A paradicsom ideális az idegek megnyugtatására

A sok stressz megviseli az idegeket, de megfelelő táplálkozással tompíthatók a káros hatások. A teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, a húsok közül a pulykahús, a zöldségek közül pedig a paradicsom és a padlizsán különösen idegnyugtató hatású.

A stresszes körülmények között élőknek érdemes kellő gondot fordítani az "idegnyugtató" táplálkozásra - ajánlja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ).

"Nem csak a stressz van rossz hatással az idegrendszer működésére" - mondja Fekete Krisztina dietetikus, az MDOSZ tagja. "A kevés folyadékfogyasztás, a rendszertelen étkezés, az étrendből hiányozó meghatározó tápanyagok, például a drasztikus fogyókúránál lecsökkentett összetett szénhidrátfogyasztás is káros lehet."

A napi stressz káros hatásainak ellensúlyozására először is megfelelő mennyiségű szénhidrátra van szükség. "Míg az agy a testtömegünknek csak 2 százalékát teszi ki, energiaszükséglete eléri a szervezet összenergia-bevitelének 20 százalékát. Ha az agy nem kap elég energiát, romlik a koncentráció képessége és a memória. A legfőbb agyserkentő táplálékok az összetett szénhidrátok" - mondja a dietetikus. (Az összetett szénhidrátok az egyszerű szénhidrátokhoz képest lassabban bomlanak glükózzá, ezért egyenletesebb és hosszabban tartó energiát biztosítanak.)

Összetett szénhidrátok találhatók a teljes kiőrlésű gabonákban, zöldségekben, gyümölcsökben, valamint a hüvelyesekben, például a lencsében, szárazbabban. Az összetett szénhidrátokkal ráadásul két legyet ütünk egy csapásra, ugyanis azon túl, hogy agyunk elsődleges tápanyagforrásai, szerepet játszanak az idegnyugtató hatású szerotonin hormon ("boldogság hormon") termelésében is.

Az idegnyugtató szerotonin termelődését fokozó élelmek

Ugyancsak a szerotonintermelést befolyásolja a triptofán nevű esszenciális aminosav. A triptofán a szerotonin előnyaga, hiányában koncentrációzavar, csüggedés, szorongás, alvászavar, nyugtalanság alakulhat ki - azaz triptofán nélkül az idegrendszer nem tud pihenni, ami rontja a teljesítményét. A triptofán táplálékaink közül a tojásban, a gabonafélékben (például a zabpehelyben), a tej- és tejtermékekben, valamint a halfélékben (a hazai és tengeri halakban egyaránt) található meg. A húsok közül legnagyobb arányban a pulykahúsban, zöldségek közül pedig a paradicsomban és a padlizsánban van jelen.

"Az ásványi anyagok közül az idegrendszer szempontjából a magnézium emelendő ki, amely természetes stresszoldó, izomlazító" - mondja Fekete Krisztina. Magnézium nagy mennyiségben fordul elő a már felsorolt összetett szénhidrátokban - ez még egy indok arra, hogy több teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyest, zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk.

"Az idegrendszer állapota szempontjából kulcsfontosságú az elfogyasztott folyadék mennyisége is. Folyadékhiány esetében nyugtalanabbak, feszültebbek, idegesebbek vagyunk. A szomjúságérzet megjelenése vészscengő a szervezet részéről, azt jelzi, hogy már rég inni kellett volna" - mondja a dietetikus. A felnőtt szervezet napi folyadékigénye átlagosan két liter, amelyet lehetőleg vízből, gyümölcs- és zöldséglevekből, gyümölcs- és gyógyteákból kell fedezni, a koffein- és alkoholtartalmú italok ugyanis inkább vízhajtó hatást gyakorolnak a szervezetre.

Bizonyos fűszerek szintén erősítik az idegrendszert, ezért a dietetikus azt ajánlja, hogy használjunk bátran többek között bazsalikomot, majorannát vagy kaprot.

A rendszeres étkezés és a B-vitamin szintén segíti az idegek működését

Ugyancsak befolyásolja hangulatunkat, érzelmi stabilitásunkat az étkezés rendszeressége: rendszertelen étkezés esetén ugyanis a vércukorszint jobban ingadozik, értéke jelentősen lecsökkenhet, ami idegességhez, feszültséghez vezethet.

Az idegrendszer szempontjából a B-vitamin-család kulcsfontosságú, közülük is elsősorban a B1 és a B6 vitaminok. Az előbbi a teljes kiőrlésű gabonákban, olajos magvakban, a húsban, a tojásban vagy a zöldségek közül a brokkoliban, kelbimbóban fordul bőséggel elő. A B6-vitaminnak pedig ilyenkor augusztusban a dinnyék a legkiválóbb forrásai, de gazdagon megtalálható a májban, a húsban, a tojásban, vagy a zöldségek közül például a káposztában, a tejtermékekben és a teljes kiőrlésű gabonákban.

"Törekedjünk arra, hogy étrendkiegészítők helyett inkább természetes élelmiszerekből fogyasszuk el a szükséges tápanyagokat, ha pedig mégiscsak rájuk szorulunk, például betegség, hosszan tartó nagy fizikai, szellemi aktivitás esetén, szedjünk inkább komplex készítményeket, például magnéziumot és B6-vitamint együttesen tartalmazó készítményt" - mondja Fekete Krisztina.

A gyermek teljesítményét növeli a rendszeres reggeli

"Ahhoz, hogy a gyermek teljesítménye egyenletes legyen, tudjon figyelni, koncentrálni a tanórán, elengedhetetlen a tápanyagban gazdag reggeli, amely tartalmaz fehérjét, összetett szénhidrátot, valamint ásványi anyagokat és vitaminokat is" - mondja Fekete Krisztina.

A szakember a kismamáknak a magzat normális idegrendszeri fejlődése céljából telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajokat (ilyen például a lenmagolaj), valamint halat ajánl, ez utóbbit azonban ne sok zsírt tartalmazó rántott hal formájában készítsük el.