Így okozhat a biozöldség véres hasmenést

Spanyol organikus gazdaságból származó uborka állhat a német hasmenés-járvány hátterében. A fertőzés oka helytelen trágyázás is lehet. Magyarországon csak elenyésző mennyiségben lehet spanyol uborka a boltokban.

Dúl az uborkaháború Spanyolország és Németország között

Diplomáciai háborút robbantott ki a hamburgi egészségügyi hatóság csütörtöki bejelentése, mely szerint az EHEC-bélbaktérium kiváltotta járvány kórokozóját Spanyolországból importált salátauborkán találták meg. A hamburgi intézet a nagybani piacon vásárolt uborkákon vizsgálta a baktériumot, amely az E.coli baktérium egyik típusa. A Robert Koch országos járványügyi intézet ugyanakkor továbbra sem zárja ki, hogy a járványt okozó baktériumot más élelmiszerek is tartalmazzák.

A pénteki sajtóhírek szerint a gyanúba került uborkák a spanyolországi Malaga és Almíra tartományok két organikus gazdaságából származnak. A malagai termelők szövetsége viszont cáfolta, hogy baktériummal fertőzött uborkát exportáltak volna Németországba. A szövetség képviselője azt hangoztatta, hogy uborkát más országokba is exportáltak, és hasonló panasz sehonnan nem érkezett. A spanyol termelők állítása szerint a szállítmány útközben vagy már Németországban - éppenséggel a hamburgi piacokon - fertőződhetett meg. A spanyol egészségügyi minisztérium vizsgálatot rendelt el az ügyben.

Mindenesetre a spanyol uborka árusítását szinte valamennyi német élelmiszeráruház-lánc azonnal beszüntette, de a német vásárlók bizalmatlanok saját uborkájukkal, illetve a salátával, valamint a paradicsommal szemben is.

Emelkedik az akut veseelégtelenség miatt kórházba kerülők száma

E közben az akut veseelégtelenséggel és a vörösvértestek szétesése miatt vérszegénységgel járó hemolitikus urémiás szindrómával kezeltek száma folyamatosan nő Németországban: csütörtökre a súlyos betegek száma 276-ra nőtt a szerdai 214-ről. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a baktériumfertőzéssel diagnosztizáltak közel harmadánál kialakult a hemolitikus urémiás szindróma. A betegek többsége felnőtt nő, akikben az a közös, hogy az átlagnál nagyobb mennyiségben fogyasztottak nyers zöldséget: uborkát, paprikát, paradicsomot és fejes salátát.

Az elmúlt napokban EHEC-baktérium okozta véres hasmenést és veseelégtelenséget Svédországból, Dániából, Nagy-Britanniából és Hollandiából is jelentettek. Egyes esetekben igazolták, hogy a baktérium Németországból származott, mert a fertőzöttek turistáskodtak az elmúlt hetekben az országban.

Itthon az ÁNTSZ riasztotta a kórházakat

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) az összes kórházat figyelmeztette: ha olyan megbetegedést észlelnek, amely a németországi hasmenésjárvánnyal összefüggésbe hozható, azonnal értesítsék az Országos Epidemiológiai Központot. Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos szerint még nem lehet tudni, hogy Magyarországra érkezett-e a kérdéses spanyol uborkából. "Annak, aki megbetegedett, nem szabad antibiotikumot, sem hasfogót adni, a lényeg a folyadékpótlás. A megelőzés érdekében fontos a tiszta zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, valamint a rendszeres kézmosás" - hangsúlyozta Szabó Enikő az ÁNTSZ pénteki sajtótájékoztatóján.

A helytelen trágyázás állhat a fertőzés hátterében

"Organikus gazdaságok csak szerves trágyát használnak, amelynek forrása lehet istállótrágya, komposzt, de akár emberi ürülék is" - nyilatkozta az [origo]-nak Dr. Nyárai-Horváth Ferenc, a Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézetének egyetemi adjunktusa. Helyes felhasználás esetén a trágyázás nem okozhat fertőzést, ennek azonban két feltétele van: az egyik, hogy a trágyát megfelelően kezeljék, előkészítsék, a másik, hogy a trágyázás, palántázás, illetve vetés időben jól elkülönüljenek egymástól, azaz a növény semmiképpen se érintkezzen a trágyával, trágyalével ne öntözzék.

"Fontos a trágya előkészítése, érlelése. Az érlelés során, annak első, úgynevezett oxidációs szakaszában, a nitrogénmentes összetevőkben egy bakteriális lebontó folyamat indul meg, melyben hő, széndioxid és víz keletkezik. A jelentős hőképződés során felmelegszik a szerves trágya, körülbelül 50-70 Celsius fokra, amelynek eredményeképpen a trágyában veszélyes kórokozó már nem marad. Ez a fázis olyan, mint például a tejfeldolgozás során a pasztörizálás, vagy amikor a háziasszony a nyers tejet felforralja, és ezáltal csírátlanítja" - mondja dr. Nyárai-Horváth Ferenc

Ugyancsak előírás, hogy az ily módon érlelt szerves trágyát még ősszel, az alapművelési szakaszban a földbe juttassák: ajánlott még ősszel visszaforgatni, így tavaszra már lebomlik, és a palántákat nem szennyezheti. "Ha időben elválik a trágyázás és az ültetés, a növény nem fertőződhet" - hangsúlyozza a Szent István Egyetem tanára. Gond akkor van, ha a tavaszi vetés, ültetés előtt történik a trágyázás, vagy ha ilyenkor trágyalével locsolják meg a földet. A nem megfelelően érlelt szerves trágya pedig nagy mennyiségben tartalmazhat veszélyes baktériumokat, többek között E.coli baktériumtörzseket.

"Elméletileg a baktériumokat az egészséges növényi sejtek sejtfala nem engedi a zöldség belsejébe bejutni, így elég a fertőzött zöldség alapos lemosása. Gyerekek és gyengébb immunrendszerűek esetében azonban érdemes meghámozni a zöldséget" - tanácsolja dr. Nyárai-Horváth.

Magyarországon már csak hazai uborka kapható

Magyarországon gyakorlatilag csak magyar termesztésű kígyóuborka kapható a piacokon - nyilatkozta az MTI-nek Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke. Mártonffy szerint a magyar piacon Spanyolországból behozott kígyóuborka legfeljebb már csak néhány tétel fürtös uborka lehet a korábbi szállítmányokból. A múlt héten ugyanis lezárult a behozatal, és a kereskedők már csak a magyar uborkát vásárolják, megkezdődött a hazai szezon. Uborkából Magyarországon évente átlagosan mintegy 45-50 ezer tonna terem, amelynek fele konzervuborka, fele kígyóuborka. "Az import mennyisége éves szinten eléri a mintegy 10 ezer tonnát, amelynek harmada származhat Spanyolországból, ám erre pontos adatok nincsenek" - jegyezte meg a FruitVeb elnöke.