Van-e evolúciós előnye a kopaszságnak?

A hajnak egyrészt védelmi funkciója van: óvja a fejet az erős napsugárzástól, csekély mértékben, de hőszigetel, másrészt sokak szemében a dús hajkorona a vonzerőt is fokozza - ezért a haj elvesztése előnytelen egy férfi számára. Evolúciósan mivel magyarázható, hogy a férfias kopaszodásért felelős génváltozatok mégsem tűntek el? A kopasz férfiak nemhogy nem haltak ki, de minden generációval növekszik az arányuk. Pedig a kopaszság az állatvilágban meglehetősen ritka jelenség.

Harminc éves korára már a férfiak negyedének elkezd ritkulni a haja. A férfias típusú kopaszodás során először csak a halántéknál jelentkezik a hajritkulás, utána a fejtetőn is megjelenik a kopasz folt, majd fokozatosan egyre nagyobb területről tűnik el a haj.

Az eunuchok nem kopaszodnak

A folyamat hátterének feltárása már az ókorban megkezdődött: Hippokratész görög orvos és filozófus figyelt fel rá, hogy az eunuchok nem kopaszodnak, és ezzel megalapozta a tesztoszteron szerepének felismerését a haj hullásában

Mára molekuláris szinten is igazolást nyert, hogy ha túl sok tesztoszteron található a hajtüszőkben vagy azok környékén, a haj ritkulni kezd. A tesztoszteront a szervezet ugyanis dihidrotesztoszteronná alakítja, amelynek hatására a szőrtüszők hosszú, vastag hajszálak helyett rövid, vékony "babahajat" képeznek. Ahogy a férfi hajvonala egyre feljebb kerül, a hajtüszői működése egyre inkább hasonlítani kezd a gyerekekéhez. Hippokratész megfigyeléséből következik, hogy kasztrálással a kopaszodás megelőzhető - de ezért a megoldásért érthető módon a férfiak nem rajonganak.

A kopaszodás élettanát már ismerjük, az ellenszerét viszont nem

Normál esetben a hajtüszők növekedési és nyugalmi ciklusok váltakozásával fejlődnek. A növekedési fázisban a tüsző alján található hajszemölcsben lévő őssejtek megnagyobbodnak, és aktív elősejtekké (progenitor sejtekké) alakulva gyors osztódással idézik elő a hajszál növekedését.

Kopasz embereknél megfigyelték, hogy a hajmentes területekről szinte teljesen eltűntek a hajnövekedésben résztvevő elősejtek, az őssejtek viszont éltek és virultak. Úgy tűnik tehát, hogy a probléma kulcsa abban rejlik, hogy az őssejtek nem képesek aktív elősejtté alakulni.

Erre részben magyarázatot ad az a kutatás, amelyben megállapították, hogy az elősejtté alakuláshoz a szőrtüsző szomszédságában elhelyezkedő zsírsejtekre van szükség, viszont a kopasz embereknél a fejbőr zsírrétege igen vékony, sokkal vékonyabb, mint a dús hajzattal rendelkezőknél.

Ráadásul a kopaszok esetében a hajmentes fejbőrben nagyobb mennyiségben találhatók az őssejtek aktiválódását, elősejtté alakulását kifejezetten gátló vegyületek, mint a fejbőr nem kopasz részein - így a hajnövekedésre szinte nincs semmi esély.

Bár a kopaszodás élettanának egyre több részletét ismerjük, az ellenszere vagy a folyamat megállítása továbbra is távol van. És továbbra is rejtély, hogy miért nem szelektálódtak ki a kopaszok.

A természetben a szőrtelenség rendkívül ritka, és a tudósok körében egyetértés uralkodik atekintetben, hogy a hajnak élettani funkciója, leginkább védelmi szerepe van: óv az extrém napsugárzástól, hideg esetén visszatartja a fejen keresztül távozó hőt. Emellett fokozza a férfi vonzerejét is - ily módon végképp nehezen érthető, hogy miért nem haltak ki a kopaszság-gént hordozó férfiak.

Korábban a kutatók elképzelhetőnek tartották, hogy a kopaszodás anyai ágon öröklődik, és ez az oka annak, hogy a génváltozat nem tűnt el. Azóta ez a feltételezés megdőlt, ma úgy vélik, hogy a kopaszság génjei mind az anyai, mind az apai ágról örökölhetők, és hogy a haj eltűnése több gén együttes hatása.

Forrás: AFP/Scanpix

Vannak előnyei is a kopaszságnak

A kutatók azt is feltételezik, hogy a kopaszságnak lehetnek előnye is. Többek között például a tar fejbőr tekintélyt parancsoló, domináns személyre utal, mások szerint a kopaszság inkább az érettség és a bölcsesség jele. Az érzelmek kifejezésében is segít: egy dühös embernél, akinek fejét elönti a vér, sokkal nyilvánvalóbb érzelmi állapota, mint akinek fejét haj fedi.

Egy elmélet szerint pedig a korral járó természetes kopaszodás egyik előnye, hogy a tar fejbőr révén nagyobb a napsugárzásnak kitett bőrfelület, amely növeli az illető D-vitaminszintjét, és számos betegség mellett többek között csökkenti a prosztatarák kockázatát is.

Mit tehetünk ellene?

A haj elvesztése a kezdetektől bosszantotta a férfiakat. Már a sumérok és a perzsák idejében próbálták a hajnövekedést gyógynövényes főzetekkel serkenteni, ám a módszer mégsem lehetett maradéktalanul sikeres, mivel a parókák is rendkívül népszerűek voltak. Egy 3500 éves egyiptomi feljegyzés szerint kopaszodás ellen vas-oxidból, ólomból, hagymából, alabástromból, mézből, valamint kígyó, krokodil és oroszlán zsírjából kell főzetet készíteni, majd a napistenhez fohászkodva kell azt alkalmazni.

Jótanácsból azóta sincs hiány: aludj lefelé döntött fejtámlájú ágyon; ne maszturbálj, növeszd meg a hajad vagy épp vágasd gyakran; dörzsölj a fejbőrbe csípős paprikát; vagy masszírozd át zsályaolajjal.

Jelenleg világszerte a hajbeültetés a legnépszerűbb ellenszer: ilyenkor vagy egy dúsabb területről emelnek át hajhagymákat vagy más hajhagymáit ültetik be. Bár abszurdnak tűnik, de az USA-ban már a mesterséges hajtüszőbeültetés is többmilliárd dolláros üzlet.

Kisebb beavatkozás az itthon is elérhető, finasterid tartalmú tabletta, amely csökkenti a túl sok tesztoszteron hajhullást erősítő hatását. A szer konkrétan a tesztoszteront dihidrotesztoszteronná átalakító enzim hatását gátolja.