Lehetnek meglepő mellékhatásai a fogyókúrának

A gyomor műtéti szűkítése fogyás szempontjából hatékonyabb és tartósabb is, mint a diéták. Lehetnek azonban nem várt pozitív és negatív mellékhatásai is.

"Napok óta már csak vizet ittam, alig vártam a pillanatot, amikor végre magamhoz vehetek egy pohárral a kedvenc barackos jegesteámból. A fanyar édeskés ízre számítva nagyot kortyoltam belőle, és a lét a számban tartva igyekeztem maximálisan kiélvezni az ízét. A lelkesedésem azonban hamar alábbhagyott: mintha halízű lét nyelnék. Próbát tettem egy másik ízű teával, de újra a halízt éreztem" - számol be saját gyomorszűkítő műtéte utáni tapasztalatáról a New Scientist újságírója a lap legfrissebb számában.

A cikk írójának az édes ízekkel szembeni, hirtelen keletkezett hiperérzékenységét egy dolog nyomta el: a hányinger, amit a főtt ételek szaga váltott ki. Belevetve magát az online fórumokba, megbizonyosodott róla, hogy sok embernél a gyomorszűkítő műtétekkel nem csak a gyomor mérete módosul, hanem az agyban is megváltozik valami.

Fogyókúra műtéti beavatkozással

A súlycsökkentő műtétek közül a legkevésbé invazív megoldás az ún. gyomorgyűrűzés, amikor egy szilikongyűrűt helyeznek fel a gyomor köré, mely azt összeszorítja és kettéosztja. A gyomor ezek után csak jóval kevesebb táplálékot lesz képes befogadni, ugyanakkor már ennyihez is a jóllakottság érzése társul. A szilikongyűrű miatt az elfogyasztott táplálék csak lassan továbbítódik a gyomor alsó részébe, és a beteg új táplálékot csak a lassú átszivárgás után képes újra magához venni.

A másik megoldás a gyomor visszafordíthatatlan "átszabása", amelynek több módja is van. Az USA-ban jelenleg legnépszerűbb megoldás az ún. Roux-en-Y gyomor-bypass műtét. A műtét lényege, hogy összeköttetést létesítenek a gyomor felső része és a vékonybél alsó szakasza között (azaz a gyomor alsó részén és a patkóbél egy részén nem halad át az étel). Ily módon kisebb lesz a gyomor térfogata, és kevesebb tápanyag szívódik fel. Az eljárás további, igen jelentős hozadéka, hogy előnyösen befolyásolja a cukorbetegséget. Ennek hátterében az áll, hogy az eljárás hormonális változásokat idéz elő, amelyek kedvezően hatnak a cukorbetegségre. E változások a gyomorgyűrűzés után nem alakulnak ki.

Egy csapásra megszűnik az étel iránti sóvárgás

Az USA-ban, ahol a lakosság 36 százaléka elhízott, évente több mint 200 ezer ember vállalkozik gyomor-bypass műtétre. A műtéti eljárás népszerűségének oka, hogy tényleg működik: másfél év alatt az illető teljesen megszabadulhat a túlsúlytól és a többségnél tartós a fogyás.

Kezdetben a kutatók a sikert egyszerűen annak tulajdonították, hogy ha valakinek szűkítik a gyomrát, akkor természetszerűleg kevesebbet eszik. Ma már azonban jól látszik, hogy többről van szó.

Forrás: AFP

Amikor valaki le szeretne fogyni, tulajdonképpen a természet ellen harcol - ezért is olyan nehéz ledobni a felesleges kilókat. Az evolúció során ugyanis az a stratégia bizonyult sikeresnek, hogy a megszerzett kilókat őrizzük, tartogassuk szűkösebb időkre. Sőt, a New Scientist tudósítása szerint az is evolúciós örökségünk, hogy a nagy kalóriatartalmú, sokszor egészségtelen ételeket részesítsük előnyben. Ráadásul a kalóriadús ételek iránti vágy egy komolyabb súlyvesztés után még fokozódik is.

Egy gyomor-bypass után viszont ez a vágy jelentősen, és szinte azonnal lecsökken. "Azok, akik valamilyen sebészeti eljárással szabadulnak meg súlyfeleslegüktől, a diétázókkal ellentétben nem számolnak be felfokozott sóvárgásról, illetve erősebb éhségről" - nyilatkozta az ismeretterjesztő lapnak Stephen Benoit, az amerikai Cincinnati Egyetem idegtudósa.

De nemcsak hogy lecsökken az étel iránti sóvárgás, hanem magával az étellel való kapcsolat is teljesen átalakul. "Már pár órával egy súlycsökkentő műtét után sok ember ki nem állhatja a cukor, illetve a zsír ízét, de még a szagukat se - mondja Carel le Roux, aki bariátriai endokrinológus, azaz súlycsökkentő műtéten átesettek hormonális problémáit vizsgálja a londoni Imperial Weight Centre testsúlycsökkentő központban. "Azt tapasztaljuk, hogy a gyomorszűkítő műtéteken átesettek ételpreferenciája megváltozik: hamburger és sült krumpli helyett szívesebben térnek be egy salátabárba."

Le Roux és társai hasonló táplálékpreferencia-változásokat mutattak ki gyomor-bypass műtéten átesett patkányokon is. "Ezek a patkányok soha nem találkoztak dietetikussal, nem külső hatásra váltak hirtelen motiváltabbá az egészségesebb ételek iránt" - mondja Carel le Roux a New Scientist-nek.

A fogyás elsősorban a hormonális változásokkal magyarázható

A patkányokban is megfigyelt változásoknak tehát élettani háttere van, amelyben fontos szerepet játszanak az emésztőrendszer hormonjai. A gyomor felső részében termelődik többek között az éhségérzetért felelős ghrelin hormon. A vékonybélben viszont számos, az étvágyat elnyomó, teltségérzetet adó hormon termelődik, ilyen többek között az úgynevezett glukagonszerű peptid-1 vagy más néven GLP-1 hormon. Sőt, az étvágyszabályozásban még a zsírsejtek is részt vesznek a leptin hormon termelésén keresztül.

Egy gyomor-bypass műtét során a hormontermelő területeket átvágják, ami által radikálisan megváltozik a hormonok szintje - a fogyás szempontjából kedvezően. Azaz az éhségérzetért felelős hormonok szintje csökken, az éhséget elnyomóké pedig nő. Ez magyarázat arra is, hogy sok műtéten átesettnek miért kell szinte kényszerítenie magát az evésre. Ráadásul a hormonális változás tartós: egy vizsgálat szerint még a műtét után két évvel is magasabb az étvágyat elnyomó hormonok szintje.

Egyre több adat utal arra, hogy az étvágyelnyomó GLP-1 és az éhségérzetet fokozó ghrelin hormon nem csak emésztőrendszerre hat. Állatkísérletekben kimutatták, hogy mindkét hormon kihat az idegrendszerre, és mennyiségük drasztikus megváltozása szerkezeti és működésbeli változásokat idéz elő az agyban is.

Hogyan hat a gyomorműtét az agyra?

Hogy pontosan hogyan is hat a hormonszintek megváltozása az agyra, egyelőre nem ismert, de a jelenséget már nem csak állítkísérletekben, hanem műtéten átesett embereken is vizsgálták.

E vizsgálatok során azt találták, hogy a GLP-1 étvágyelnyomó hormon szintjének műtét utáni növekedése azonnal változásokat idéz elő a jutalmazás feldolgozását szabályozó agyterületen, az úgynevezett orbitofrontális kéregben. A jelenség alaposabb feltárására Carel le Roux és londoni kutatótársai műtét előtti és utáni MRI-felvételekkel vizsgálták a fogyni vágyók agyát. Azt találták, hogy míg a műtét előtt egy szelet torta vagy hamburger láttán az agy jutalmazó rendszere nagy területen aktiválódott, négy nappal a műtét után ugyanez az agyterület érzéketlen volt a csábító ételekre.

És ez még nem minden. Arra is vannak bizonyítékok, hogy a műtét után a bélhormonok egyensúlyának megváltozása javulást idéz elő egyes kognitív funkciókban. Korábbi kutatások során már kimutatták, hogy az elhízott emberekben átlagosan gyengébb az úgynevezett gátló kontroll. A gátló kontroll azt jelenti, hogy elfojtunk egy olyan viselkedést, ami iránt erős késztetést érzünk - például egy hamburger megevése -, és ehelyett az elvárt vagy szükséges viselkedést választjuk.

Az új eredmények szerint a gyomortérfogatot csökkentő műtétek után ez a kognitív hátrány eltűnik. 2010-ben az amerikai Cornell Egyetem kutatói azt találták, hogy a műtéten átesettek már három hónappal a beavatkozás után jobban teljesítettek a gátló kontrollt vizsgáló teszteken. Egy évvel később az eredményeik tovább javultak, vagyis egyre jobban ellen tudtak állni az evéssel kapcsolatos kísértéseknek.

A kutatók azt feltételezik, hogy a kognitív változások hátterében a csökkent táplálékbevitel miatt csökkenő inzulinszint áll. A túlsúly miatt kialakuló inzulinrezisztenciáról ugyanis ismert, hogy idegrendszeri hatása is van: növeli egyes idegrendszert érintő betegségek kockázatát.

Forrás: AFP

Negatív agyi hatások is előfordulhatnak

Úgy tűnik azonban, hogy az agyi változások nem egyértelműen csak pozitívak lehetnek egy gyomorszűkítő műtét után.

Keith Josephs, a rochesteri Mayo Klinika neurológusa néhány éve azt vette észre, hogy szellemi hanyatlással küzdő pácienseinek száma hirtelen megnőtt. Olyan betegekről volt szó, akik minden átmenet nélkül elkezdték nem találni a megfelelőt szót, nehezükre esett a munkájukra koncentrálni, sokkal lassabban reagáltak, ha valaki szólt hozzájuk, illetve a rövidtávú memóriát érintő problémáik is voltak. Ami a páciensekben közös volt, hogy mindnyájan átestek gyomor-bypass műtéten.

Jospehs az okok felderítésére három csoportot vizsgált: gyomorműtéten átesetteket, elhízott embereket, akiket nem műtöttek, illetve normál súlyú embereket. A résztvevők agyáról készített MRI-felvételeken kimutatta, hogy a kognitív problémákkal küzdők agyában átlagosan 24 százalékkal kisebb volt a talamusz nevű terület, amely az érzékelő működések - köztük az ízlelés - egyik fontos központja. (Ez lehet tehát a háttere annak, hogy a New Scientist cikk írója miért kezdte el kedvenc jeges teáját hal ízűnek észlelni.)

Ismert, hogy van kapcsolat a talamusz és a ghrelin, valamint a GLP-1 hormonok szintje között. Úgy tűnik, hogy e hormonok mennyiségének drasztikus megváltozása a jutalmazó központhoz hasonlóan radikálisan befolyásolja a talamuszt is, Josephs szerint visszafordíthatatlanul. Bár a kutató óvatos a vizsgálat eredményeivel kapcsolatban, kiemelte, hogy kizártak minden egyéb faktort (kezdődő Alzheimer-kórt, a műtéttel összefüggő vitaminhiányt), amely befolyásolhatja a talamusz méretének változását.

E tünetek jelzik, hogy a súlycsökkentő beavatkozások sokkal összetettebben hatnak, mint azt korábban feltételezték. Hogy kik azok, akiknél inkább a pozitív hatások érvényesülnek, vagy hogy melyik eljárás vezet kisebb szellemi hanyatláshoz - ezekre a kérdésekre még csak keresik a választ a kutatók. De mivel a műtétekre nagy igény van, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet a közelmúltban egy olyan kutatás finanszírozásáról döntött, amelyben a súlycsökkentő műtéteken átesettek hosszú távú egészségi állapotát fogják vizsgálni.