Heti harminc deka hal az új ajánlás

Egy új európai ajánlás szerint hetente legalább kétszer kellene halat fogyasztani, ez ugyanis jelentősen csökkentené a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságát. Az ajánlott mennyiség körülbelül heti 300 gramm, azaz évi több mint 15 kiló/fő olajos húsú halnak felel meg. Itthon az egy főre jutó évi halfogyasztás jelenleg a 4 kilót sem éri el, a legegészségesebb hazai hal a busa.

Mind az egészséges, mind a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők számára előnyös az olajos húsú halak rendszeres fogyasztása - erősítette meg a hétvégén zárult EuroPrevent 2012-es, megelőzéssel foglalkozó uniós konferencia. Az írországi tudományos szimpóziumot az Európai Kardiológiai Társaság prevencióval foglalkozó részlege szervezte.

Napi egy hal az orvost távol tartja

A Napi egy hal az orvost távol tartja címmel tartott előadás a halakban található, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak jótékony hatását mutatta be. A két leggyakoribb omega-3 zsírsav, az EPA és a DHA legnagyobb mennyiségben az olajos húsú hasak húsában fordul elő, többek között a lazacban, a makrélában, a heringben, a pisztrángban és a szardíniában.

Arról, hogy az omega-3 zsírsavakat tartalmazó táplálékkiegészítőknek a halakhoz hasonló, előnyös szív- és érrendszeri hatása van-e, megoszlik a szakértők véleménye.

Az omega-3 zsírsavak a szív- és érrendszer mellett az agyra és az immunrendszerre is előnyösen hatnak. Ezek a zsírsavak gyulladáscsökkentő hatásúak, így az érfalak gyulladásait is mérséklik.

A konferencián közzétett szakmai ajánlás szerint hetente legalább kétszer kellene halat fogyasztani, amelyek közül az egyik étkezésre kifejezetten olajos húsú halat kellene választani. Aki nem szereti a halat, azoknak a szakemberek azt ajánlják, hogy gyógyszertárban kapható omega-3 készítményeket vásároljon, mert a drogériákban elérhetők nem mindig tartalmazzák a megfelelő dózisú zsírsavat. Az ajánlás szerint az előnyös hatáshoz legalább napi 1 gramm omega-3 zsírsavat kellene fogyasztani.

Ugyanakkor a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a szív- és érrendszeri előnyös hatás eléréséhez ajánlott inkább halat fogyasztani mint táplálékkiegészítőt, mivel a hal az omega-3 zsírsav mellett egyéb, a szívre jótékony hatású tápanyagokat (D-vitamint, szelént, jódot) is tartalmaz.

Persze a hal nem csodaszer: a szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy teljes körű védelmet az omega-3 zsírsavak sem nyújthatnak a szív- és érrendszeri betegségek ellen, a kockázatcsökkentéshez elengedhetetlen a dohányzás abbahagyása, illetve a rendszeres mozgás is.

Így fedezték fel az omega-3 zsírsavak előnyös hatását

Az omega 3-szírsavak és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolatra az 1970-es években figyeltek fel dán kutatók. Azt találták, hogy a dánok körében tízszer gyakoribb a szívinfarktus, mint a szintén a Dán Királysághoz tartozó Grönland őslakosai, az inuitok körében. A jelenséget a kutatók azzal magyarázták, hogy az inuitok étkezésének döntő hányadát omega-3 zsírsavban különösen gazdag fóka- és bálnahús teszi ki. A felfedezés ellentmondott annak az elterjedt nézetnek, mely szerint az állati zsír csakis káros lehet, és felmerült, hogy az omega-3 zsírsavak csökkenhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Később az eredményeket európai, japán, kínai és amerikai kutatások is alátámasztották.

Másodlagos megelőzésként is előnyös

Az omega-3 zsírsavak a táplálékok közül leginkább a tengeri fitoplanktonokban és a halakban találhatók meg. Nemcsak az elsődleges, hanem a másodlagos megelőzésben (a betegség kiújulásának megelőzésében) is előnyösnek találták őket, a hatást több, többezres mintaszámú kutatás eredeményei is alátámasztották.

1989-ben egy 2033, szívinfarktuson átesett ember bevonásával készült vizsgálatban azt találták, hogy aki heti két olajos húsú halból készült ételt beiktatott az étrendjébe (300 gramm olajos húsú halat), vagy elfogyasztott ennek megfelelő mennyiségű omega-3 zsírsavat tartalmazó kapszulát, azok körében az öt éven belüli halálozási ráta 29 százalékkal alacsonyabb volt, mint a halat nem fogyasztók körében.

Egy olasz, szintén szívinfarktuson átesettek körében végzett kutatásba 11 324 embert vontak be. A vizsgálat eredményei szerint azoknál, akik az infarktust követő három hónapban napi 885 mg omega-3 zsírsavat fogyasztottak, a nem végzetes szív- és érrendszert érintő események kockázata 15 százalékkal alacsonyabb volt.

Egy 2007-es japán kutatás szerint, amelybe 18 645, magas koleszterinszinttel küzdő embert vontak be, napi 1,8 g tiszta EPA zsírsav 15 százalékkal csökkentette a halálozás és a nem-végzetes szív- és érrendszeri események kockázatát.

Forrás: AFP

Itthon tavaly csökkent a halfogyasztás

"Míg 1997-ben a magyarok egy főre jutó halfogyasztása 2,7 kilogramm volt, 2009-re ez a szám 4 kiló fölé emelkedett, ám tavaly már ismét 4 kiló alatt maradt" - mondja dr. Orosz Sándor, a Magyar Haltermelők Szövetségének (MAHAL) főtitkára. Az alacsony számból is látszik, hogy a magyarok többsége a halat még mindig ünnepi ételnek tekinti.

A hazai halfogyasztás 60 százalékát teszik ki a belföldi édesvízi halak, 40 százaléka pedig tengeri hal és egyéb tengeri fajok. A hazai halak közül továbbra is a ponty a legnépszerűbb, ezt követi az afrikai harcsa.

Bár a hazai édesvízi halak omega-3 zsírsav tartalma általában jóval alacsonyabb, mint a tengerieké, a szakember szerint a többi tápanyagban azért a hazai halak is versenyképesek. Különösen a busát és a kecsegét emeli ki jótékony hatása miatt.

A szövetség felmérései szerint a hazai halfogyasztás terjedésének egyik akadálya továbbra is az, hogy sokan idegenkednek a szálkáktól, míg másokat a szag tart vissza. "Bár Baján úgy tartják, hogy a gyerek úgy születik, hogy köpi a szálkát, aki tart a szálkától, fogyasszon szálkamentes fajtát, például afrikai harcsát, pisztrángot, süllőt vagy busaféléket. Akinek pedig a szaggal van problémája, ne élőhalat, hanem feldolgozott termékeket vásároljon" - tanácsolja a szakember.