A keresztény hagyományban a feltámadást jelképező tojás összeforrt a húsvéttal. "Mi magyarok előkelő helyen állunk az uniós tagországok között tojásfogyasztásban, szeretjük a tojást, évente fejenként 261 darabot eszünk" - mondja Végh László, a Baromfi Termék Tanács Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke. A nagy áruházakban kapható tojások 70 százaléka hazai eredetű, az import elsősorban Németországból, Lengyelországból és Spanyolországból érkezik.
"Az ágazat hazai helyezete jelenleg nem túl rózsás. Nyugat-Európában túltermelés van tojásból, és a forint is nagyon erős, ez pedig kedvez az importnak. Jelenleg egy tojás önköltségi ára 17-18 Ft körül van, a termelő azonban csak 13-14 Ft-ért tudja értékesíteni, azaz önköltségi ár alatt" - magyarázza Végh.
Nem vagyunk tudatos tojásvásárlók
"A magyar fogyasztó nagyon árérzékeny. Igaz, van már egy szűk réteg, amely figyel rá, hogy magyar terméket vegyen" - mondja a szakember.
Arra, hogy milyen körülmények között tartott tyúkoktól származnak a tojások, egyelőre nem igazán ügyelünk. Pedig a tojások számozásából nem nehéz kitalálni, hogy milyen tartású tyúkoktól származnak: 3-ast kapnak a ketreces, 2-est a mélyalmos, 1-est a kifutóban élő tyúkok. A marketingesek sokat tesznek érte, hogy tojásvásárláskor fel se merüljön bennünk a gyanú, hogy zárt ólban, talpalatnyi helyen nevelkedett állattól származik a megvásárlandó tojás. A tojások elnevezése vagy a dobozokon látható zöld mezőben kapirgáló tyúkok láttán keveseknek jut eszébe, hogy a ketreces tartású tyúk valószínűleg természetes napfényt sem lát élete során, nem hogy zöld mezőt.
"A baromfi szakma vitatkozik vele, hogy például a mélyalmos tartás a magasabb színvonalú-e, mint a ketreces. Higiéniailag, illetve a tojás tisztasága szempontjából a ketreces tartás biztos felülmúlja a mélyalmost. Másrészt egyelőre tőlünk nyugatabbra sem kifizetendő a nem ketreces tartás, a vásárlók egyszerűen nem tudják megfizetni" - mondja Végh László.
Fogyasszuk bátran, mert egészséges!
Korábban a tojást sokat támadták koleszterintartalma miatt, és tény, hogy a sok koleszterin kedvez a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának, ezért akinek magas a koleszterinszintje, napi egy tojásnál ne fogyasszon többet. Egy átlagos tojássárgában körülbelül 190 milligramm koleszterin található, a napi ajánlott bevitel pedig 300 milligramm.
Egy tojás hozzávetőlegesen 6 gramm fehérjét és 5 gramm zsírt (ebből 1,5 gramm telített) tartalmaz, szénhidráttartalma elhanyagolható. Egy tojás körülbelül 70 kalória. A tojás hasznos tápanyagai az A-, D-, E- és B12-vitaminok, valamint a folsav, a vas, a cink és a szelén. A tojás továbbá nagyszerű forrása a kolinnak, amely a magzati lét korai szakaszában főleg az agyfejlődéshez elengedhetetlen. A kor előrehaladtával pedig a kolin a memória megtartásához szükséges idegi folyamatokban játszik szerepet.
A vitaminok és ásványi anyagok mellett a tojás két antioxidánsnak - a luteinnek és a zeaxantinnek - is kitűnő forrása; ezek segítenek a szem egészségének megőrzésében, különösen az időskori sárgafolt-sorvadás (makuladegeneráció) kockázatának csökkentésében.
Ha valaki nagyon egészséges tojást szeretne választani, vegyen Omega-3 jelzésű tojást. Ez olyan tyúkoktól származik, amelyeket lenmagban gazdag táplálékkal etetnek. A lenmag ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz omega-3 zsírsavakat, és ezek egy része átmegy a tojásba is. Bár ez a mennyiség nyomába sem ér a tengeri halakban, halolajban található mennyiségnek, az étrendünk egészségesebbé válik általa.
A magyar tojás valószínűleg frissebb, mint az import
Mivel a magyar tojás jó eséllyel hamarabb jut el a boltba, nagy valószínűséggel frissebb, mint a külföldi termékek. Ismert, hogy a nem friss tojás sárgája hamarabb szétesik. Ettől még hűtőben a tojás sokáig eltartható, de idővel a sárgája kicsit megszikkad.
A receptek a tojás alatt általában az M-es méretűt értik, ha S-es, ún. jércetojást veszünk, akkor ajánlott az ételbe többet tenni.
Óvakodjunk a szalmonellától!
A tojásokat felhasználás előtt mindig mossuk meg, és mi magunk is mossunk kezet ételkészítés előtt, így csökkenthetjük a szalmonella okozta megbetegedések esélyét.
A szalmonellabaktériumok igen gyakoriak, és tünetmentes, egészségesnek tűnő élőlények (rovarok, hüllők, madarak, emlősök és az ember) bélrendszerében is előfordulhatnak. A kórokozó a fertőzött személy székletével vagy tojással kerül a külvilágba, de levágott állatok húsában is előfordulhat. Leggyakrabban a nyers vagy nem eléggé átsült tojás- és húsételek közvetítik. A kórokozó elszaporodásának pedig az kedvez, ha az ételt hosszabb ideig (2-3 óráig) környezeti vagy langyos hőmérsékleten tároljuk.
A szalmonella ellenszere az alapos sütés-főzés. Az ételt újrafelhasználáskor se csak melegítsük, hanem jól forrósítsuk át. A megmaradt ételt pedig minél hamarabb hűtsük le, és tegyük hűtőbe.