Nem ajánlott a körtediéta, mert kevés a tápanyag a gyümölcsben

A körte az egyik legaromásabb gyümölcsünk, tápanyagban azonban nem túl gazdag, legfőbb táplálkozástani értéke magas rosttartalma. Bár nagy a szénhidráttartalma, cukorbetegek is fogyaszthatják, mert főleg lassan felszívódó fruktózt tartalmaz.

Vitaminban nem, de rostokban gazdag

A körte energia- és szénhidráttartalma más gyümölcsökhöz viszonyítva magas (energia: 52kcal/100g, szénhidrát: 12g/100g). Szénhidrátjai közül a legjellemzőbb a fruktóz, ezt követi a szacharóz, majd a glükóz. Lédús gyümölcs: víztartalma 88g/100g.

Nem tartozik a legbőségesebb vitamin- és ásványi anyagforrások közé. C-vitaminból fajtától függően 5-10mg/100g található benne. Kis mennyiségben még B1-, B2-, E- és A-vitamint, továbbá karotint, niacint és bitoint tartalmaz.

Az ásványi anyagok közül káliumtartalma említésre méltó (200mg/100g), foszfor, magnézium, kalcium, mangán, réz és vas kis mennyiségben található benne.

Kiemelkedő viszont az élelmirost-tartalma (6,2g/100g). Ez a tulajdonsága adja tulajdonképpen táplálkozástani értékét is. A magas rosttartalom segít megelőzni a székrekedést, és csökkentheti a vastagbél-daganatok kialakulásának kockázatát.

Ismert, hogy a körte aromaanyagokban gazdag, szerves savakból viszont kevesebb van benne, ezért sokak számára könnyebben emészthető, mint az alma.

Alacsony a glikémiás indexe, így cukorbetegeknek is ajánlott

A körte a kedvező glikémiás indexű élelmiszerek közé tartozik (GI: 36), azaz étkezés után a vércukorszintet csak mérsékelten emeli meg. Ennek az az oka, hogy a szénhidrátjai közül a legnagyobb mennyiségben fruktózt tartalmaz, amely lassan szívódik fel, így fogyasztás után nem ösztönzi a hasnyálmirigyet hirtelen inzulintermelésre.

A körte héja - legfőképp a télié - érzékenyebb emésztőrendszerűeknél puffadást okozhat. Ők nagyon vékonyan meghámozva (kevés tápanyagának nagy része közvetlenül a héj alatt van), nyersen fogyasszák a gyümölcsöt.

A körte-diéta veszélyes

A világhálón olvashatunk 3-8 napos, ásványvízzel és gyógyteákkal kiegészített körtekúráról, amelyet elsősorban emésztőszervi megbetegedésekre ajánlanak. A körtekúra azonban kockázatos, hosszabb monodiéta alatt a gyümölcs alacsony tápanyagtartalma miatt tápanyaghiányos állapot lép fel: nem jut a szervezet többek között fehérjéhez (aminosavakhoz), zsírsavakhoz, csökken az immunrendszer hatékonysága, valamint vas- és vitaminhiány (főként a B12-vitamin, továbbá a zsírban oldódó A-, D-, E-, K-vitaminok hiánya) alakul ki. A dietetikusok egyetlen gyümölcsből sem ajánlanak két - három napnál hosszabb kúrát. Egy-egy gyümölcsnapon viszont jó hatású, ha a körte is szerepel a gyümölcsök között.

Forrás: AFP

Gyümölcslének és körtesajtnak is kiváló

A körte utóérő gyümölcs, a fáról leszedve folytatódik az érése, így a még nem teljesen érett, kemény gyümölcs szobahőmérsékleten hosszabb ideig eltartható, az érett gyümölcs viszont a hűtőszekrényben egy-két napig tárolható. Ezért a nyári fajtákat az érés kezdetén érdemes leszedni, az őszi és téli fajtákat pedig akkor, amikor teljesen kifejlődtek, de még a színük zöld. A téli körte utóérlelésére a legjobb a 2°C-os hőmérsékletű, körülbelül 80-90 százalékos nedvességtartalmú helyiség.

A körtét fogyaszthatjuk nyersen, befőttként, pürésítve, gyümölcssalátaként vagy levesként is. Húsételek mellé kiegészítő köretként is tálalhatjuk nyersen vagy rövid ideig párolva. Gyümölcslének szintén kiváló alapanyag, de aszalható is, illetve készíthető belőle a birsalmához hasonló eljárással "körtesajt" is. Pálinkának szintén népszerű alapanyaga - de a máj védelme érdekében napi egy felesnél többet nem ajánlott fogyasztani belőle.

A tápanyagtartalomra vonatkozó adatok forrása: Rodler Imre Kalória- és tápanyagtáblázat; Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2008