Lassan éledeznek a fürdőhelyek az ezer kilométeres Duna-parton

Még húsz éve is több tucat szabad strandot tartottak fenn a dunai települések, ma viszont alig akad kijelölt fürdőhely. Pedig a vízminőség ma már sokkal jobb, és a fürdőzők ezrei engedély nélkül is rendszeresen megmártóznak a folyóban. A Dunakanyarban már elindultak a változások: Dunabogdány és Göd is kijelölt belterületi fürdőhelyet.

"A Balaton túlzsúfolt, mesterséges, ki van kövezve a partja, nem tudom azt megcsinálni, hogy a kutyákkal együtt úszom egyet, vagy hogy a parton felállítom a bográcsot. Nekem a Balaton három-négy nap után unalmas, a Duna sokkal izgalmasabb" - mondja Bertáné Tarjányi Judit, Göd főépítésze.

A főépítész a gödi szabad strand beindításának egyik motorja, a fürdőhely jelenleg engedélyeztetés alatt van. "Egy engedély nélküli úszómű, egész pontosan egy hordókon kialakított kikötő, vízi kocsma miatt nem tudtuk a strand engedélyeztetését korábban elindítani, de egy hete az önkormányzat megkapta a Legfelsőbb Bíróság ítéletét az ügyben, és végre elindíthatjuk a szabad strand engedélyeztetését" - mondja. A strandhoz megvannak már a vécék, még a bójákat, kabinsort kell beszerelniük. A víz minőségét már három éve vizsgáltatják, és minden évben kiváló minősítést kapnak, azaz a Duna vize ezen a szakaszon a Balaton tisztaságával vetekedik.

"Általánosságban azonban keveset tudunk a Duna magyarországi szakaszának vízminőségéről. Mióta húsz éve a főágban a rossz vízminőség miatt betiltották a fürdőzést, senki nem vizsgálja a víz minőségét, így átfogó képünk nincs róla" - mondja dr. Kádár Mihály, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Vízhigiénés és Vízbiztonsági Főosztályának főorvosa.

Ezrek fürdőznek tilosban

A rendszerváltás éveiben a folyó hazai szakaszán még több tucat hivatalosan kijelölt szabad strand működött, azaz szinte minden település kijelölte a maga fürdőhelyét. A kifogásolható vízminőség miatt, illetve mivel az önkormányzatok nem akarták felvállalni egy szabad strand üzemeltetésének költségeit - partrendezés, a vízfelület kijelölése, fürdőőr biztosítása, a higiénés előírások biztosítása -, ma már alig vannak kijelölt fürdőhelyek.

Ennek ellenére a kánikulában minden évben ezrek mártóznak meg a folyóban. A hétvégén megtelt a kisoroszi Szigetcsúcs, a gödi Homoksziget, százak keresték fel a nagymarosi, verőcei homokpartokat, és annak ellenére, hogy a folyó főágán se a tolnai, se a baranyai részen nincs egy kijelölt strand sem, ezeken a szakaszokon is tömegek kerestek menedéket a hőség ellen a hűs habokban.

"Hivatalosan a jogszabály úgy szól, hogy a belterületi Duna-szakaszokon csak kijelölt fürdőhelyen szabad fürdőzni, külterületen viszont mindenki saját felelősségre fürdik, illetve vadkempingezik" - mondja Göd főépítésze. Ezen túl tilos fürdeni hidak, hajókikötők, műtárgyak közelében is. A törvény szerint tehát a kevés kijelölt strandtól eltekintve mindenki tilosban jár, aki egy Duna-menti település belterületi szakaszán mártózik meg a vízben. "A jogszabály Budapest vonatkozásában érthető, de az olyan települések esetében, mint például Göd, szerencsésebb lenne, ha a település maga dönthetné el, alkalmas-e a partszakasza a fürdésre" - mondja Bertáné Tarjányi Judit.

Budapestnél tilos a Dunában fürdeni

A törvény a teljes budapesti Duna-szakaszon, és a fővároshoz tartozó mellékágakban is tiltja a fürdőzést - azaz tilosban járnak az újpesti Duna-ágban, a Margitszigetnél és a Kopaszi-gáton megmártózók is.

A települések profitálhatnának a szabad strandokból

"A múlt hétvégén a dunabogdányi strandon egy gombostűt sem lehetett leejteni" - mondja Pályi Gyula, a falu polgármestere. A település vezetése két éve döntött úgy, hogy engedélyeztet egy 150 méter hosszú szabad strandot. Idéntől a Köviziggel is bérleti szerződést kötött az önkormányzat a strand körüli körülbelül fél kilométeres partszakasz közcélú hasznosítására. A strand mellett a Duna-parton halad el a település új kerékpárútja is.

Megteremtették a szükséges feltételeket - WC, zuhanyzó, öltöző, takarítás, elsősegély-nyújtási lehetőség -, az évi több százezer forintos fenntartási, engedélyeztetési, vízminőség-vizsgálati költséghez a területen jelen levő vállalkozók (vendéglők, vízisportklub, sportegyesületek, kemping) is hozzájárulnak. Mindez indirekt módon megtérül. "A nyaralók, strandolók tovább maradnak a faluban, fogyasztanak, megszállnak, és ez közvetve jó az önkormányzatnak is" - magyarázza a polgármester.

Fürdőzők Budapesten, az Óbudai-szigetnél

Két évvel ezelőttig a Dunán kijelölt fürdőhelyek elsősorban a mellékágakban - a Mosoni-Dunában (Győrnél, Halásziban és Mosonmagyaróváron), a ráckevei (soroksári) Duna-szakaszon (Ráckevén, Dömsödön és Szigetszentmártonban), a Faddi-holtágban és Baján, a Kamarás-Dunán voltak. Ehhez a listához csatlakozott két éve Dunabogdány, várhatóan idén augusztustól pedig Göd is felkerülhet a hivatalosan engedélyezett dunai fürdőhelyet működtető települések közé.

"A Duna magyarországi szakasza 417 km, azaz a két part hossza 834 kilométer. Ehhez jön még a szigetek partszakasza, azaz összesen körülbelül ezer kilométer Duna-parttal rendelkezünk. Ennek nagy részén a vízminőség megengedné a fürdőzést, mégis csak töredékét használjuk ki" - mondja Bertáné Tarjányi Judit.

A Dunában másképp fürdik az ember, mint a Balatonban

"Aki nem szokott a folyó vízben való fürdőzéshez, először olyan emberrel mártózzon meg a Dunában, aki jól ismeri az adott szakaszt" - tanácsolja a gödi főépítész, ugyanis tapasztalata szerint a balesetek általában a folyót nem ismerőkkel történnek, nem pedig a helyiekkel, akik tisztában vannak azzal, hogy egy adott szakaszon mely helyeken lehet veszélyes az áramlás. Idén nyáron fürdőzés során már négyen fulladtak a Dunába, általában tiltott helyen fürödtek.

Alapszabály, hogy hídlábaknál nem szabad fürdeni, figyelni kell a sarkantyúkra, amelyek a víz áramlását módosítják, valamint tilos a műtárgyakról fejest ugrálni, és gumimatraccal való pancsolás sem ajánlott folyóvízben. "Egyébként meg egy folyónál az ember felgyalogol, és az árral szépen lecsurog, nem szakad meg az árral szemben" - mondja a főépítész.

A víz minősége Budapest alatt természetesen szennyezettebb, mint a főváros előtti szakaszon, ám a csepeli szennyvíztisztítónak köszönhetően már ott sem drasztikus mértékben. Legyengült vagy fertőzésekre az átlagosnál érzékenyebb szervezetűeknél, főleg idős embereknél és gyerekeknél, ha a fürdés közben a vízbe belekortyolnak, előfordulhatnak hányásos, hasmenéses tünetek. Súlyos, életveszélyes kóroknak azonban nem okozója a Duna vize.