Az új irányelvek szerint az USA-ban a jövőben csak a legalább 15 faktoros naptejekről szabad azt állítani, hogy védenek a leégés ellen, illetve csökkentik a bőrrák és a korai bőröregedés kockázatát. Az amerikai felügyelet ugyanakkor úgy véli, nem egyértelmű, hogy a 70-es, 80-as, 100-as faktorszámú naptejek bármilyen speciális csoportnak is különleges védelmet jelentenének, illetve hogy az 50-es faktorú naptejekhez képest valóban plusz védőhatást nyújtanak.
Az új irányelv megtiltja továbbá a "vízálló" felirat használatát, valamint kiköti, hogy a naptejeknek mind az UVA-, mind az UVB-sugarak ellen védelmet kell nyújtaniuk. Az UVB- sugárzás a bőr leégését okozza, az UVA pedig a bőröregedésért felelős, és mindkettő növeli a bőrdaganatok kialakulásának kockázatát. (Az amerikai piaccal ellentétben az itthon kapható naptejek jellemzően védenek UVA- és UVB- sugárzás ellen is.)
Az amerikai felügyelet még vizsgálja, hogy a naptejek spray-verziójával valóban elérhető-e a kívánt védőhatás, hiszen ilyen kiszerelésű naptejjel óhatatlanul is vékonyabb védőréteget hordunk fel a bőrre.
Az új ajánlás arra nem tér ki, hogy a naptejekkel a legnagyobb probléma, hogy a napozók többnyire helytelenül alkalmazzák őket: nem elég vastagon viszik fel bőrükre.
Nem elég vastagon kenjük magunkat
"Ha a naptejet az emberek a hivatalos ajánlások alapján hordanák fel, azaz a bőr minden négyzetcentiméterére 2 milligramm krém kerülne, akkor egy 100 ml-es naptej egy négytagú családnál egy hétvégi balatoni nyaralás során elfogyna. Ehhez képest gyakran még a következő szezonra is jut az idén vásárolt naptejből" - mondja dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának docense.
Ez azt jelenti, hogy átlagos krémhasználattal csak a szükséges mennyiség töredékét visszük fel bőrünkre, így a doboz által ígért fényvédőhatásnak is csak 30-40 százalékára számíthatunk.
A bőrgyógyász azt ajánlja, hogy legalább 30-40 faktoros naptejet vásároljuk. Egy 15-ös faktorszámú fényvédő esetében ugyanis normál használat során - fürdés, tusolás, törölközés - a krém viszonylag hamar lekopik. "A vízálló jelző jól hangzik, de hamis védettség-illúziót kelt. A laboratóriumi tesztkörülmények ugyanis nem egyenlőek a hétköznapi használattal, és még ha a vizet állja is a krém egy ideig, a törölközéssel biztos, hogy a védőréteg jelentős részét ledörzsöljük magunkról" - teszi hozzá a bőrgyógyász.
Ha nem muszáj, ne menjünk napra a déli órákban
A szakember szerint azonban nem a naptej a káros sugárzás elleni védelem első számú eszköze. A legfontosabb, hogy amikor tudjuk, hogy magas az UV-sugárzás, ne tartózkodjunk a napon.
Ha ezt nem tudjuk megtenni, mindenképpen védjük fejünket, arcunkat karimás kalappal, baseballsapkával. Fontos az öltözködés is: fedjük testünket minél nagyobb felületen könnyű, légáteresztő ruhával, például ne félmeztelenül túrázzunk.
A ruhával nem fedett területeket pedig mindig kenjük be vastagon naptejjel. Ha megengedhetjük magunknak, vásároljunk biológiai fényvédőket, ezek ugyanis a bennük található mikrorészecskéknek köszönhetően nemcsak a leégés és a pigmentáció védenek, hanem a bőr hámsejtjeit és immunsejtjeit is óvják az esetleges genetikai károsodástól.
Mit jelent a fényvédő faktor számértéke? Az SPF az angol Sun Protecting Factor (napvédő faktor) rövidítése, melyet számokkal szokás jelölni. A szám a fényvédő azon tulajdonságát jelöli, hogy mennyire képes a készítmény a nap okozta bőrpír kialakulását késleltetni a nem fényvédett bőrhöz képest. Ez a védelem tehát az UVB- sugárzásra vonatkozik. Ha például valaki 15-ös fényvédőt használ, tizenötször hosszabb ideig tartózkodhat a napon anélkül, hogy a bőrén pirosság alakulna ki, mint aki egyáltalán nem használ naptejet. |