Tippek a böjt utáni mértékletes evéshez, iváshoz és locsoláshoz

A húsvéti ünnepek alkalmával a kifejezetten ünnepi ételek fogyasztása mellett is betarthatóak a kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai. Mennyit fogyasszunk sonkából, bárányból, tojásból, salátából, süteményből, csokiból, alkoholból; hogyan, milyen körítéssel tálaljuk az ünnepi ételt?

A keresztény hagyományban Krisztus feltámadásával, Húsvét vasárnapjától véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás. A Húsvét megünneplése a VIII. századtól vált általánossá, és a források szerint az ételszentelés már a X. században hozzátartozott a húsvéti szertartásokhoz. A húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, sőt még a bort is a templomba viszik ilyenkor a hívők megszenteltetni, a szentelt ételek ugyanis védik fogyasztóikat a hosszú böjt után a mértéktelenség kísértésétől.

Az ünnep áldozati étele a húsvéti bárány, amely Krisztust jelképezi. A legrégebbi húsvéti eledelek közé tartozik a tojás, amely az újjászületés jelképe. A sonka a parasztélet gazdasági és kultikus rendje következtében vált jellegzetes húsvéti eledellé. A tojást hozó nyúl hagyománya Magyarországon körülbelül 120 éve terjedt el. A szapora nyúl - a tojás mellett - a termékenységet szimbolizálja.

A túlevés gyomorrontáshoz, epepanaszokhoz vezethet

A Húsvéthoz, csakúgy, mint a Karácsonyhoz, hozzátartoznak az ünnepi finomságok, a nagy lakomázások, a vendégjárás. Azonban érdemes Húsvét alatt is figyelni a mértékletes, változatos táplálkozásra.

A férfiaknak nem kell minden locsolkodási állomáson az összes fogást végigenniük, a nőknek pedig nem kell minden vendéggel bekapni pár falatot, vagy a holtidőkben unalomból falatozgatni. Egy-két napos bőséges lakmározást követően felléphetnek ugyanis epepanaszok, valamint gyomorrontás. Érdemes tehát ezek megelőzése érdekben a mértékletes táplálkozás szabályait betartani. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenhol vissza kell utasítani a háziasszony kínálgatásait, de nem kell minden egyes helyen belakmározni.

Az alkoholban több a kalória, mint a szénhidrátokban

A húsvéti ünnepekhez általában az is hozzátartozik, hogy a locsolókat alkohollal kínálják. A mértékletes alkoholfogyasztás egészséges embernél nem okoz károsodást, de egy ilyen ünnepen a "mindenhol csak egy pohárral iszom" eredményeképpen gyakran lép fel estére komolyabb részegség, másnap meg rosszullét. Ráadásul az alkoholnak jelentős az energiatartalma is, ugyanis 1 g alkohol 7 kcal energiát tartalmaz, többet, mint például a szénhidrátok (4 kcal).

Íme néhány példa az egyes alkoholok energiatartalmára: 1 dl száraz bor 60-70, 1 dl édes bor 80-100, 1 dl sör 40-50, 1 dl pálinka 200-300, a likőrök pedig deciliterenként 250-350 kcal energiatartalommal jellemezhetők.

Tehát ha valaki egy nap megiszik például 2-szer 0,5 dl pálinkát meg 2 üveg sört, akkor csak az elfogyasztott alkohollal körülbelül 750 kcal energiát visz be, ami megfelel például 5 db zsemle energiatartalmának.

Bárány esetén minél fiatalabb állat húsát válasszuk

A Húsvét hagyományos ételei a bárány, a sonka, a tojás és a torma. A bárány az ünnep ún. áldozati étele. Ha bárányhúst vásárlunk a hentesnél, érdemes minél fiatalabb állat húsát választani, ugyanis ennek íze finomabb. Az idősebb állat húsa sötétebb és intenzívebb ízű.

A bárányhús frissen készítve a legízletesebb. A régi magyar konyha gyakran használta ezt a húsfélét, ma már azonban a legtöbb családban szinte csak húsvétkor található meg az asztalon. Energia- és tápanyagértékei a sovány sertéshúséhoz hasonlóak.

Mit szolgáljunk fel a sonka mellé?

A sonka szinte nélkülözhetetlen szereplője a húsvétnak. Fogyasztják hidegen, tormával, szendvicsként, de lehet belőle villásreggelit, vagy meleg főételt is készíteni különféle tekercsek, illetve sültek formájában. Mivel a füstölt sonka elég sós, ezért meleg ételként történő elkészítése során plusz só hozzáadása már nem szükséges. Energia- és zsírtartalma viszonylag magas, mivel 100 g füstöltsonka kb. 370 kcal energiát, 33 g zsírt, 17 g fehérjét és 108 mg koleszterint tartalmaz.

Magyarországon a hagyomány szerint kaláccsal, retekkel fogyasztják, a régi magyar konyhában pedig almával vagy körtével is kedvelt volt.

A déli, mediterrán országokban hagymával, paradicsompürével, ketchuppal, fűszerolajokkal, illetve déli gyümölcsökkel, aszalt, porcukros datolyával, az északi országokban pedig hagymás burgonyasalátával is fogyasztják.

A lengyeleknél jellemző, hogy a sonkához hideg babsalátát esznek, az olaszok pedig a pármai sonkát sárgadinnyével fogyasztják.

A tojás a húsvéti ünnep talán legjellegzetesebb jelképe. A kereszténység elterjedésével vált szokássá, hogy amikor megünnepelték Jézus Krisztus mennybemenetelét, azaz a húsvétot, a hívők a feltámadást jelképező tojást ajándékoztak egymásnak.

Óvatosan a majonézes salátákkal!

A tojás a húsvéti menü elmaradhatatlan alkotója, sokféle módon lehet felhasználni. A hidegtálakon szerepelve díszítéshez, illetve reggelik alkotójaként szinte minden ünnepi asztalon megtalálható.

1 db tyúktojás energiatartalma 68 kcal, fehérje tartalma 5,4 g, zsírtartalma 4,8 g, szénhidráttartalma pedig elhanyagolható. Koleszterintartalma magas, 1 db tojássárga 180 mg-t tartalmaz (naponta maximum 300 mg koleszterin bevitel az ajánlott!). A tojás gazdag forrása a folsavnak, B-, A-, D-vitaminoknak, a cinknek és a vasnak, fehérjéi pedig magas biológiai értékűek.

A hagyományos húsvéti ételek mellett az ünnepi asztalon ma már megtalálhatók a különféle majonézes saláták, amelyeknek magas a zsír és energiatartalmuk. Ezek mellett jó, ha a hidegtálakon friss zöldségfélék, vegyes zöldségsaláták (majonézes öntet nélkül) is szerepelnek.

Jó, ha az ünnepi terítéknek a friss gyümölcsök is részei. Ezeket tehetjük vegyesen gyümölcstálba, valamint a hidegtálakat is díszíthetjük vele. Igaz, hogy a húsvétnak főként a sonka és a tojás a jelképes étele, de az asztalon a gyümölcstálnak fontos szerepe van, hogy a nassolások egy részét gyümölcsfogyasztással ki lehessen váltani.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

Vajas sütemények helyett készítsünk gyümölcsös, pudingos édességet!

Mint ünnepkor általában, az édességeknek és desszerteknek ilyenkor is meghatározó szerep jut, a gyerekek körében a csokinyuszi, csokitojás elmaradhatatlan része a Húsvétnak. Az édességfogyasztást érdemes az ünnepek alatt is a mértékletes határokon belül tartani. Az semmiképp sem jó, ha a gyerek egész nap csak a locsolkodások alkalmával szerzett édességet fogyasztja, és nem eszik semmi mást. Ebéd után azonban nyugodt szívvel adhatunk édességet, a nagyobb méretű nyuszit, csokitojást azonban érdemes több részre osztani.

Sütemények közül inkább gyümölcs-, illetve puding alapú finomságokat készítsünk, mert ezeknek alacsonyabb az energiatartalmuk, mint a vajkrémes, illetve zsíros tésztás desszerteknek. Célszerű a sütiket kis szeletekre vágni, és így tálalni. Az édesítőszerrel készített süteményeket a fogyókúrázók valamint a cukorbetegek is fogyaszthatják.