szakszerű segítséggel ápolná otthon hozzátartozóját.

Forrás: Magyar Hospice Alapítvány

Fókuszban a gyermek hospice

Magyarországon évente 60 gyermek hal meg daganatos és vérképzőszervi krónikus betegségben, mellettük még további 200 kisgyerek kerül olyan állapotba, amely hospice ellátást igényel.

A Hospice Alapítvány 2010-ben indította el a gyermekek otthoni hospice-ellátását, tavaly négy gyerek ellátását biztosították. Emellett Pécsett megnyílt a Dóri-ház, amely jelenleg az ország egyetlen gyermekhospice intézménye.