Egy francia genetikus a világ legboldogabb embere

Az idegtudósok a valaha vizsgált legboldogabb embernek tartják azt a francia genetikust, aki több évtizede a Himalájában él buddhista szerzetesként. A szenzoros vizsgálatok szerint hosszú meditációs múltja agyát teljesen átalakította.

Matthieu Ricard molekuláris genetikusnak tanult, több évtizede azonban szerzetesként és a Dalai Láma követőjeként, segítőjeként él. Szenvedélyesen terjeszti a világban, hogy a meditáció megváltoztatja az agyat, és segít abban, hogy az emberek megtalálják a boldogságukat. "A meditáció egy csodás területe a kutatásnak, mert nem csak egy transzállapot a mangófa alatt, hanem kitartó gyakorlásával teljesen átalakul az agy, és ily módon az ember maga is teljesen megváltozik" - nyilatkozta a francia szerzetes az AFP-hírügynökségnek.

Minél többet meditálunk, annál boldogabbnak érezzük magunkat

A most 66 éves Ricard a hetvenes években hátat fordított addigi életének, és Tibetbe költözve buddhista szerzetesnek állt. Hosszú meditációs tapasztalata alapján úgy véli, mindenki lehet boldog, aki trenírozza az agyát.

Néhány éve, a Wisconsin Egyetem kutatásának keretében Ricard és több száz, szintén hosszú ideje meditáló ember agyát mágneses rezonanciás felvételekkel vizsgálták, amely során a résztvevők koponyájára 256 szenzort erősítettek. Azt találták, hogy amikor a francia genetikus az együttérzésen, a mások iránt érzett könyörületen meditált, agya gamma-hullámokat bocsátott ki - ezek a tudatosság, a figyelem, a tanulás és a memória agyhullámai is.

A felvételek továbbá azt mutatták, hogy a homloklebeny elülső része az agy bal felén jóval aktívabb volt, mint a jobb felén. Az idegtudósok ezzel magyarázták hatalmas boldogságérzetét, és a negatív dolgok iránti csökkent fogékonyságát.

Ricard együttműködve más kutatókkal világszerte az idegrendszer képlékenységét, a neuroplaszticitás jelenségét vizsgálja. Egy 12 éve tartó kísérletben a meditációnak az éberségre, a figyelemre és az érzelmi egyensúlyra gyakorolt rövid és hosszú távú hatásait vizsgálják. Azt találták, hogy a hatások már heti háromszor húsz perc meditáció után megmutatkoznak.

Vacsora három Nobel-díjassal

Ricard egyébként érdekes életpályát járt be, mire eljutott a megvilágosodásig. Szülei a párizsi értelmiségi elithez tartóztak, apja filozófus, anyja festő volt. Az AFP-nek elmesélte, hogy volt úgy, hogy egyszerre három Nobel-díjas vacsorázott asztaluknál.

Mire 1972-ben a párizsi Pasteur Intézetben megkapta a Phd fokozatát genetikából, már kiábrándult a vacsora-filozofálgatásból, és egyre többet utazott az indiai Darjelingbe. Néhány év után feladta karrierjét és párkapcsolatát, és Indiába költözött, hogy tanulmányozza a buddhizmust. 26 évvel később, egy könyv kapcsán lett egyik pillanatról a másikra híres, amelyben apjával, a filozófussal vitatkoznak az élet értelméről.

A Szerzetes és a Filozófus című könyv sikerkönyv lett, hirtelen a nyugati világ elkezdett érdeklődni a személye iránt. Egyre több nyugati idegtudós, pszichológus kereste meg, és kérte fel társkutatónak a meditáció hatását vizsgáló kutatásokhoz. Ricard egy kathmandui kolostorban él, idejét meditációval, tudományos kutatásokkal tölti, konferenciákon ad elő, illetve ha a dalai láma franciául beszélő országokat keres fel, elkíséri. 2009-ben a Világgazdasági Fórumon Davosban államfők és üzleti vezetők előtt beszélt arról, hogy ideje lenne feladni a kapitalizmus mohóságát és helyette az altruizmus és együttérzés elveit követni.